Somogyi Hírlap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-03 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 47. szám

4 2006. DECEMBER 3., VASÁRNAP Életében csak egy művét sike­rült eladnia, ma már ünnepelt művész: Vincent Van Gogh Az első napi látogatók között gyerekek is voltak. A 155 milliárd forintra biztosított tárlaton 43 festmény, 24 rajz és 10 grafika ad átfogó képet a németalföldi mester életművéről. Egy művészettörténész és két-három biztonsági őr kísért minden Van Gogh- festményt, amely kalan­dos úton Budapestre érkezett. Frankó Marianna, Éber Sándor, Vég Márton A Szépművészeti Múzeum vezetői félmillió látogatót várnak a Van Gogh-kiállításra, amely március 20-ig tart majd nyitva. Ha igazuk lesz, minden eddigi budapesti kiállítási rekord megdől, hiszen a Munkácsy- tárlatot 360 ezren, a Monet és barátait 265 ezren látták. Aki elzarándokol a Szép- művészetibe, a holland festő 77 alkotását bemutató kiállításra jut be egy időzáras kapun és biz­tonsági üvegajtókon át. A tem­perált levegőjű teremben spot­lámpák világítják meg az egy­mástól jól elkülönített műveket. Magyar és angol nyelvű ismerte­tőket, sőt rövid, kétnyelvű isme­retterjesztő anyagot is elhelyez­tek a képek mellett. A kiállítás öt egységből áll, be­mutatja Van Gogh életművének minden szakaszát. Az 1881 és 1890 között keletkezett Van Gogh-életművet felölelő monog­rafikus rész negyvenöt fest­ményt, huszonkét rajzot, és tíz sokszorosított grafikát mutat be. „Arra törekedtünk, hogy a kiál­lítás ne csupán »felmondja« a jól ismert Van Gogh-leckét, hanem kevésbé ismert, de éppoly kiváló alkotásokat is a néző elé tárjon” - vall a tárlat összállításának szempontjairól Geskó Judit ku­rátor. Az ismertebb alkotások kö­zül felfedezhetjük a Szomorúság című grafikát, a két arles-i nő­portrét, Van Gogh egyik önarc­képét, és a Váza íriszekkel című művet. A minden eddiginél nagyobb szabású kiállítás megszervezé­se természetesen minden eddi­ginél nagyobb feladatot is jelen­tett a Szépművészeti Múzeum számára. Komoly kapcsolat- rendszer és számos alku kellett ahhoz, hogy a 43 festményt, 24 rajzot és 10 grafikát egyszerre össze lehessen gyűjteni. Hiszen könnyen belátható, hogy például Talán a leghíresebb kép a tárlaton: Váza íriszekkel a washingtoni National Galery of Artból kölcsönzött Parasztház Provence-ban című alkotásért - amely elsőként érkezett Buda­pestre november 1-jén -, vagy a Rómából érkező, 8,5 milliárd fo­rintra biztosított, Az arles-i nő cí­mű olajfestményért fel kellett ajánlani valamit cserébe. Ez többnyire annyit jelent, hogy a partner múzeum jövőbeli kiállí­tásához majd a Szépművészeti járul hozzá hasonló értékű tár­gyakkal. Mivel az amerikai filmekből ismert képrablók nem csak a mozivásznon léteznek, a képek teljes titokban érkeztek Magyar- országra. „Fokozott biztonsági körülmények között, hő- és pára­tartalom-tartó, speciális ládák­ban történik.a szállítás, többnyi­re éjszaka” - mondta lapunknak Lévay Zoltán. A Szépművészeti Múzeum kommunikációs osztá­lyának helyettes vezetője csak annyit árult el, hogy a tengeren­túlról - New Yorkból, Washing­tonból - érkező képek repülőgé­pen, az európai nagyvárosokból származók (Párizs, Madrid, Amszterdam) közúton lépték át Magyarország határát. „A mű­tárgykísérő csapat egy művé­szettörténészből és több bizton­sági emberből áll. Ők zárják le és ők nyitják ki a ládákat, és végig egy légtérben maradnak yelük” - mondta Lévay. A kicsomago­láskor egy restaurátor ellenőrzi, hogy a képek a várt állapotban érkeztek-e meg, vagy szenved- tek-e olyan sérüléseket, amelyek azonnali helyreállítást igényel­nek. „Ilyen esetről nem tudok beszámolni, minden zökkenő- mentesen történt” - mondta. A képek biztosítási értéke re­kordösszegű, összesen 155 mil­liárd forint, amely összegnek közel a kétharmadát a harminc, kiemelten értékes alkotás bizto­sítási díja adja. Bár egymásnak ellentmondó tételek is napvilágot láttak, de mivel valamennyi tétel 400 és 500 millió forint között mozog, ezért megállapítható, hogy álla­mi támogatás nélkül nehezen le­hetett volna kivitelezni. Az adó­fizetők pénzéből 300 millió fo­rintot költöttek el a kiállítás megszervezésére. Marketing és reklám nélkül a kiállításszervezés sem megy, a szájhagyomány ma már kevés a sikerhez Eddigi legsikeresebb budapesti kiállítások az első, nagy tömegeket meg­mozgató budapesti kiállítás, a Monet és barátai óta nem szo­katlan látvány a sorban állás egy-egy múzeum előtt. Baán László, a Szépművészeti Mú­zeum főigazgatója szerint ko­rábban is hatalmas érdeklődés lett volna Magyarországon hasonló jellegű és színvonalú képzőművészeti tárlatra, de a hazai múzeumok még nem áll­tak erre készen. Ugyanazt a gyakorlatot követték, mint a 60-as, 70-es években. Koráb­ban Magyarországon elképzel­hetetlen volt, hogy az utcákon, közterületeken reklámozzanak egy kiállítást. Az első nagy át­Kiállítás Helszín Látogatók (fő) Kiadás (millió Ft) Bevétel (millió Ft) Munkácsy-kiállrtás Nemzeti Galéria 360000 130 180 Fények és árnyak Műcsarnok 300000 62 210 Monet és barátai Szépművészeti 265 000 288 190 El Greco, Velazquez, Goya Szépművészeti 210000 160 160 Mednyánszky-kiállítás Nemzeti Galéria 176500 36,4 45,6 Kopt-kiállítás Szépművészeti 65000 203 40 Miró Szépművészeti 80000 50 50 Giacometti Szépművészeti 50000 78 25 törést hozó, a Szépművészeti Múzeumban megrendezett Ma- net-tárlat sem indult intenzív reklámkampánnyal Az ese­mény saját magát reklámozta, EUROPRESS-GYŰJTÉS az első hetekben még sorban állás nélkül lehetett megnézni a festményeket. Szájhagyomány­ként terjedt az esemény, amely végül 265 ezer látogatót hozott a van gogh-kiallitast azon­ban már komoly marketing- tevékenység előzte meg. „Nem a múzeumokkal kell rivalizál­nunk, minden egyéb szabad­idős tevékenység vetélytárs, így a filmszínházak, a színházak, az éttermek vagy a szórakozó­helyek is - mondja Baán László. - Ma már olyan vizuá­lis túlkínálat van, hogy nem elég csak a neves festők képeit idehozni, hanem komolyan kell reklámozni. ” A szépművészeti múzeum e kiállítása lassan úgy össze­forrhat Budapest nevével, mint a Louvre Párizséval, vagy a British Museum Londonéval. Meg nem értett zseni utókor. Kevés festő mozgatta meg annyira az utókori tisztelők fantáziáját, mint az 1890-ben, öngyilkossági kísérlet közben szerzett sérüléseibe belehalt Vincent van Gogh. Alkotásai napjainkban rekordáron kelnek el az árveréseken, életében viszont mindössze egyetlen fest­ményt sikerült eladnia. gyermekkor. Vincent van Gogh Hollandia déli részén, Groot- Zundertben született 1853-ban. Református lelkipásztor apja a jó rajzkészségű Vincentet is igehirdetőnek szánta. felnőttkor. Teológiai tanulmá­nyait nem fejezte be, testvére, Theodorus biztatására mű­termet rendezett be. 1886-ban Franciaországba költözött. Nagy hatással volt rá a japán festé­szet és az impresszionizmus, de nem csatlakozott egyetlen irány­zathoz sem. Állandó anyagi és egészségi problémákkal küzdött. kórkép. „Sok képemen bizto­san látszik, hogy beteg ember festette őket" - írta Vincent van Gogh öccsének 1889-ben. Mind­máig mítoszok övezik azonban, mitől szenvedett a festő. Az éle­tét kutató tudósok több elméle­tet dolgoztak ki, a lehetséges betegségek között szerepelt a skizofrénia, a mániás depresz- szió, zöldhályog, szifilisz, para- lízis. Súlyos pszichikus állapo­tát két évvel halála előtt elköve­tett fülcsonkolása jelezte. történeti korok. Alkotásaiból elsőként halála után 15 évvel, 1905-ben, Németországban szerveztek kiállítást, művészetét ekkortól az expresszionizmus előfutárának tekintették. Ha­gyatéka 850 festményből és hozzávetőleg ugyanennyi rajz­ból áll. E nagy szám ellenére úgy tartják, hogy műveinek jó része megsemmisült. 1987-ben 53,9 millió dolláros eladási árával Van Gogh íriszek című műve minden idők legdrágáb­ban eladott festménye lett. PÁDÁR ÁKOS (57) ÉKSZERBECSÜS PRAKTIKUS Oka volt annak, hogy a nyitás napjának reggelén jöttem: a Monet-kiállítás- ra órákat álltam sorba. Interneten rendeltem a jegyet már egy hónappal ezelőtt. Különö­sen a szalma­kalapos csendélet tetszett. KATUS IVETT (25) KÖZTISZTVISELŐ gyönyörűek a fest­mények, bár egy­két kedvenc Van Gogh-alkotásomat hiányoltam. Az impresszionista festőket nagyon kedvelem, Mun­kácsy és Monet volt eddig a favorit, de most, hogy láttam a kiállítást, Van Gogh lekörözte őket. PÁDÁR ZOLTÁN (30) TÁVKÖZLÉSI SZAKÉRTŐ FANTASZTIKUS, hogy Van Gogh néhány ecsetvonással mennyire vissza­adta a zöld mezők, olajfák, fűszálak sajátosságait. Jó, hogy nyitásra jöt­tem, nem a leg­nagyobb tömegben. Most még zavarta­lanul lehetett élvez­ni a festményeket. van gogh Az államkassza is alaposan kitett magáért, hogy létrejöhessen és tegnap megnyílhas­son a Van Gogh-kiállítás Budapesten. Többtucatnyi rangos kép okosan tálalva - a kiállításon járt munkatársaink így jellemezték a Szépművészeti Múzeumban megrendezett tárlatot. VAN GOGH-CSÚCSTALÁLKOZÓ PESTEN A HÉT TÉMÁJA

Next

/
Thumbnails
Contents