Somogyi Hírlap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-17 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 49. szám

SZTORIK, ESETEK 9 2006. DECEMBER 17., VASARNAP Dóra jelentett, Moszkva mégsem volt hálás cenzúra A szovjet cenzorok nagyon szigorúak voltak, hatvan évvel később már nincs sok titok Genfben keményen dolgozott Radó csapata, s amikor Berija fia megjelent és csak a pénzt költötte, eltanácsolta, ezért 1954-ig haza sem jöhetett Hitler első számú közel­lenségének nevezte. Radó Sándor, a legendás mes­terkém, aki Dóraként je­lentett, világhírű földrajz­tudósként és térképész­ként a múlt század máso­dik felének rejtőzködő zsenijének is számított. Csontos Tibor „Soha eszembe nem jutott, hogy hivatásos hírszerző legyek” - ír­ta a földrajztudós és térképész Radó Sándor a Dóra jelenti című könyvében. Mégis az lett, a máso­dik világháború kimenetelében fontos szerepet játszó, a szovjet katonai hírszerzés svájci csoport­ját vezető mesterkém, akit Hitler a Harmadik Birodalom első szá­mú közellenségének nevezett. A hatvanas években megjelent publikációk szerint a Szovjetunió a második világháborúban kiví­vott győzelmét nem a hadászati sikereinek, hanem a Genfben ■ Az értesülések zöme német vezérkari tisz­tektől származott, s Radó a térképészetnek is nagy hasznát vette. katonai hírszerzéssel foglalko­zó Radó-csoportnak köszönheti. A nácik örökösei is úgy vélték, Németország azért veszített, mert a német vezérkari tisztek a hábo­rú sorsát eldöntő, a legszigorúb­ban őrzött hadászati titkokat árul­tak el a Dóra álnéven Moszkvá­nak jelentő Radó informátorai­nak. Radó Sándort bosszantotta, hogy személyének és svájci hír­szerzői tevékenységének ekkora jelentőséget tulajdonítottak, ezért 1971-ben megírta emlékiratait Dóra jelenti címmel. Csakhogy a szovjet katonai cenzorok alapo­san átfésülték a kéziratot, és sok mindent kihúztak belőle. A napokban a Kossuth Kiadó megjelentette az eredeti, teljes változatot, amelyet Radó Sándor nevelt fia, Trom András újságíró gondozott, és amely a korábbinál tíz százalékkal terjedelmesebb ol­vasnivalót kínál. „A szovjet cenzorok a beazo- nosíthatóvá tevő helyszínekre, nagykövetségekre és egyéb té­nyekre vonatkozó adatokat kiha­gyatták - magyarázza Trom And­rás. - Kivették a szövegből azt a negyvenöt rádiótáviratot is, ame­lyek utólag felértékelték volna a Radó-csoport szerepét, de eltün­tették az arra utaló megjegyzése­ket is, amelyek tanúsága szerint a moszkvai központ sokszori kételkedve fogadta a későbbiek­ben mégis igazolódott genfi jelen­téseket. Dóra fél évvel a Szovjet­unió megtámadása előtt jelezte, hogy a németek háborúra készül­nek ellenük. A támadás időpont­ját, június 22-ét a világon első­ként ő jelentette Moszkvának.” Radó Sándort a harmincas évek közepén szervezte be a szov­jet hírszerzés, amikor Moszkvá­ban részt vett a Komintern kong­resszusán. Akkoriban Párizsban vezette az Inpress nevű antifa­siszta sajóirodát, ahol Louis Ara­gon francia költő, Arthur Koestler író is dolgozott neki. Utóbbi ké­sőbb az önéletrajzában Tisztelet egy kémnek címmel külön fejeze­tet szentelt főnökének. Radó Sán­dor rendkívül színes és eredeti alakja volt a kornak, ismerte az európai országok krémjét, haladó értelmiségét, 1935-ben kilenc hó­nap alatt egymillió kilométert re­pült, barátjának tudhatta Egon Erwin Kischt, a száguldó ripor­tert, a szovjet költő Majakovszkijt, íróasztalát Ernest Hemingway apósa készítette, felesége Lenin futára volt, társalgó viszonyba ke­rült Leninnel, s végignézhette Hitler sofőrjének randalírozását egy velencei étteremben. Keleten és Nyugaton egyaránt Szovjetunió-szakértőnek számí­tott, ő hozta létre a Rosztát, a TASSZ szovjet hírügynökség elődjét. Nem véletlen, hogy a hat nyelven beszélő, író magyar föld­rajztudóst kérte meg a szovjet hírszerzés, hogy Svájcban fedő­szervként hozzon létre egy térké­pészeti ügynökséget, és folytas­son kémtevékenységet. Hamaro­san a húsz országot felölelő háló­zat vezetőjévé is kinevezték. „Soha semmüyen speciális hír­szerzőkiképzést nem kapott, bár ezt sosem hitték el neki - mond­ja Trom András. - A konspirá- ciós szabályokat jól ismerte, hi­szen a Tanácsköztársaság buká­sa után emigrációba kényszerült, és külföldön idegen, ellenséges közegben dolgozott. Elképesztő tudása, intelligenciája, empati­kus készsége, bámulatos kapcso­latrendszere tette lehetővé, hogy megszerezze az információkat. Hírszerzői sikereit eredeti szak­májának is köszönhette, földrajz­tudósként, térképészként olyan geográfiai ismeretekkel rendel­kezett, amelyekkel térben és idő­ben értelmezni tudta a harctéri híreket.” ■ A CIA mindvégig figyel­te, szerinte térképészeti munkássága álcázása ifjabb hírszerzői megbí­zatásának. A sokszoros kalandregényes életet élő Radó-Dórát a háború után Moszkvába hívták. Remél­te, hogy a Lenin-rendet adják át neki, de a pokol várta: a szovjet állambiztonsági szolgálat, az NKVD vezetője, Berija azzal vá­dolta, hogy összejátszik az ango­lokkal, és internálták. Egy CIA- dokumentum szerint az esemé­nyek hátterében az állt, hogy a második világháborúban Berija Svájcba küldte fiát, hogy dolgoz­zon Radónak, így akarta meg­menteni a frontszolgálattól. Az ifjú Berija azonban playboyt ját­szott, felélte a hálózat pénzét és veszélyeztette a hírszerzést, ezért Radó visszaküldte a Szov­jetunióba. A fiú végül a harctéren esett el, amiért Berija Radót vádolta. „Sándor bácsi harminchat év távoliét után 1954-ben tért visz- sza Magyarországra - meséli Trom András. - Spárgával felkö­tött nadrágban érkezett Buda­pestre. Belügyminiszter-helyet­tesi posztot ajánlottak neki, és rá­bízták volna a titkosszolgálat fel­ügyeletét, de egyiket sem vállal­ta. Visszatért eredeti szakmájá­hoz, de hírszerző mítosza halálá­ig elkísérte. Figyelte a CIA, úgy vélték, térképészeti munkássága csak álcázása újabb hírszerzői megbízatásának. Nagy fájdalma volt, hogy soha nem kapta meg a Lenin-rendet, és hogy a Magyar Tudományos Akadémia sohasem választotta tagjai sorába. 1981. augusztus 20-án halt meg.” Radó Sándor találta ki a Szovjetunió nevet 1924-ben Radó publikálta elő­ször a Szovjetunió térképét, az ország elnevezése is az ő lele­ménye. Tollából született az el­ső útikönyv is a Szovjetunióról. 1927-ben a világon elsőként készített polgári légi közleke­dési térképet 1932-ben közre­adta az első légi útikönyvet. Nevéhez fűződik a világ első földrajzi és térképészeti sajtó- ügynöksége, a PressGeo. 1978- ban Bán Róbert rendezett nagy­szabású kémfilmet a Dóra je- lentiből, Radó Sándort Bodrogi Gyula játszotta. Nyolcvanadik születésnapján Kádár János is köszöntötte. Az angol Királyi Földrajzi Társaság tagjai sorába fogadta. Az MTA nem. Mit csinál Vujity Tvrtko nyár óta az Egyesült Államokban? riporter A washingtoni magyar nagykövetségen azt tervezik, hogy levetítik a riporter néhány fontosabb filmjét Vujity Tvrtko augusztusban költözött Washingtonba a családjával „Tvrtko rendkívül kreatív és hihe­tetlenül ötletgazdag, együtt dol­gozunk, voltak is már közös ak­cióink - mondta Simonyi András washingtoni magyar nagykövet - Szeretnék segíteni neki abban, hogy Amerika is megismerje az Európa Kulturális Fővárosának készülő Pécset. Szeretném, ha nagykövetségi szervezésben be­mutatnánk néhány riportfilmjét, meggyőződésem, hogy erre foga­dókészség is lenne itt.” A TV2 riportere, Vujity Tvrtko idén augusztusban költözött csa­ládjával Washingtonba, és mi­ként fogalmaz, repked a külön­böző amerikai városok között. „Mindent megteszek, hogy népszerűsítsem hazámat, a világ egyik legtehetségesebb népét - mondja Vujity Tvrtko. - Több he­lyen tartottam már előadást, leg­utóbb Miamiban és New York­ban. A nagykövet úrral média­konferenciára is meghívtak ben­nünket, közös elő­adásunk is lesz, de több amerikai egye­temre is együtt megyünk. Simonyi Andrással megálla­podtunk, a washing­toni magyar nagykövetség ki­emelt partnere lesz Pécsnek, a város nemcsak saját magát, de egész Magyarországot képviseli.” Tvrtkót a héten fogadta Tóm Lantos, aki januártól a külügyi bizottság elnökeként az USA egyik legbefolyásosabb embere lesz. Tóm Lantost érdekli, hogyan lehet újraegyesíteni az évtize­dekre elszakított családokat. „Fő­leg emberi jogi kérdésekről be­szélgettünk, hadifogolyügyekről, Észak-Koreáról, két ország között ketté­vágott faluról, el­süllyesztett magyar faluról, melyre ráen­gedtek egy mester­séges tavat, ügyek­ről, amelyeket személyesen lát­tam” - teszi hozzá Vujity Tvrtko. Beszámol arról is, hogy elkészült egy nagy költségvetésű doku­mentumfilm, amit tizennégy or­szágban - köztük Indiában, Kíná­ban, Kenyában, Equadorban, Ma­■ Amerikai váro­sok között repked, és elő­adásokat tart egyetemeken. gyarországon - forgattak. A film magyarországi rendezője Tvrtko volt, bemutatta a Széchenyi für­dőt, a Dunát, a bajai halászléfőző versenyt egy zenészcsalád min­dennapjain keresztül. A produk­ciót washingtoni nagykövetsé­günkön is levetítik. „Legnagyobb tervünk egy magyarországi ok­tatási központ létrehozása, ahol fiatal, egyetemista amerikai új­ságírókat képeznek majd. Vujity Trvtko gyermekei - Benjámin és Barnabás - óvodá­ba járnak, „számukra ez paradi­csomi állapot”, jellemzi helyze­tüket. Felesége, Zsolnay Gyön­gyi kisgyerekeknek tart edzése­ket egy kosárlabdatáborban. ■ Csontos T.

Next

/
Thumbnails
Contents