Somogyi Hírlap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-17 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 49. szám
SZTORIK, ESETEK 9 2006. DECEMBER 17., VASARNAP Dóra jelentett, Moszkva mégsem volt hálás cenzúra A szovjet cenzorok nagyon szigorúak voltak, hatvan évvel később már nincs sok titok Genfben keményen dolgozott Radó csapata, s amikor Berija fia megjelent és csak a pénzt költötte, eltanácsolta, ezért 1954-ig haza sem jöhetett Hitler első számú közellenségének nevezte. Radó Sándor, a legendás mesterkém, aki Dóraként jelentett, világhírű földrajztudósként és térképészként a múlt század második felének rejtőzködő zsenijének is számított. Csontos Tibor „Soha eszembe nem jutott, hogy hivatásos hírszerző legyek” - írta a földrajztudós és térképész Radó Sándor a Dóra jelenti című könyvében. Mégis az lett, a második világháború kimenetelében fontos szerepet játszó, a szovjet katonai hírszerzés svájci csoportját vezető mesterkém, akit Hitler a Harmadik Birodalom első számú közellenségének nevezett. A hatvanas években megjelent publikációk szerint a Szovjetunió a második világháborúban kivívott győzelmét nem a hadászati sikereinek, hanem a Genfben ■ Az értesülések zöme német vezérkari tisztektől származott, s Radó a térképészetnek is nagy hasznát vette. katonai hírszerzéssel foglalkozó Radó-csoportnak köszönheti. A nácik örökösei is úgy vélték, Németország azért veszített, mert a német vezérkari tisztek a háború sorsát eldöntő, a legszigorúbban őrzött hadászati titkokat árultak el a Dóra álnéven Moszkvának jelentő Radó informátorainak. Radó Sándort bosszantotta, hogy személyének és svájci hírszerzői tevékenységének ekkora jelentőséget tulajdonítottak, ezért 1971-ben megírta emlékiratait Dóra jelenti címmel. Csakhogy a szovjet katonai cenzorok alaposan átfésülték a kéziratot, és sok mindent kihúztak belőle. A napokban a Kossuth Kiadó megjelentette az eredeti, teljes változatot, amelyet Radó Sándor nevelt fia, Trom András újságíró gondozott, és amely a korábbinál tíz százalékkal terjedelmesebb olvasnivalót kínál. „A szovjet cenzorok a beazo- nosíthatóvá tevő helyszínekre, nagykövetségekre és egyéb tényekre vonatkozó adatokat kihagyatták - magyarázza Trom András. - Kivették a szövegből azt a negyvenöt rádiótáviratot is, amelyek utólag felértékelték volna a Radó-csoport szerepét, de eltüntették az arra utaló megjegyzéseket is, amelyek tanúsága szerint a moszkvai központ sokszori kételkedve fogadta a későbbiekben mégis igazolódott genfi jelentéseket. Dóra fél évvel a Szovjetunió megtámadása előtt jelezte, hogy a németek háborúra készülnek ellenük. A támadás időpontját, június 22-ét a világon elsőként ő jelentette Moszkvának.” Radó Sándort a harmincas évek közepén szervezte be a szovjet hírszerzés, amikor Moszkvában részt vett a Komintern kongresszusán. Akkoriban Párizsban vezette az Inpress nevű antifasiszta sajóirodát, ahol Louis Aragon francia költő, Arthur Koestler író is dolgozott neki. Utóbbi később az önéletrajzában Tisztelet egy kémnek címmel külön fejezetet szentelt főnökének. Radó Sándor rendkívül színes és eredeti alakja volt a kornak, ismerte az európai országok krémjét, haladó értelmiségét, 1935-ben kilenc hónap alatt egymillió kilométert repült, barátjának tudhatta Egon Erwin Kischt, a száguldó riportert, a szovjet költő Majakovszkijt, íróasztalát Ernest Hemingway apósa készítette, felesége Lenin futára volt, társalgó viszonyba került Leninnel, s végignézhette Hitler sofőrjének randalírozását egy velencei étteremben. Keleten és Nyugaton egyaránt Szovjetunió-szakértőnek számított, ő hozta létre a Rosztát, a TASSZ szovjet hírügynökség elődjét. Nem véletlen, hogy a hat nyelven beszélő, író magyar földrajztudóst kérte meg a szovjet hírszerzés, hogy Svájcban fedőszervként hozzon létre egy térképészeti ügynökséget, és folytasson kémtevékenységet. Hamarosan a húsz országot felölelő hálózat vezetőjévé is kinevezték. „Soha semmüyen speciális hírszerzőkiképzést nem kapott, bár ezt sosem hitték el neki - mondja Trom András. - A konspirá- ciós szabályokat jól ismerte, hiszen a Tanácsköztársaság bukása után emigrációba kényszerült, és külföldön idegen, ellenséges közegben dolgozott. Elképesztő tudása, intelligenciája, empatikus készsége, bámulatos kapcsolatrendszere tette lehetővé, hogy megszerezze az információkat. Hírszerzői sikereit eredeti szakmájának is köszönhette, földrajztudósként, térképészként olyan geográfiai ismeretekkel rendelkezett, amelyekkel térben és időben értelmezni tudta a harctéri híreket.” ■ A CIA mindvégig figyelte, szerinte térképészeti munkássága álcázása ifjabb hírszerzői megbízatásának. A sokszoros kalandregényes életet élő Radó-Dórát a háború után Moszkvába hívták. Remélte, hogy a Lenin-rendet adják át neki, de a pokol várta: a szovjet állambiztonsági szolgálat, az NKVD vezetője, Berija azzal vádolta, hogy összejátszik az angolokkal, és internálták. Egy CIA- dokumentum szerint az események hátterében az állt, hogy a második világháborúban Berija Svájcba küldte fiát, hogy dolgozzon Radónak, így akarta megmenteni a frontszolgálattól. Az ifjú Berija azonban playboyt játszott, felélte a hálózat pénzét és veszélyeztette a hírszerzést, ezért Radó visszaküldte a Szovjetunióba. A fiú végül a harctéren esett el, amiért Berija Radót vádolta. „Sándor bácsi harminchat év távoliét után 1954-ben tért visz- sza Magyarországra - meséli Trom András. - Spárgával felkötött nadrágban érkezett Budapestre. Belügyminiszter-helyettesi posztot ajánlottak neki, és rábízták volna a titkosszolgálat felügyeletét, de egyiket sem vállalta. Visszatért eredeti szakmájához, de hírszerző mítosza haláláig elkísérte. Figyelte a CIA, úgy vélték, térképészeti munkássága csak álcázása újabb hírszerzői megbízatásának. Nagy fájdalma volt, hogy soha nem kapta meg a Lenin-rendet, és hogy a Magyar Tudományos Akadémia sohasem választotta tagjai sorába. 1981. augusztus 20-án halt meg.” Radó Sándor találta ki a Szovjetunió nevet 1924-ben Radó publikálta először a Szovjetunió térképét, az ország elnevezése is az ő leleménye. Tollából született az első útikönyv is a Szovjetunióról. 1927-ben a világon elsőként készített polgári légi közlekedési térképet 1932-ben közreadta az első légi útikönyvet. Nevéhez fűződik a világ első földrajzi és térképészeti sajtó- ügynöksége, a PressGeo. 1978- ban Bán Róbert rendezett nagyszabású kémfilmet a Dóra je- lentiből, Radó Sándort Bodrogi Gyula játszotta. Nyolcvanadik születésnapján Kádár János is köszöntötte. Az angol Királyi Földrajzi Társaság tagjai sorába fogadta. Az MTA nem. Mit csinál Vujity Tvrtko nyár óta az Egyesült Államokban? riporter A washingtoni magyar nagykövetségen azt tervezik, hogy levetítik a riporter néhány fontosabb filmjét Vujity Tvrtko augusztusban költözött Washingtonba a családjával „Tvrtko rendkívül kreatív és hihetetlenül ötletgazdag, együtt dolgozunk, voltak is már közös akcióink - mondta Simonyi András washingtoni magyar nagykövet - Szeretnék segíteni neki abban, hogy Amerika is megismerje az Európa Kulturális Fővárosának készülő Pécset. Szeretném, ha nagykövetségi szervezésben bemutatnánk néhány riportfilmjét, meggyőződésem, hogy erre fogadókészség is lenne itt.” A TV2 riportere, Vujity Tvrtko idén augusztusban költözött családjával Washingtonba, és miként fogalmaz, repked a különböző amerikai városok között. „Mindent megteszek, hogy népszerűsítsem hazámat, a világ egyik legtehetségesebb népét - mondja Vujity Tvrtko. - Több helyen tartottam már előadást, legutóbb Miamiban és New Yorkban. A nagykövet úrral médiakonferenciára is meghívtak bennünket, közös előadásunk is lesz, de több amerikai egyetemre is együtt megyünk. Simonyi Andrással megállapodtunk, a washingtoni magyar nagykövetség kiemelt partnere lesz Pécsnek, a város nemcsak saját magát, de egész Magyarországot képviseli.” Tvrtkót a héten fogadta Tóm Lantos, aki januártól a külügyi bizottság elnökeként az USA egyik legbefolyásosabb embere lesz. Tóm Lantost érdekli, hogyan lehet újraegyesíteni az évtizedekre elszakított családokat. „Főleg emberi jogi kérdésekről beszélgettünk, hadifogolyügyekről, Észak-Koreáról, két ország között kettévágott faluról, elsüllyesztett magyar faluról, melyre ráengedtek egy mesterséges tavat, ügyekről, amelyeket személyesen láttam” - teszi hozzá Vujity Tvrtko. Beszámol arról is, hogy elkészült egy nagy költségvetésű dokumentumfilm, amit tizennégy országban - köztük Indiában, Kínában, Kenyában, Equadorban, Ma■ Amerikai városok között repked, és előadásokat tart egyetemeken. gyarországon - forgattak. A film magyarországi rendezője Tvrtko volt, bemutatta a Széchenyi fürdőt, a Dunát, a bajai halászléfőző versenyt egy zenészcsalád mindennapjain keresztül. A produkciót washingtoni nagykövetségünkön is levetítik. „Legnagyobb tervünk egy magyarországi oktatási központ létrehozása, ahol fiatal, egyetemista amerikai újságírókat képeznek majd. Vujity Trvtko gyermekei - Benjámin és Barnabás - óvodába járnak, „számukra ez paradicsomi állapot”, jellemzi helyzetüket. Felesége, Zsolnay Gyöngyi kisgyerekeknek tart edzéseket egy kosárlabdatáborban. ■ Csontos T.
