Somogyi Hírlap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-12 / 290. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2006. DECEMBER 12., KEDD OKTATÁS 13 Cselekvésre épülő tapasztalatok a mesztegnyői iskolában Harckocsimérnök ecsettel művészetoktatás Kevesebb az állami támogatás, több a dilettáns Egykori tanáraik tiszteletére muzsikáltak a zeneiskolások Szőnyegen ülve, játszva tanulnak a másodikos kisdiákok a mesztegnyői Ladi János Általános Iskolában. A beszélgetőkor a kompetenciaalapú oktatás egyik eleme, ami többek között építi a magabiztosságot és az önbizalmat. Erre a csoportos tanulási technikára rendezték be a tantermeket is. A csoportokban mindenkinek van . feladata, a pedagógusok így jobban tudják kezelni a tanulók közötti eltéréseket, esélyt adva a lassabban haladóknak is. Kovácsáé Vanderer Ágota igazgató elmondta: a második, áz ötödik és a speciális hetedik osztályban alkalmazzák az újfajta oktatási módszert szeptembertől. Nagyon sok a játékos elem az órákon, a tankönyvek sem hagyományosak. A képzés lényege, hogy a cselekvésre épülő tapasztalatok alapján ismerik meg a tantárgyak anyagát a kisdiákok. A kompetenciaalapú oktatás támogatásaként több mint tizenhét és fél millió forintot nyert az általános iskola a Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Programtól. Elsőként hat pedagógus vállalta, hogy ezzel a módszerrel tanít. Később ők készítik fel a kollégáikat is, ugyanis szeretnék az intézmény többi osztályára is kiterjeszteni ezt a pedagógusok szerint hatékony oktatási-nevelési formát. ■ Vigmond Erika Foglalkozás a szőnyegen. A gyerekeknek élmény a tanóra, szinte észrevétlenül tanulnak Szépen szól a muzsika. Somogybán reneszánszukat élik a színvonalas művészeti iskolák, nagy hagyományai vannak a zenei képzésnek Aggódnak a művészeti iskolák jövője miatt a pedagógusok. Varga Andrea- Tisztában vagyunk a reformok szükségességével, ám úgy gondoljuk, hogy nem megvonásokkal, hanem a finanszírozás belső arányainak a megváltoztatásával valósíthatók meg az oktatásban a célkitűzések - írták az az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete levelében, amelyben az oktatási reform átgondolását kérték. Hozzátették: az átalakítás ésszerű elemeit - az iskolaévhez igazított költségvetést, a csoportnormatívára való átállást - támogatják, de elleneznek minden intézkedést, amely az ágazatból pénzt von ki, s ezáltal hozzájárul az intézmények ellehetetlenüléséhez. így elfogadhatatlannak tartják azt is, hogy a művészeti alapképzésben további normatívacsökkentés szerepel. A csoportos művészeti képzés 59 ezer forintos és a zenei képzés 105 ezer forintos, minimális normatívájának a fenntartásáért emelnek szót.- Eddig a dilettantizmus sújtotta a művészeti oktatást, hiszen több intézmény csak a pluszforrások miatt törekedett rá és nem szakképzett pedagógusok oktattak - mondta Baranyai Gyula. Somogybán is jelen van egy - nem somogyi székhelyű - művészeti iskola, amelynek a nevét rossz szájízzel emlegetik a többiek. Rossz példát is hallottunk: énektanár tanított tangót a gyerekeknek. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont felméréséből pedig kiderült: a kohómérnök színjátszást, a harckocsimérnök festészetet oktatott. Ezért a szakemberek az ellen nem tiltakoznak, hogy differenciáltan kapjanak pénzt a művészeti iskolák; kérdés, hogy mik a kritériumok? Ezeket még Simon Mihály, a csurgói II. Rákóczi Ferenc Általános és Alapfokú Művészetoktatási Iskola igazgatója se tudja. Elmondta: ők ugyan nem külső intézménnyel, hanem maguk oldják meg a művészeti oktatást, de szakmai és pénzügyi vizsgáCsökkent az egy diákra jutó normatív támogatás Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete az országgyűlési képviselőket is tájékoztatta a művészeti iskolákat várhatóan sújtó változásokról 1. évf. 2006. évi normatíva (Ft) 204 000 2007/2008. csoport normatíva/fő (Ft) 145 714 Különbség tanévre vetítve/fő (Ft)-58 286 Változás (%)- 28,6% 2. évf. 204 000 172 833- 31 167-15,3% 3. évf. 204 000 172 833- 31 167-15,3 % 4. évf. 204 000 196 917-7 083-3,5% 5. évf. 212 000 171848- 40 152-19,0% 6. évf. 212 000 197625-14 375- 6,8% 7. évf. 212 000 224400 + 12 400 + 5,8% latok bizonyítják, hogy jól. Öt éve indították, nyolcvan gyerek vesz részt benne. A tervezett változások harmadára csökkentenék a normatívájúkat, ez egymülió forintot vesz ki a zsebükből. Pedig a művészetoktatásnak köszönhetően két álláshelyet is megtarthattak, mert fedezte a béreket a normatíva.- Pénzhiány miatt nem fogjuk megszüntetni a művészeti képzést - jelentette ki Simon Mihály. Újjáélesztjük a Csurgó Óvárosi Művészeti Egyesületet és pályázunk. Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete azt ígérte: minden eszközével hozzájárul ahhoz, hogy a művészeti alapképzésben csak a jó színvonalon működő iskolák juthassanak hozzá a teljes normatívához. - Úgy ítéljük hogy az 1997-ben elindult, s valamennyi kis településig eljutó művészeti alapképzés ^ fenntartása elemi érdeke az országnak - összegezték. Rendhagyó karácsonyi hangversenyt rendeztek a Liszt Ferenc Zeneiskolában. A kaposvári intézményben ugyanis ezúttal nem csak zenéltek, emlékeztek is. Emléktáblát avattak és tantermet neveztek el Nyakas József és Merényi György, az iskola egykori igazgatóinak és Révyné Piptér Erzsébet zongoratanár tiszteletére. Kokas Ferenc, a kaposvári zeneiskola igazgatója azt mondta: régi tervük volt, hogy emléket állítsanak azoknak az embereknek, akik sokat tettek a város zenei életéért. A cél az, hogy az a fiatal generáció is tudjon róluk, amelyik már személyesen nem ismerhette őket. Nyakas József 1952- 1964-ig volt a zeneiskola igazgatója és az ő nevéhez fűződik a kórusmozgalom megalakítása Kaposváron, de ő volt az, aki a mostani helyére költöztette a zeneiskolát és megteremtette benne a négy tanszakos oktatást is. Merényi György több mint 20 évig volt igazgatója a zeneiskolának és országosan egyedülálló kottatárat hozott létre az intézményben, a szimfonikus zenekar karnagya volt, valamint megalapította a zenetanárok kamarazenei fesztiválját. Révyné Pintér Erzsébet több mint 30 évig volt zongoratanára az intézménynek, és akik ismerték, ma is úgy emlékeznek rá, mint.igazi pedagógusra, aki nem csak szakmáját, de az emberi lelket is jobban ismerte az átlagnál. Az ünnepségre meghívták Bernáth Magdát és Csupor Lászlót, a zeneiskola két korábbi igazgatóját is. ■ F. E. Kokas Ferenc, az intézmény igazgatója avatta a zeneszobákat Fuvolázik a számítógép, segíti a kottaírást, hangszerelést zeneoktatás A marcali intézményben a korszerű technikát, a szoftvereket is a zenei képzés szolgálatába állították Kihívást jelent, mégsem elterjedt az elektroakusztikus zene oktatása a zeneiskolákban. Marcaliban a pedagógiai program része ugyan, de nem tantárgy. Röpke zongorázás a billentyűzeten, néhány kattintás az egérrel és máris a fuvola hangján szólal meg a számítógép. - A Sibelius kottázószoftver kiválóan alkalmas zeneszerzésre, hangszerelésre, kottaírásra - mondta Sasfalvi Gábor, a marcali zeneiskola fuvolatanára. - A beírt kotta megszólaltatható, bármely hangszer sajátos igényeihez igazítva. Ha egy olyan darabot szeretnénk, amit nem fuvolára írtak meg, minden további nélkül átírhatjuk. A marcali városi zeneiskolában kihasználják a számítógép adta lehetőségeket. Ez csak segíti a zenei képzést, de nem vezették be tantárgyként Sibelius a névadó a kottázószoftvert Jean Sibelius finn zeneszerzőről nevezték el a készítői. Sibelius már gyermekkorában elkötelezte magát a zenével. Kilencéves korában zongorázni tanult, majd később áttért a hegedűre. A finn nemzeti zeneművészet megteremtésének kimagasló egyéniségeként tartják számon. A késő romantika és a finn népzene jellemző sajátosságait egyesítette a műveiben, ez tette világhírűvé. A számítógép térhódítása az alapfokú zeneoktatásban is kihívást jelent, azonban nem túl elterjedt. A technika szakmai irányítás jnellett óriási lehetőséget nyújt. A növendékek új alkalmazásokkal, területekkel ismerkedhetnek meg. Kosz Gyöngyi, a zeneiskola igazgatója elmondta: a számítógépes zeneoktatásnak különböző ágazatai vannak, mint a szintetizátor, a számító- gépes zene, a hangszínszolfézs, improvizáció, kamarazene. Hazánkban 2000-ben Legány Dénes zeneszerző és Kovács Attila zenetanár karolta fel a számító- gépes zeneoktatást. Tanfolyamokat szerveztek alapfokú zeneiskolák tanárainak. így került a marcali intézménybe is. Az ön- kormányzat támogatásával 300 ezer forintért vásárolták meg két éve a Sibelius kottaíró program 3.1-es, akkori legújabb verzióját. Bár a pedagógiai program része, inkább csak segíti a tanítást.- Izgalmas feladat, de borzasztó drága lenne tantárgyként megjelentetni, mivel állandó fejlesztésre szorulna - tette hozzá az igazgató. - Elsősorban a fúvóstanárok élnek a lehetőséggel, különböző átíratok készítésére. Nagy siker volt például Hajas Béla és Tóth Bence a Mesés mesék című rajzfilm zenéjéből készült fúvószenekari átirata, amihez ezt a programot használták. ■ Vigmond Erika
