Somogyi Hírlap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-10 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 48. szám

4 2006. DECEMBER 10., VASÁRNAP PUSKÁS FERENC életút Puskás Ferenc nem akart a semmiért bűnhődni, ezért inkább új otthont keresett magának. Madrid mellett a messzi Ausztráliában érezte magát a legjobban, hiszen Melbourne-ben az általa nagyon szeretett görögök vették körül. A VILÁGIÁRÓ MAGYAR, PUSKÁS ÖCSI Európát, Ázsiát, Amerikát, Afrikát és Ausztráliát is meghódította Puskás Fe­renc. Görögországban még a miniszterek is keresték a kegyeit. A nagy vándor­lás 1956 és 1991 között zaj­lott, ezalatt csupán egyszer tért haza Magyarországra. Raffai Ferenc 1956. szeptember 30. Ezen a na­pon játszott utoljára magyar föl­dön mérkőzést. A Bp. Honvéd 2:2- re végzett a Bp. Vörös Lobogóval; stílusosra sikerült a búcsú a ha­zai közönségtől, mindkét Hon­véd-gólt ő vágta a kapuba. No­vember elsején pedig elkezdődött a nagy vándorlás. A kispesti gárdát az újonnan életre keltett Bajnokcsapatok Eu­rópa Kupája (BEK) első fordulójá­nak első mérkőzésére a Athletic Bilbaóhoz rendelte a sors, s Bé- csen keresztül utaztak Spanyol- országba. Az itthoni bizonytalan­ság, a feszült politikai helyzet miatt az európai szövetség nem engedte Budapesten lejátszani a visszavágót, helyette Brüsszelbe küldte a csapatokat. A meccs le­zajlott, a Honvéd kiesett, és utána a játékosok többsége nem akart hazatérni a káoszba. Az MLSZ til­tása ellenére bevállalták a jól fize­tő dél-amerikai túrát, mivel sze­rintük megérdemelték. Közben az UEFA és a FIFA szorításában a meghívók már nem mertek újabb meccseket lekötni a Honvédnak, így négy hónap után, 1957 elején visszatértek - Bécsbe. Tizen­négyen továbbjöttek Budapestre, Puskás, Kocsis Sándor, Czibor Zoltán és Grosics Gyula ott ma­radt. Az MLSZ két év eltiltással fenyegette meg Puskást, és ezen nem óhajtott változtatni, a csapat- kapitány Nyugat felé fordult. 1958. augusztus 15-ig tartott a kényszerszünet, új csapatával, a Reál Madriddal ekkor debütált egy River Plate elleni Buenos Aires-i barátságos mérkőzésen. Túl a bajnoki és gólkirályi címe­ken, BEK-győzelmeken, a futbal­lista Puskástól a Reál Madrid 80 ezres közönsége 1969. május 26- án köszönt el a Rapid Wien ven­dégjátéka alkalmával. Ez csak a hivatalos búcsú volt, igazából 1966 májusa óta nem számított már rá a Reál. Egy év­Akárhol járt, mindenhol megállították a szurkolók. Aláírása játékoskorában is nagyon sokat ért, halála után pedig felbecsülhetetlen értéke van. vei később már kapott is edzői állásajánlatot a másodosztályú Deportivo Alavestől. Alig várta, hogy lejárjon a szerződése, mivel nem érezte jól magát. Kapóra jött számára, hogy éppen Észak-Ame- rikába hívták: a San Francisco Gales invitálta, de a Vancou­ver Royalsnál kötött ki, mi után előbbi fuzionált az utóbbival. Pedig az a Bobby Robson volt az ellenfele a kispa- dért, aki abban az időben már az angol bajnokságban is megmu­tatta edzői kvalitásait. Puskás in­nen 1968-ban jött el, miután az amerikai bajnokság csődbe ment Spanyolországban aztán befe­jezte az edzői iskolát - addig csak külön szövetségi hozzájárulással dolgozhatott -, majd egy rövid alavesi kitérő után Athén követ­kezett. Addig a görög labda­rúgást nem jegyez­ték tényezőként f Európában, ám Puskás gondosko­dott róla, hogy a Panathinaikosz nevét mindenki megismerje. Mindjárt az első év végén csodát tett: második lett a zöld-fehérek­kel a BEK döntőjében. Hogy ez mekkora tett volt annak idején, azt jól jelzi a Szöllősi György ál­tal írt életrajzi könyvben meg­jelent, athéni étteremtulajdonos által elmesélt sztori. „Puskás miatt miniszterek, tá­bornokok is jártak az étterembe. Aki bejött, megállt, váltott vele néhány szót. Nem csak Panathi- naikosz-drukkerek. Az ellenfelek is szerették, és szeretik a mai na­pig, pedig ez Görögországban a nagy klubellentétek mellett igen­csak ritkaság. Görögországban Puskásnak csak barátja volt, el­lensége nem." Ezért sem gúnyol­Az ellenfelek is szerették Görögországban. Ez az ottani klubellentétek miatt igencsak nagy dolog. Puskásnak az országban csak barátja volt, ellensége egy sem. ták árulónak évekkel később a zöldek, amikor az AEK Athén szolgálatába állt. Hellasz földjéről Chilébe veze­tett az útja, majd Szaúd-Arábiába hívták szövetségi kapitánynak. Egy évig bírta a szokatlan kultú­rát és a labdarúgást komolytala­nul űző helyieket. Két Európában töltött év után egy újabb konti­nens következett: Afrika. Azon belül is Egyiptomban a Port Szaid-i al-Naszr csapata volt a munkahelye. Ezekről a sikerekről a hazai po­litikai irányítású sajtó szinte em­lítést sem tett. Disszidálása miatt vörös posztó volt a pártfunkcioná­riusok szemében, még a nevét sem lehetett leírni. Ám Szepesi György akkori MLSZ-elnök 1978 után elkezdte szervezni Puskás hazatérését, amire aztán állami vezetők is áldásukat adták. Az 1981-es magyar-angol vb-selejte­ző előtti Budapest-Vidék öreg- fiúk-meccsen a Népstadionban telt ház fogadta a visszatérő sztárt. A média óvatosan lelkese­dett: a Népsportban csupán egy rövidke írással emlékeztek meg az amúgy szenzációs eseményről. Puskás a megható fogadtatás ellenére folytatta világ körüli tur­néját, Egyiptom után Paraguay volt „műsoron”. Alig egy év eltel­tével egy újabb földrész, Ausztrá­lia bevételére készült. Barátok kö­zé érkezett, hiszen a melbourne-i görögök csapatát bízták rá. Hat­vanegy évesen annyira komolyan vette ezt a feladatot, hogy még a madridi lakását is eladta. Talán még évekig ott élt volna, ha a rendszerváltás utáni új politikai elit és a futballszövetség vezetése nem kezdi el puhítani, hogy jöj­jön, immár végleg haza. És 1991- ben hazaköltözött, az állam által adott budai lakás lett az otthona. Utolsó útja is futballsztárhoz méltó volt: közel 40 ezer ember búcsúzott tőle a róla elnevezett stadionban... Puskás (Purczeld) Ferenc Sértődöttség nélkül elismerte, ha az adott napon az ellenfél volt a jobb született: 1927. április 1., Budapest elhunyt: 2006. november 17, Budapest edzői pályafutása: 1967: Deportivo Alaves; 1967: San Francis­co Gales; 1967-1968: Vancouver Royals; 1969: Alaves; 1970- 1974: Panathinaikosz; 1974-1976: Colo Colo; 1976-77: Szaúd- Arábia, szövetségi kapitány; 1977: Murcia; 1978-1979: AEK Athén; 1979-1984: Al-Maszri; 1985: Sol de America; 1986: Cerro Porteno; 1988-1991: Panhellenic South Melbourne; 1993: ma­gyar szövetségi kapitány SIKEREI EDZŐKÉNT: görög bajnok (1972, 1979), BEK-döntős (1971), ausztrál bajnok (1991), ausztrál kupagyőztes (1990) elismerései: Európa leggólerősebb játékosa (1948), világváloga­tott (1963), Európa-válogatott (1965), FIFA Hall ofFame tagja (1998), a XX. század legjobb magyar játékosa (2001), a Nemzet Sportolója (2004) rekordjai: a legtöbb gól egy mérkőzésen (7,1949. február 19.); a legtöbb gól egy szezonban (50,1948); a magyar válogatott leggól­erősebb játékosa (84 gól); legtöbb gól a BEK-döntőben (4, 1960.) milan miuanics, egykori kollé­ga: „Sohasem felejtem el az 1971-es BEK-elődöntőt: Pus­kás a Panathinaikosz, jóma­gam a Crvena Zvezda kispad- ján ültem. Belgrádban 4-1-re nyertünk, és azt hittem, ez elég lesz a fináléhoz. Nem így történt: a visszavágón 3-0-lal a görögök harcolták ki a to­vábbjutást, s ezt Puskás zse­niális húzásainak köszönhet­ték. Ennek a meccsnek a ka­zettáját később odaadtam neki ajándékba." EMILIO BUTRAGUENO. a Reál Madrid volt csatára és alelnöke: „Nem ha­sonlíthatom magam Puskás­hoz, mert ő zseninek született. Ő nekünk is akkora legenda, mint honfitársainak. Óriási részt vállalt a Reál sikereiből, és ezért a spanyol szurkolók még mindig hálásak neki. Csak azt mondhatom, csodá­latos futballista volt, köszön­jük, hogy segített naggyá tenni a Reált. ” OTTMAR WALTER, az 1954-ben világbajnok német válogatott tagja: „Hosszú évek óta jó barátságban voltam Puskás­sal. Legutóbb néhány éve vol­tunk Budapesten, akkor Puskás - aki egy kedves, vidám ember volt - az egész társaságot elszórakoztatta, megnevettette. Igazi móka­mester volt mindig. Később sem változott meg, amikor ké­sőbb a világ legnagyobb sztár­jai közé emelkedett. Amikor világbajnokok lettünk, a sértettség minden jele nélkül azt mondta, hogy azon a napon a jobbik csa­pat győzött. Ez is bizonyítja, milyen tisztességes ember volt, és ez a legutolsó talál­kozásunkig újra és újra megmutatkozott. ” Ez a kép csaló­ka, Inkább ballal bűvölte a labdát

Next

/
Thumbnails
Contents