Somogyi Hírlap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-07 / 286. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2006. DECEMBER 7., CSÜTÖRTÖK Puskás Ferencről nevezik el a sármelléki utasterminált Befűtöttek a gázfűtésnek cserépkályha A rezsiköltség harminc százaléka megmarad A sármelléki repülőtér igazgató- tanácsa tisztelegve a világ valaha élt legnagyobb labdarúgója és a XX. század legismertebb magyar­ja, Puskás Ferenc előtt, a 2006 májusában felépített új terminál­épületét Puskás Ferencről nevezi el. Ehhez a családtól májusban megkapta a névhasználati jogot. A terminálépület egyes kiemelt területein professzionálisan be­rendezett tárlókban és képeken ismerhetik meg az odalátogatók Puskás Ferenc pályafutását és az Aranycsapat történetét A Futball- történeti Emlékpont várhatóan a legenda 80. születésnapjának ün­nepségei közé illeszkedve nyitja meg kapuit, így a nyári turista- szezonban több tízezren ismer­hetik meg a kiállítást. A névadó ünnepségre az egyik korábbi ma­gyar bajnokcsapat és egy Bun- desliga-csapat részvételével, jeles külföldi vendégek jelenlétében kerül sor 2007 tavaszán. ■ F. E. Januártól csökken a kommunális adó a megyeszékhelyen Tizennyolc százalékkal csökken a kommunális adó Kaposváron januárt elsejétől - jelentette be Szita Károly polgármester szer­dán. Az idei évben 4239 forintot fizettek a kaposváriak, jövőre ez­zel szemben 3476 forinttal járul­nak hozzá a város bevételéhez.- A kommunális adó csök­kentése 27 millió 360 ezer fo­rint bevételkiesést jelent a ka­posvári önkormányzatnak, ugyanakkor ezt az összeget másra költhetik a lakók - mondta Szita Károly. A polgármester a testület döntését a kormány megszorító intézkedéseivel magyarázta. - Átalakult a gázártámogatás, drágábbak az élelmiszerek, az egészségügyi ellátásért is fizet­ni kell, a béreket azonban nem emelik. A kormány 6,2 százalé­kos inflációval számol jövőre - hangsúlyozta Szita Károly. Szita Károly a jövő évről azt mondta: ha a parlament nem változtat a jelenlegi adóstruktú­rán, akkor Kaposváron a testü­let fog változtatni a kommuná­lis adó rendszerén. ■ Meiszterics Eszter A cserépkályha-építők azt mondják, az elmúlt hóna­pokban kétszer annyi dol­guk volt, mint eddig. Ez­úttal azonban nem a di­vat, hanem a gáz árának emelkedése miatt. Fábos Erika A gáz ára augusztus 1-jén átlago­san mintegy harminc százalék­kal emelkedett, szeptembertől pe­dig további 5 százalékkal kell töb­bet fizetni érte. 2007 januárjától újabb, több mint 20 százalékos gázáremelés következik. A csalá­di költségvetés legsúlyosabb téte­le a fűtésszámla. így sokan keres­gélnek, milyen lehetőséggel spó­rolhatnának úgy, hogy közben fázni se kelljen. Egyre többen al­ternatív fűtési megoldáson törik a fejüket. Akik értenek hozzá, azt mondják, a cserépkályha az egyik legjobb módszer erre. Egy megfelelő méretű kályhával az át­meneti időszakokban a lakás fel- fűthető, a leghidegebb téli napo­kon pedig a gázkazánok mellett használják, amivel legalább har­mincszázalékos megtakarítással lehet számolni. Egy komolyabb kályhát épít­tetni persze jelentős kiadással jár. A legolcsóbbat százezer fo­rintból lehet megúszni ha új, de ha valaki márkás csempékből szeretné megrakatni, akár milli­Miből, mennyiért lesz meleg? Palackos gáz: 4400 Ft/darab Tartályos gáz: 313 Ft/kg Vezetékes gáz: 40-60 Ft/köbméter Vegyes tűzifa: 1750 Ft/mázsa Szén: 2950-3850 Ft/mázsa Faapríték: 1400 Ft/mázsa Tüzelik a fűtőket. Senkinek nem mindegy, mennyiből lesz melege ós kiadással is számolhat. Igaz, használtan, azaz bontott csem­pékből, ötvenezer forint alatt is lehet cserépkályhát építeni.- Ha nem egy különleges, márkás kályhában gondolko­dunk, egy szezonban megtérül az ára - mondta Éder Tibor, cse- répkályha-építő-mester. - Sokat lehet vele spórolni, igaz, fával fűteni macerásabb, mint gázzal, de azt tapasztalom, hogy egyre többen feladják a kényelmüket, és inkább az olcsóbb megoldást választják. A cserépkályha legdrágább része a csempe, a lelke azonban a mester. Az ugyanis, hogy mennyire jó, nem a csempe mi­nőségétől, sokkal inkább attól függ, hogy hogyan építették meg. Ha hozzáértő ember rakta, egy kosár fával igazi meleget le­het vele csinálni, ha nem, tucat is kevés hozzá. A cserépkályhá­nak egyébként ez már a sokadik reneszánsza. Néhány száz évvel ezelőtt még Európa egyik leg­gazdagabb kályhás hagyomá­nyát mondhattuk magunkénak. Aztán a 60-70-es években az olajkályhák szorították ki őket a lakásokból, majd később a gáz- és a központi fűtés. Akik értenek hozzá, azt mondják, a fából nyert energia újra lénye­gesen olcsóbb, mint a többi tü­zelőanyag. A fának számos elő­nye van a többi energiahordozó­val szemben. A fa viszonylag rö­vid időn, 30-100 éven belül új­ratermelhető. Magas fűtőérté­kű, környezetbarát, tiszta és biztonságos és olcsóbb, mint a többi fűtőanyag. Somogybán a háztartások negyven százalé­kában fűtenek tűzifával vagy vegyes tüzelésű kazánnal. Felkészített tabi géppark az igazi télre hóra készen A kisvárosban egy átlagos esetben 5-6 óra alatt végezhetnek Mintegy félmillió forintot költött a téli hóeltakarításba bevont gé­pek műszaki felkészítésére, kar­bantartására Tabon a gamesz szervezete. Ezenfelül hárommil­lió forintért új sószóró adaptert is vásároltak. Ezt a napokban ve­szik át. Kecskés Gábortól, a Gaz­dasági Műszaki Ellátó Szervezet vezetőjétől megtudtuk: tavaly té­len közel kétmillió forintba ke­rült a téli hóeltakarítás és a síkosságmentesítés. Ennek az összegnek a felét az önkormány­zat biztosította, a másik részét az intézménynek kellett kigaz­dálkodnia. Hozzátette: amennyi­ben nem lesz nagyon kemény a tél, akkor várhatóan ez az összeg idén is elég lesz...- Negyven köbméter homok, harminc köbméter sózott ho­mok, húsz köbméter ipari só van a telephelyünkön - mondta a gamesz vezetője. - Ezenfelül 650-700 zsák fűrészpor is ren­delkezésre áll a síkosság men­tesítésére, főleg a gyalogjárdák­ra. A város területén mintegy 120 helyre helyeztünk ki sima, illetve sóval kevert homokot. El­sősorban a veszélyes útszaka­szok és az emelkedők mellé. A gyalogátkelő helyeknél, közin­tézményeknél, iskoláknál pedig műanyag edényekben tároljuk a sózott homokot. Tabon hóeké­vel felszerelt két Zetor traktor­ral és homlokrakodó géppel végzik a hótolást. ■ Krutek J. Új munkahelyek és szép otthon a kultúrának Ötven új munkahelyet jelent Sió­foknak az új, négycsillagos Casa Perla Konferencia és Wellness Hotel megnyitása. A híresztelé­sekkel ellentétben mindannyian, még a vezetők is egytől egyig ba­latoni szakemberek. Az épület Szentgyörgyi Csaba, a szálloda igazgatójának ígérete szerint szerves része lesz Siófoknak, nem önálló, elszigetelt darabja. ■ A vezetők is mind balatoni szakemberek.- Szellemi, kulturális köz­pontot akarunk számtalan ren­dezvénnyel - tette hozzá. - Tár­gyalunk többek között a Mikrosz­kóp Színpaddal lehetséges elő­adásokról, műsoros estekről. Természetesen helyi progra­moknak is helyet adunk. De­cemberben például a gasztronó­mia-szövetség Kocsonya Kál­mán, a Magyar Nemzeti Gasztro­nómiai Szövetség szakács alel- nöke vezetésével tartja nálunk rendezvényét a legjobb szaká­csokkal. A szálloda a konferenci­ákra rendezkedett be, ennek megfelelő a kialakítása. Kilenc- venkét szobában 184 főt tudnak elszállásolni, és akár 230 fős rendezvényeket is képesek lebo­nyolítani. ■ Keszthelyi Z. Közös akcióban a rendőrök a Mikulással Szerdán közös közlekedésbizton­sági ellenőrzést tartottak a taszári rendőrök a helyi Mikulással. A reggeli órákban főként az iskola és az óvoda környékén ellenőriz­ték az autósokat, a gyerekeiket szállító szülőket A szabálytalan­kodók ezúttal büntetés helyett vir­gácsot, a szabályosan közlekedők pedig csokoládét kaptak. Pataki Sándor polgármester lapunknak elmondta, hogy az ellenőrzött húsz gépkocsivezető közül öten vittek haza virgácsot.- Az ellenőrzést a Mikulás je­gyében tartottuk - mondta a pol­gármester. - A biztonságból ilyen nevezetes napon sem lehet en­gedni, de most a rendőrök egy kicsit azért lazábbra vették a bírságolást. Igaz, ez csak egyszeri alkalom volt ■ F. Szarka Ágnes Európai uniós pénzt hozhat a Dráva a környezet védelmére összefogás Egymásba kapaszkodnak a peremvidéken élők, mert tudják: a határ nem elválaszt, hanem összeköt- Tetszik, nem tetszik, csak ma­gukra és egymásra számíthat­nak a Dráva két partján élők, s ha nem fognak össze, könnyen ki­maradnak a fejlesztésekből - így sommázta a Dráva menti régió jelenlegi helyzetét Bús László, a COWI Magyarország Tanácsadó és Tervező Kft. munkatársa azon az ökológiai, térségfejlesztési konferencián, amelyet a drá- vaszentesi oktatóközpontban tar­tottak. - Ez a régió mindkét or­szágban peremvidék, a csurgói, barcsi, sellyei és siklósi térségek, a kaproncai, verőcei és eszéki is- pánságok emiatt nehezen érvé­nyesíthetik az érdekeiket. A fel­adat ugyanakkor a folyó mind­két oldalán ugyanaz: munka­helyteremtés, gazdaságfejlesztés a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével. Törekvések, iránykeresések vannak, azonban hiányzik ezek összehangolása. A jó kezdeményezések jó esetben egymás mellett haladnak, rosz- szabb esetben keresztezik és ki­oltják egymást. Ezért kell a szereplőket össze­hozni. Ismerjék meg végre egy­más törekvéseit és találják meg a közös irányt Stratégia nélkül el­maradnak azok a fejlesztések, * amelyek a folyó mindkét partján p elindíthatják a várt kedvező társa- | dalmi és gazdasági változásokat | Elhangzott: több jó elképzelés £ van már. Ilyen az Ős-Dráva- Az ökoturizmus jelentheti az érintetlenül megmaradt Dráva vidék jövőjét; program, és néhány térség ide- egyre többen gondolják így ma már a határ mindkét oldalán Erőmű vagy turizmus A LEGNAGYOBB eltérés, a ma­gyar és horvát elképzelések­ben az, hogy nálunk az öko- turizmust tartják a Dráva vi­dék egyik kitörési pontjá­nak, Horvátországban ugyanakkor még nem tettek le teljesen a vízi erőmű építé­séről, s eltérő nyilatkozatok születnek a határ túlolda­lán. A konferencia horvát résztvevői szerint azonban ma már odaát is egyre töb­ben gondolják úgy, hogy a Dráva vidéken az ökoturiz­mus felé kell elmozdulni. genforgalmi fejlesztései. Ezek mellé érdemes felsorakozniuk a többieknek is. A 2007-13 közti időszakban sok pénzhez juthat a határvi­dék, ennek feltétele azonban az összefogás. Addig még jó né­hány olyan kérdés vár válaszra, mint: meddig növelhető a turiz­mus anélkül, hogy a természet- védelmi területeket károsítaná? Az eszéki ispánság EU-in- tegrációs osztályát képviselő Mi- rela Sudaric arról beszélt: a hor­vát határszélen élők pontosan tudják, hogy mennyire fontos az összefogás. Horvátország is az EU-ba készül, s a felkészülés könnyebb a magyar szomszéd segítségével. ■ Nagy László

Next

/
Thumbnails
Contents