Somogyi Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-07 / 260. szám

9 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. NOVEMBER 7., KEDD MEGYEI KÖRKÉP 3 MÜ1MT7,YM Kaposkeresztúr falugond­nokot szeretne munkába állítani a kaposkeresztúrl önkormányzat. Ez már több éve a tervek között szerepel. A településen ugyanis sok az idős em­ber, nem ideális a busz- közlekedés és nagy a kül­terület is. Eddig nem tud­tak pályázati támogatást nyerni a feladathoz, idén újra megpróbálnak olyan kiírást találni, amivel se­gítséget kaphatnak egy fa­lugondnoki gépkocsi be­szerzéséhez és munkába állításához, (fe) Kaposvár az idei év végéig a kaposvári panellakások fele megújul - tudtuk meg Szita Károly polgármester­től. Míg az elmúlt öt évben összesen félmilliárd forin­tot, az idén már kétmilliár­dot, a jövő évben pedig több mint másfél milliárd forintot fordítanak az épü­letek felújítására a somo­gyi megyeszékhelyen. Látrány FÉL évszázada mű­ködik a helyi szeszfőzde. Kiss Sándor, a létesítmény vezetője elmondta, hogy az ötvenedik jubileumon ven­déglátást rendeztek, ahol helybeli szépkorúak emlé­keztek vissza a kezdetek­re, majd somogytúri szil­vapálinkával koccintottak a szeszfőzde jövőjére. Szegerdő adományt kapott a település önkormányza­ta, amit a rászorulók kö­zött osztanak majd ki. Bú­torokkal, takarókkal, ágy- és asztalneműkkel igye­keznek enyhíteni a csaláL dók anyagi gondjain. Az adomány a Napfény Hotels Kft. balatonberényi szállo­dájából érkezett, (ve) Zselicszentpál jövőre kez­dődik el a szennyvízcsa­torna építése a települé­sen. Simonfa, Zselickislak, Zselicszentpál és a tö- röcskei városrész ugyanis közösen pályázott a mint­egy félmilliárd forint érté­kű beruházásra. Az el­nyert állami támogatásnak köszönhetően kezdhetik el a kivitelezési munkákat. A lakosságnak portánként száznyolcvanezer forinttal kell hozzájárulni majd a fejlesztéshez, (fe) Postahivatalról álmodoznak mobil posta Bírósághoz fordulhat több somogyi település Precedens értékű ítéletet hozott a a Legfelsőbb Bíró­ság: amennyiben postai szolgáltatást nyújtanak egy településen, akkor an­nak mindenben meg kell felelnie a jogszabálynak. Vas András A Magyar Postát beperlő kom- lóskai önkormányzat szerint ez azt jelenti, hogy a postának teljes körű szolgáltatást kell nyújtania a településen, azaz a mobü posta helyett vissza kell állítani az ere­deti állapotot, az állandó postahi­vatalt. Ha a borsodiak helyesen értelmezik az ítéletet, földindu­lásszerű változások indulhatnak meg. Sok kis település van Kom- lóskához hasonló helyzetben. Ha jogi útra terelik az ügyet, valószí­nűleg sok faluban kell majd hely­reállítania a korábbi szolgáltatást a postának. Akár Somogybán is.- A bírósági döntés nem a mo- bilposta-szolgáltatásra vonatko­zott, hanem a postai szolgálta­tásra - állította Tomecskó Tamás, a Magyar Posta Zrt. szóvivője. - A mobil posta ugyanis megfelel a jelenlegi törvényeknek. Sze­rintünk a szolgáltatás jól műkö­dik, ezt nemcsak saját felméré­seink, de az érintett falvak pol­gármestereinek észrevételei is bizonyítják, melyek többsége pozitív tartalmú. Érzelmi oldal­ról persze lehet támadni a mobil postát, és az is igaz, hogy cé­günk számára gazdaságosabb ennek működtetése. Több településen - így somo­gyi falvakban is - viszont úgy gondolják az ott élők, hogy jelen­tősen csökkent a postai szolgál­tatás színvonala, amióta meg­szűnt az állandó hivatal.- Egy posta nemcsak hivatal volt, hanem a közösségi élet színtere is - mondta Mecseki Já­nos, Kercseliget polgármestere. - Folyamatosan kértük a Ma­gyar Postát, állítsák vissza az eredeti állapotot, de eddig erre nem került sor. Pedig a mobü posta nem tökéletes megoldás. Állandóan arra kell figyelni, mi­kor jön a kocsi, télen hóban-hi- degben kint kell ácsorognia az idős embereknek a kapuban. Akinek pedig éppen dolga van, amikor jön a postásautó és nem tud kimenni, aznap lemarad, nem adhat fel pénzt, levelet. A kertkapuban várják a postát. A patalomi idősek is nap mint nap azt lesik, érkezett-e számukra küldemény A polgármester hozzátette: a képviselő-testülete hamarosan foglalkozik az üggyel. Nem el­képzelhetetlen, hogy perelni fog­nak. Hasonlóképpen vélekedett Fiilöp László, Szabadi polgár- mestere is.- Tanulmányozzuk az ügyet, s ha lehet, bírósághoz fordulunk - állította. - Nálunk régen Cso­rnával volt közös a postánk, és bár a szomszéd faluba kellett járni, a mobil postánál jobb volt. Akkor még nincs is nagy gond, amikor az állandó emberek dol­goznak, ám amikor helyettesítők jönnek, teljes a káosz. Várdán viszont örülnek a mo­bil postának. Igaz, a település létrehozott egy úgynevezett fix pontot is, azaz tulajdonképpen megmaradt a hivatal a faluban.- A mobil postás mellett az ön- kormányzat épületében az egyik munkatárs elvégzi a postai fel­adatokat - tájékoztatott Varga András polgármester. - Neki a cég fizet tiszteletdíjat, ám a he­lyiséget, a technikát mi adjuk. Sokat veszekedtünk érte, hogy ez a fix pont létrejöhessen, de megérte. Napi nyolc órában olyan, mintha saját postahivata­lunk lenne. Tudjuk, szerencsénk volt, hiszen volt helyiségünk, számítógépünk, s találtunk egy megfelelően képzett helybelit, aki ellátja a feladatokat A leg­több településen erről csak ál­modoznak. Éppen úgy, mint az állandó postahivatalról... Százhét somogyi faluba jár a mobil posta A magyar posta 2003 nya­rán vezette be a mobil pos­tát. Somogybán elsőként a Szentbalázs-Cserénfa-Kapos- gyarmat-Gálosfa-Hajmás, illetve a Somogydöröcske- Bonnyapuszta-Jutompuszta - Gerézdpuszta-Törökkoppány- Kára-Szorosad útvonalon in­dult meg a mobil posta. A me­gyében ma 107 településen jár a postaautó. Baksa Péter meghozta a postát Patalom­ba JEGYZET VARGA ANDREA Csak ésszel, gyerekeim... AZ ERŐLKÖDÉSTŐL KIGUVADÓ szemek, ziháló tüdő, patak­ká gyűlő izzadtságcseppek ... melyikünk ne ismerné az iskolai testnevelésórákról ezt az élményt? Ami aztán a fizikai fájdalom elmúltával lehet kellemes, ám hagyhat maradandó, a lelket is meg­nyomorító nyomot Szakem­berek sokat vitatkoztak azon, hogy kell-e osztályoz­ni testnevelésórán. Vállalva sokak ellenszenvét, én val­lom, hogy élvezettel, fruszt­rációtól mentesen mozogni ezerszer többet ér, mint a jegyért hajtani. Attól nem dobja senki messzebbre a kislabdát, ha egyessel fe­nyegetik vagy nem futja le gyorsabban a távot a Coo- per-felmérésben, ha azt ír­ják a tájékoztató füzetébe, hogy eredménye: kevés. Le­het, kötelességből, öröm nélkül zenélni? Dehogy. Mint ahogy a mozgást sem lehet úgy megszerettetni, ahogy sok iskolástól hallom, hogy fél a tesiórától, mert a tanár nem magához képest értékeli, s a kudarcokban nem siet a segítségére. „FOLYTON A SZÍJÁVAL VERT, és hálátlan dögnek neve­zett. A fájdalomtól gyakran a ruhámat is alig bírtam fel­venni. Eldöntöttem, hogy az életem fontosabb a sportsi­kereknél” - mondta egy in­terjúban egy atléta az edző­jéről. AZ ÓKORI OLIMPIÁKHOZ fűző­dik az areté fogalma. Leg­többször erénynek vagy ki­válóságnak fordítják, azt je­lenti: a lehető legjobbnak lenni. A modem olimpiák jelmondata - Citius, Áltius, Fortius - is ezt fejezi ki. Gyorsabban száguldani, magasabbra jutni és erő­sebbnek lenni, mint eddig bárki más. Viszont nem árt megszívelni idős ismerő­söm intelmét, legyen az is­kolai tornaterem vagy olim­piai stadion: csak ésszel gyerekeim, csak ésszel.... Marócpusztáról Szilvásváradra költöztetik a gidrán ménest szakmai aggályok A szakemberek nem értik, miért szüntetik meg a tenyésztési sikereiről ismertté vált telepet Nő a kancaszám, egyre sikere­sebben teszünk eleget két fel­adatunknak: a génmegőrzésnek és az értékesítésnek - egy angol versenyen 80 ezer fontot aján­lottak az egyik kancánkért, de nem adtuk -, mindezt valóban szerény körülmények között. A piacképes sportlótenyésztés nem elsősorban azon múlik, hogy csillogó-villogó istálló le­gyen meg hatalmas legelő. A ménesvezető szerint az or­szágos tenyésztőtanács és a fajta­tenyésztő egyesület is ellenzi a gidrán elköltöztetését Jónás Sán­dor hozzátette: érzik a szaktárca segítő szándékát, hiszen az év elején emelte meg az FVM a költ­ségvetésüket. Nem értik ugyan­akkor, valójában mi lehet a hirte­len, előkészítetlen döntés mögött, miért derítették ki hamarjában, hogy Marócpuszta Voltaképpen nem is alkalmas a lótenyésztésre, hiszen az eredményeik éppen az ellenkezőjét támasztják alá. Az év eleji átszervezésnek már az volt a célja, hogy a gidrán előbb szervezetileg, később helyüeg is a szilvásváradi ménesgazdaság része legyen - állította a Somo­gyi Hírlapnak Dallos Andor, az Ál­lami Ménesgazdaság igazgatója.- Büszkék vagyunk a gidránra, az elért eredményeire - tette hoz­zá. - Szilvásváradon korszerűbb istállók, nagyobb legelőterület várja majd a száz lovat. Amikor Maróc levált a Pannon Lovas- Felszámolják a ménes otthonát. Marócpusztán is a gyerekek kedvencei a nemzeti védelmet kapott gidránok akadémiáról, nyilvánvaló volt, hogy önálló egységnek kicsi. Mi­vel Szilvásvárad a központ, ol­csóbb az üzemeltetés, ha nincs a 300 küométeres távolság. Száz ló­nak kevés az 50 hektáros legelő. Gazdaságilag is kedvezőbb, ha nagyobb ez a terület, hiszen az állat legeli le, nem kell kaszálni. Marócon viszont gyorsan lefogy a lelegelendő terület és így takar­mányt is venni kell a lovaknak. Szüvásváradon, ahol most 250 li­picai van, 1000 hektáros legelő áll rendelkezésre. Dallos Andortól tudjuk: Maróc­puszta értékesítéséből tervezi az FVM előteremteni a fedezetet az új szilvásváradi istállók épí­téséhez. ■ Fónai Imre

Next

/
Thumbnails
Contents