Somogyi Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
2006-11-06 / 259. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2006. NOVEMBER 6., HÉTFŐ Összefogtak a tűzoltóautóért a törökkoppányi civil szervezetek Önjelölt vajda miatt áll a bál választás Senki nem kiálthatja ki magát vezetőnek, ez a hagyomány Harmincötezer feketemunkást találtak tavaly a felügyelők Kétszázezer forintot biztosított a koppányi önkormányzat a használt tűzoltóautó megvételéhez, míg a Törökkoppány Községért Közalapítvány százezer forinttal járult hozzá a beszerzéshez. Kára önkormányzata, illetve a szo- rosadi Koppányvölgye Mezőgazdasági Zrt. is ötven-ötvenezer forintot adott. A hiányzó száznyolcvanezer forintot a régi gépjármű eladásából kívánja fedezni a törökkoppányi önkormányzat, tájékoztatta a Somogyi Hírlapot Varga György, a település polgár- mestere. ■ Krutek J. Decembertől utalják a támogatásokat Hét és fél ezer somogyi gazdálkodó reménykedik a 2006-os területalapú támogatások mielőbbi kifizetésében. Decembertől június utolsó napjáig utalják a pénzt. Vélhetően ott kapják meg gyorsan a támogatást, ahol a korábbi ellenőrzések során nem talált kivetnivalót a Mezőgazda- sági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). A hétezerötszáz agrár- gazdálkodó közel tízmilliárd forintot vehet fel, tudtuk meg Baranyai Sándortól, a kifizetőügynökség somogyi kirendeltségének vezetőjétől. A kifizetés technikai előkészítését megkezdték. ■ Decembertől számíthatnak a gazdák a támogatások kifizetésére.- A korábbi gyakorlat szerint elsőként valószínűleg az uniós részt utalják át a termelőknek - közölte kérdésünkre Varga Gábor, a megyei földművelésügyi hivatal vezetője. Hozzátette: a hektáronként járó 102 euró 29 centnek megfelelő forintot bizonyára még az idén odaadják, ezután következik a kiegészítő nemzeti forrás. Ez hektáronként tizenkétezer-ötszáz forint. Az MVH-nél lapunkat úgy tájékoztatták: a jogszabály szerint a pénzügyi folyamat befejezésének határideje június 30. ■ Harsányi Miklós Balogh Dezső, a kecelhe- gyi vajda sem ismeri el Kállai Csabát országos cigányvajdának. Fábos Erika Balogh Dezsőt, az egyik legismertebb kaposvári vajda, Horváth „Picsók” István halála után választotta meg a Horváth család vajdának. A kecelhegyi vajda címet viseli immár egy éve. Azt mondja, tekintélyét elismeri az egész család és vitás esetekben vagy tanácsért többször is felkeresték már.- Kállai Csabáról, aki országos cigányvajdának hirdeti magát, még csak nem is hallottam - mondta Balogh Dezső. - Az a felavatási ceremónia, ami volt, csak üres színjáték, semmit nem jelent.- Hogyan mondhatja ki magáról bárki, hogy ő a vajda - ezt már Balogh Dezsőné, Horváth „Picsók” István lánya kérdezte. - Az örök életbe úgy volt, hogy a család eldöntötte, hogy ki a vajda, aztán annak tekintették, nem úgy, hogy valaki kikiáltotta magát annak, aztán elkezdett vajdaként viselkedni.- Hát pont erről van szó, senkit meg sem kérdeztek róla, csak maguk között páran kitalálták, ezt így nem lehet komolyan venni. A tévében is látni lehetett, milyen kevesen voltak. Engem például meg sem hívtak. Igaz, nem is mentem volna el. A cigányság körében van néhány öreg cigányember, akiknek a szava számít. Őket kell meghallgatni. Egyik sem ismeri el ezt a Kállait, hát akkor mi meg a cigányság hogyan ismernénk el? Máté Mihály magyar származású cigánynak vallja magát és romológusként évtizedek óta kutatja a romák hagyományait. Már Balogh Dezső vajdává választásakor is azt vallotta, hogy a vajdaválasztás ma már inkább a külvilágnak szól és jelképes gesztus. A vajdaság intézményéről ugyanis igen téves eszmék vannak a köztudatban, amelyek félinformációkon alapszanak és alaposan túlmisztifikálják ezt az intézményt A vajdáknak egyébként valaha valóban valóságos hatalma volt, de csak egyes roma családokban volt valódi tradíciója. A beás cigányok között a A kecelhegyieknél nincs vita, Balogh Dezső a vajda. A címet jelző szalagot éppen egy éve tették a vállára nagycsalád összetartására valóban választottak vezetőt, de a vajdaság intézménye nem innen, hanem a csendőrvilágból ismerős a legtöbb embernek. Valamikor ugyanis a vajdának közvetítő, egyeztető szerepe volt a társadalom és a cigány közösség között. Valódi hatalmat csak a múlt század közepéig jelentett. Akkor sem cigány hagyomány volt azonban a megválasztása. Rendszerint a rendfenntartó szervek jelölték ki, általában minden közösségben a legtekintélyesebb, legidősebb vagy legerősebb cigány férfit vajdának. A kecelhegyiek családja, amibe Balogh Dezső is tartozik, a romungró cigányok közül való. Náluk például évszázadokkal ezelőtt nem volt jellemző a vajdaválasztás. Ezt az idők folyamán vették át a beás romáktól, ahol mindig volt vezetője a kiterjedt családoknak. Lemondásra szólítják fel Kállai Csabát PÜNKÖSDI KIRÁLYSÁGA lehet OZ országos vajdának. Egy héttel országos cigányvajdává avatása után ugyanis lemondásra szólították fel Kállai Csabát a dunántúli vajdák. Ezt Köves Vilmos mondta egy napilapnak, aki a József főherceg által utolsó országos cigányvajdának kinevezett család leszármazottjának vallja magát- Országos cigány vajdára szerintem szükség lenne - mondta Balogh Dezső. - Valóban sokat lehetne tenni a cigányság érdekében. A hagyományainkért meg azért is, hogy kevesebb legyen az előítélet a cigánysággal szemben. Na de, ha ez úgy kezdődik, hogy valaki önjelöltként kikiáltja magát és a romák meg el sem fogadják, akkor az hogyan tesz a cigányokért? Beszéltem több másik vajdával is, de egyetértettek velem abban, hogy a szemünkben nincs országos cigány vajda. Magyarországon egyébként több száz területi - családi - vajda van. A hagyományok szerint nekik el kellene fogadni az országos vajdát, de még ők sem dönthetnék el, hogy ki legyen az. Országos vajdát ugyanis csak királyi felségek, később pedig a belügyminiszter ne- I vezhettek és neveztek is ki, a romák soha nem választhattak maguk közül ilyen rangos tisztségviselőt. A munkaügyi ellenőrzések során 35 ezer feketemunkást szűrt ki az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség (OMMF) az idén, közölte Papp István, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség (OMMF) vezetője. A nyári autópálya-építkezéseknél például azt tapasztalták, hogy a munkások egyharmada feketén dolgozik. Ugyanakkor 420 munkaadó ellenőrzése alkalmával 1200 engedély nélkül foglalkoztatott külföldit találtak. A szakember emlékeztetett arra, hogy Magyarországon az aktív korúak 40 százaléka nincs jelen a munkaerőpiacon. Közülük 390 ezer emberről, vagyis az inaktívak 20 százalékáról nem tudható, hogy miből él, mert nem tanuló, nem nyugdíjas és nem kisgyermekét nevelő szülő. Ebből a körből kerülnek ki a feketén foglalkoztatottak, vagyis ha őket törvényesen alkalmaznák, jelentősen nőhetne a foglalkoztatás mértéke, mondta az elnök. ■ Több ellenőrzésre, jó törvényekre, szemléletváltásra van szükség. A munkabiztonság javítása a munkavállalók mellett alapvető érdeke a társadalomnak, hiszen minden egyes, három napnál hosszabb gyógykezelést igénylő munkabaleset félmillió forintjába kerül az ál- | lamnak - hangsúlyozta a munkabiztonságról szólva Papp István. Ez azt jelenti, hogy már az tekintélyes megtakarítást jelentene, ha néhány ezerrel csökkenthető volna az ilyen munkabalesetek évi 23 ezres száma. Közölte: több tízezer cég úgy gondolja, félreteheti a munkabiztonságot azt követően, hogy kiszervezi a munkavállalókat, és alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatja tovább őket. Van olyan üzemorvos, aki 400 cégnél látja el a felügyeletet, de még nem járt egyik munkahelyen sem, és a vizsgálatok csak papíron történnek. Még ma is évente pusztán azért hal meg 10-15 dolgozó, mert például csatornafektetés során nem támasztják ki a munkagödör oldalát - sorolta a negatív példákat Papp István. A Kisosz szerint visszacsempészik a televízió-előfizetést költségvetési tervezet Napi száz forinttal fizet többet a szállodavendég, ha bevezetik a díjat Naponta száz forinttal emeli a szállásdíjat, ha jövőre valóban havidíjat kell fizetni minden televízió után - számolta ki egy balatoni szálloda vezetője. Áprilistól üzembentartási díjat kell fizetni a televízió-készülékek után a vendéglátó-ipari egységeknek és a szállodáknak - áll a 2007-es költségvetés tervezetében. Természetesen a vendégekre hárítják az újabb fizetési kötelezettséget, ami a jelenlegi elképzelés szerint havonta és készülékenként 2901 forint lenne.- Televízió ma már a legkisebb panzióban is van; ilyenből 120 működik Somogybán - mondta Kertész Rezső, a kereskedő és vendéglátó vállalkozók érdekképviseletének (KISOSZ) megyei társelnöke. - Újabb sarcot vetnek ki az amúgy is túladóztatott vendéglátó, idegenforgalmi szektorra. Egy kis kaposvári panzió negyedévente most is 80-100 ezer forint szerzői jogdíjat fizet a nyilvánosan játszott zeneszámok után. A KISOSZ jelezte: ezt is aránytalanul magasnak tartja. Erre most a tévéadóval burkoltan a régi előfizetési díjat csempészik vissza.- Naponta száz forinttal több szállásdíjat fizet a vendég, ha valóban bevezetik ezt - kalkulál Halász Gábor, az éppen ma nyitó balatonföldvári Anna-Mária wellness-hotel vezetője. - Nem tudunk mást tenni, mint átháríSzolgáltatás az étteremben. A balatoni vendégek ma még vidáman rendelhetnek tévénézés közben Havi 430 ezer forint ELSŐ HALLÁSRA nem tűnik soknak a havi 2901 (miért nem 2900?) forint. A négy- csillagos siófoki Panoráma hotelben például 150 szoba van, mindben tévé. Ez havonta 430 ezer forint többletköltség, melyet az APEH adók módjára hajtana be. tani a vendégre a fizetési kötelezettséget. Nem tudom, jogszerű- e, erkölcsös-e, ha már egyszer szerzői jogdíjat fizetnünk kell, hasonló jogcímen újabb „adót” bevezetni. ■ Fónai Imre
