Somogyi Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
2006-11-05 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 43. szám
2006. NOVEMBER 5., VASÁRNAP SZTORIK, ESETEK 9 Egy Nobel-díjas amerikai maratoni futó viagra Felfedezték, hogy szívgyógyszerként hatástalan, viszont az érékeiét elősegíti Mi a közös a kipufogógázban és a merevedést elősegítő Viagrában? A találós kérdésre a Nobel-díjas amerikai tudós, dr. Louis J. Ig- narro tudja a választ. A Viagra atyjaként emlegetett farmakológussal budapesti látogatása alkalmával beszélgettünk, közvetlenül azután, hogy a Semmelweis Egyetem díszdoktorává avatta.- Rendszeres résztvevője a maratoni futóversenyeknek. 65 évesen hogyan tartja magát ilyen jó kondiban?- Minden reggel ötkor kelek, és három órán át edzek egy fitneszteremben. Nagyon szeretek futni, biciklizni és súlyzózni. Szombatonként a barátaimmal futok a szabadban, hosszú tá- vokat teszünk meg, 10-18 mérföldet. Vasárnap pedig 40-50 mérföldet biciklizek Los Angeles környékén. Imádom. Tényleg nagyon élvezem, és mellette még a testemet is formában tartom.- A sporttal fokozódik szervezetében a nitrogén-monoxid termelődése. 1998-ban orvosi és élettani Nobel-díjjal jutalmazták felfedezését, hogy a korábban csak légszennyezőként ismert kipufogógáz, a nitrogén-monoxid az élő szervezetben is megtalálható. Hogyan jött rá erre?- Egyszer megvizsgáltuk egy tehén tüdőartériáját. Egy vérszerű folyadékot engedtünk keresztül a „csövön”, majd a folyadékot speciális műszerekkel analizáltuk. Nitrogén-monoxidot találtunk. Amikor az ér belső falából eltávolítottuk az endotélsej- teket - ezek speciális alkotóelemei az emberi .érhálózatnak is -, észrevettük, hogy bizonyos vegyületek hatására megnőnek.- A nitrogén-monoxiddal kapcsolatos kutatásai vezettek a Viagra kifejlesztéséhez, amelyet eredetileg szív- és érrendszeri betegségek gyógyítására szerettek volna használni.- Eleinte csak azt tudtam, hogy a szer megbukott a klinikai kísérleteken, mert a várakozásokkal ellentétben nem csökkentette a vérnyomást. A gyógyszergyár - amely azóta sorozatban gyártja a kék tablettákat - szigorú titokban tartotta az előnyös mellékhatást, nehogy a konkurens cégek hamarabb piacra dobjanak egy hasonló készítményt. Ugyanakkor az én felfedezésemet használták fel, ezért amikor a humánkísérletek sikeresnek bizonyultak, a gyógyszercég képviselője felkeresett ezzel az információval. Egy évvel később már piacra is dobták a Viagrát. ■ A gyógyszercég sokáig titkolta a kék tabletta különleges mellékhatását. Mi köze a kipufogógáznak az erekcióhoz? A KÖRNYEZETKÁROSÍTÓ GÁZ, CIZ autó-üzemanyag égésterméke jelen van szervezetünkben is. Erekció során a pénisz izom- sejtjeit átszövő idegek is nitrogén-monoxidot szabadítanak fel, és ez a folyamat (illetve ennek hatására a barlangostestek vérrel telítődése) vezet az erekcióhoz. Impotencia esetén ez a folyamat károsodik, ezért túl kevés nitrogén-monoxid szabadul fel. A Viagra tulajdonképpen egy enzim működését gátolja, meghosszabbítva az erekció során termelődő nitrogén-monoxid biológiai hatását. Ignarro professzor immár a Semmelweis Egyetem díszdoktora, és magyar kutatókkal is együttműködik- Minden tizedik férfi küzd merevedési zavarral, ez csak Magyarországon félmillió embert érint. Hálálkodtak önnek a szert kipróbáló páciensek?- Nem is annyira a férfiak, inkább a feleségeik. Ők a „Viagra atyjaként” tartanak számon.- Nem bánja, hogy Nobel-díjas tudós létére így emlegetik?- Egyáltalán nem. A merevedési zavar ugyanúgy egy betegség, mint a rák vagy a szívritmuszavar. '- Egy kutatás bebizonyította, hogy azok a pilóták, akik bátrabban teszik le a repülőgépet a kifutópályára, előszeretettel használják a Viagrát szexuális életük fellendítésére.- A kísérleti egerek viselkedése nem változott a nitrogén-monoxid hatására. A Viagra helyileg hat, és semmiféle befolyása nincs az agyra vagy az idegrendszerre. Igaz, az emberek mások. Nálunk előfordulhatnak gyógyszermellékhatásnak nem nevezhető lelki következmények. Remek szexuális élettel a férfiak királynak érzik magukat. Egy potens férfi könnyen úgy érezheti: bármire képes, bármit megtehet, akár a vízen járással is megpróbálkozhat.- A nitrogén-monoxid értágító hatásával számos más betegség - például a cukorbetegség vagy szív- és érrendszeri panaszok - gyógyíthatóvá válhatnak a jövőben. Dolgoznak most ilyen készítményen?- Minden egyes gyógyszercég próbálkozik olyan szerek kifejlesztésén, amelyek - kihasználva a nitrogén-monoxid áldásos hatását - képesek megelőzni a stroke-ot, a szívrohamot és az érelmeszesedést, de később akár a mentális betegségekkel is felvehetjük a harcot. ■ Bánky Bea Csókay András: néha az agysebész keze is megremeg betlehem-híd Mindig csak rólam írnak, pedig ketten vagyunk szerzők a jóistennel, együtt találtuk ki a módszert Csókay András agysebész a napokban bemutatta új műtéti módszerét a Közép-európai Ideg- sebészeti Társaság előtt, s éppúgy elismerték, mint az amerikai szaklap, amely 12 nap alatt fogadta el közlésre.- Önt régebben a szakma rendszeresen támadta, ezért is kötött ki a szombathelyi kórházban. Megbékéltek volna a renitens sebésszel?- Szerencsére most már szakmáról beszélünk, s miközben az éralagút-technikai módszeremet sokan támadták itthon, most az új találmányomat, a kézremegést csökkentő módszert a Közép-európai Idegsebészeti Társaság vita nélkül elfogadta. Holott a szakma nagyjai minden új ötletet megtépáznak, előttem például egy osztrák idegsebész előadását kritizálták meg. Először egyébként az Orvosi Hetilap adott róla hírt, elküldtem az amerikai szaklapnak, s 12 nap . múlva értesítettek, hogy közük, 3 pedig ott fél évig, sőt gyakran to- g vább kell várni, ha egyáltalán J elfogadják.. Úgy látszik, most I csak jó híreket tudok mondani.- A kívülálló azt hinné, hogy az agysebészek keze sosem remeg, s ha mégis, beugrik a technika, a japánok és az amerikaiak robottal operálnak.- Valóban sikeresek az amerikai és japán próbálkozások, de egyelőre túl drágák a robotok. És van még egy hátrányuk, az orvos térben el van zárva az operálandó szövettől. A sebész keze viszont egyelőre nem tud versenyre kelni a mikroszkóppal. Remeg, s negyvenszeres nagyításban drámai ezt látni. A nagy pontosságú mikrosebészeti műtéteknél a tízedmilliméteres kézremegés szövődményeket okozhat, különösen ha egymilliméte- res ereket kell varrni. A kisujj- visszavarrási műtétek ötödé például ezért sikertelen.- Már az előző találmánya is pofonegyszerű volt, s most sem kell hosszas tudományos magyarázatokba bonyolódnia, hogy lehet elkerülni a kézremegést. De honnan az ötlet?- Mérnökként kerültem az orvosok közé, s a másik diplomám abban segít, hogy kicsit másként tekintsek a dolgokra. Tavaly nyáron gondoltam végig, hogy a megtámasztást kell megváltoztatni. A hagyományos műtétnél a kézélen a kisujj támaszt, s így túl nagy a távolság a meg- támasztási pont és a műszer között, az ujjak ízületei átviszik az élettani remegést, amit a stressz, a fáradtság, az életkor és a szív ütése okoz. Az új módszer arról szól, hogy az operálandó terület fölött van egy híd, s azon támaszDr. Csókay András született: Budapest, 1956. február 16. CSALÁD: nős, felesége jelenleg főállású anya, gyermekei: Gergely (24), Bence (23), Barnabás (12), Bernadett (6), Marci (2). diploma: Budapesti Műszaki Egyetem építőmérnöki kar (1980), Semmelweis Orvostudományi Egyetem (1989). PÁLYAFUTÁS: Mélyépítő mérnökség (1980-1983), Országos Baleseti Intézet (1989 majd 1993-2003), Országos Idegsebészeti Intézet (1990- 1993), Szombathelyi Markusovszky Kórház (2003-) tóm ki a műszerfogó ujjakat, így a megtámasztási pont és a műszer között nincs ízület, nincs, ami átvigye a remegést. Ezt nevezem Betlehem-hídnak, mert most is az imádság segített. Minden problémát a hit és az értelem maximális együttműködésével szeretnék megoldani. Ezért is fura, ha egy szerzőpárosból mindig csak az egyiket mondjuk, mert hát ketten vagyunk a jóistennel.- Egy éve, hogy kitalálta a módszert. Miért csak most állt ki vele a világ elé?- Ha nem is tart olyan sokáig, mint egy gyógyszer bevezetése, nekem is végig kellett járnom az utat, tehát állatkísérletekkel, műanyag ereken, valamint halottakon végzett műtéteken bizonyítottam, hogy működik a Betle- hem-híd. Eddig úgy varrtuk az agyi ereket, hogy két oldalról lezártuk, de ez utólag gyakran szövődményt okozott, mert az agy nehezen bírja vér nélkül. Most kézremegés híján félúti lezárással műtök, így a vér is áramolhat közben, kevésbé terheljük a szervezetet. ■ Dalia László A nemzetközi konferencián sem támadták meg a módszeremet a szakma nagyjai, pedig ők nem finomkodnak