Somogyi Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
2006-11-26 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 46. szám
2006. NOVEMBER 26., VASARNAP 16 Taxidermia: Cottbus is díjazta Pálfi filmjét újabb külföldi elismeréssel gazdagodott az év egyik legnagyobb nemzetközi feltűnést keltő magyar mozgóképe, a Taxidermia. Pálfi György második játékfilmje - a cannes-i premiert, a brüsz- szeli, kolozsvári, antalyai és chicagói elismeréseket követve - a németországi Cottbusban is a díjazottak közé került. A Parti Nagy Lajos novellái ihlette alkotást a Moziklubok Nemzetközi Szövetsége (FICC) Don Quijote-díjjal jutalmazta. A magyar mozi egyenlege: 25 milliárd forint A filmiroda kétszer annyi produkciót vett eddig nyilvántartásba, mint tavaly egész évben. A bejegyzett 233 alkotás gyártására 19,91 milliárd forintot költöttek készítőik. Moziaktivistáink számára külön öröm, hogy a 2005. évi 22,3 milliárd forintról idén várhatóan több mint 25 milliárd forintra nő a filmgyártásra fordított összeg Magyarországon. Bartók Béla előtt tiszteleg a népi együttes Hagyomány és mai „móka” jövőre turnéra indul a Magyar Állami Népi Együttes. A társulat a Magyar Concertóval indul vándorútra. A darab Bartók Béla szellemiségét örökíti meg, a hagyomány és modernitás egységét jeleníti meg. Egyszerre jellemzi a látványos produkciót a férfitáncok akrobatikus virtuozitása, a leánytáncok lírája, valamint a bravúros hangszerszólók. Budapest vendége a Világ Fesztiválkórus GÖTEBORGBÓL indult 1984- ben a World Festival Choir (Világ Fesztiválkórus). Azóta világhírűek lettek, évekig viselték az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának jó- szolgálati nagyköveti címét. Szerdán a Művészetek Palotájában lépnek fel, repertoárjukon szerepelnek Verdi, Rossini és Offenbach művei. A szegediTannháuser spanyolországi sikere bilbaóban sikert aratott a Szegedi Szimfonikus Zene- j kar Wagner Tannháuser cí- | mű operájával. A spanyol- országi bemutatóra a város zenepalotájának 2200 ülőhelyére elkeltek a jegyek. A darabot - amelyben olyan nemzetközi hírű művészek énekeltek, mint Róbert Gam- bül és Angéla Denoke - Harry Kupfer állította színpadra. MŰVÉSZBEJÁRÓ Koncz: ez az utolsó koncert? vendégek Két régi barát, harcostárs és kolléga, vagyis Bródy és Tolcsvay Koncz Zsuzsa nem mondja, hogy a Budapest Sportarénában utoljára lép fel december másodikén, de azt sem mondja, hogy nem. Rejtélyes, mint mindig, de most csak a koncertre tud gondolni. Dalia László- Ez lesz az utolsó koncert, vagy csak félreértettünk egy fél mondatot?- Én ezt nem mondtam, és most sem mondom. Bródy János mondott effélét. Ez a koncert nekem nagyon fontos, összegző koncertnek szánom. A dalok, amelyeket eddigi pályámon énekeltem, megérdemelnek egy UyeL Ez a koncert lesz talán a pont az i betűn. Sem több, sem kevesebb, és hogy mi lesz utána, az a jövő zenéje.- Ahogy lesz, úgy lesz?- Ezt azért nem mondanám, túl fatalistán hangzik. Sok mindentől függ a jövő, de a koncert előtt vagyunk, és ilyenkor csak az orromig látok. Ezt az estét szeretném szépen végigénekelni.- Egy hosszú turné végén érkezik meg a Budapest arénába, de szokatlanul nagy a titkolózás, mintha valami nagy-nagy buli és bejelentés készülődne.- Nincs szenzáció, de a műsorról valóban nem „árulkodom”. Szeretem a meglepetéseket, így szeretném a közönségemet is kicsit meglepni. Felmerült például, hogy a nagyobb felhajtás kedvéért készüljön műsorfüzet Aztán meggondoltam magam. A dalok egy sajátos logika szerint követik egymást, van belső dramaturgiájuk, de hogy ez mennyire tetten érhető, azt a közönségre bízom inkább. Végül is nagyjából körbejártuk az országot, ezalatt megint összeszoktunk a közönséggel. Hogy az Arénában ez hogyan működik majd, meglátjuk.- Azt sem árulja el, hogy milyen dalok csendülnek fel az Arénában?- A pályám elejéről éppúgy válogattam, mint az Egyszerű ez... című új verslemezemről. Utóbbiról Kányádi Sándor Nekem az ég című versét nevezném meg, amely az eddigi tapasztalat szerint nagyon „eltalálja” a hallgatóKoncz Zsuzsa: a mi zenénk már évek óta hiányzik a magyar médiumokból, mégis élünk Koncz Zsuzsa PÁLYAKEZDÉS: OZ 1962-es Ki mit tud?-on tűnt fel, ahol Gergely Ágival a Gézengúzok című dalt énekelték lemezek: eddig 30 jelent meg. A legfontosabbak: Szerelem, felbeszéd, Kertész leszek, Eg és Föld között díjak: Liszt Ferenc (1977), érdemes művész (1989), Kazinczy (1992), Hungaroton, Mahasz Életműdíj (2000), Francia Becsületrend (2002) ságot, vagy Tolcsvay Laci Őszinte bohóc című régi dalát, amely mindig is egyfajta ars poeticám volt. A korai dalok maradjanak meglepetésnek. Nem volt egyszerű összeállítani a műsort, s leginkább azzal küzdöttünk, hogy a két és fél órába beleférjünk. Vannak dalok, amelyekről azt gondolom, hogy mindenképpen el kell énekelni őket, de világos, hogy lesznek, amelyek hiányozni fognak. Eddig, a tapasztalatok szerint körülbelül eltaláltuk a jó arányt, és nagyon élvezem, hogy a közönség végigtapsolja, énekeli szinte az egész műsort- S a vendégek is homályban maradnak?- Nem titok, hogy két régi barátomat, kollégámat, harcostársamat hívtam, akik a kezdetektől a mai napig kitartottak mellettem, vagyis Bródy Jánost és Tolcsvay Lászlót.- Hogyan fogynak a jegyek?- Tudomásom szerint szépen áll a ház, de talán még van jegy a pénztárban a későn „ébredők” számára.- Az Aréna túl nagy ház, nehéz beénekelni. Nincs ez ügyben félelme?- Nincs más választásom, hiszen ha nagy összejövetelt akarunk - márpedig ez a műsor azt érdemel -, akkor Budapesten ez a csarnok kínálkozik. Nem ideális terem, sok múlik rajtam és a közönségen. Rutinom van, hiszen a hajdani BS-ben hat koncertem volt, az utolsó 99-ben, épp a leégés előtt. Szerencsére nem vagyok babonás, és azt remélem, hogy jó értelemben nagy buli lesz! Róma, az Örök Város arcai egykor és ma gaál istván A magyar rendezőt Pasolini, a Dekameron alkotója a legkiválóbbak közé sorolta Változatok Rómára címmel kettős kiállítás nyílt a Közép-európai Kulturális Intézetben: az Örök Város negyven évvel ezelőtti arcát Gaál István filmrendező képeiből, a mait a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasainak műveiből ismerhetjük meg. Gaál István az a rendező, akinek munkásságát Olaszországban is nagyra tartják: Pier Paolo Pasolini - Bunuellel együtt - őt tartotta kora egyik legkiválóbbjá- nak. Számos magyar kitüntetése mellett az olasz állam lovagi címmel tüntette ki 1999 nyarán. Gaál számtalan személyes szállal is kötődik Rómához, hiszen otthona volt éveken át. 1959-ben még Ösztöndíjasként került a római Centro Sperimentale di Cinema- tografiába, azaz a kísérleti filmintézeti központba. A hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején a római filmfőiskola docenseként tért vissza. Filmes szemmel készült fotóinak többségén Rómát látjuk. Nemcsak a műemlékvárost, hanem a város hétköznapi arcait is; csendes utcákat, tereket, sikátorokat, olvasókat az Örök Város díszletei között. Róma mai hangulatát a 2001 és 2005 között a Római Magyar Akadémián tartózkodó ösztöndíjasok munkái tárják elénk. (Gaál egyébként mintegy száz fotográfiával „kínálta” meg a Közép-európai Kulturális Intézetet, míg az ifjak további 30 képpel érkeztek.) Mindenki egyéni felfogása, pillanatnyi hangulata szerint örökítette meg élményeit, fogalmazta meg ott tartózkodása emlékét. A város ezer arca közül mást lát meg a húszéves, fiatal, multimediális eszközökkel dolgozó művész, s mást a hetvenes éveinek vége felé járó festőművész. Van, akit a mozdulatlannak hitt múlt, van, akit a nyüzsgő jelen ejt rabul, van, aki élményeit azonnal megfogalmazza, s van, aki évekig érleli azokat, mire egy műtárgyban testet öltenek. ■ Sz. Z. A. ■ Éveken át élt Rómában ösztöndíjasként. Gaál István száz fotóját állították ki, amelyeket római lakosként készített
