Somogyi Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
2006-11-26 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 46. szám
2006. NOVEMBER 26., VASÁRNAP 7 INTERJÚ Kocsis: nálunk nem volt áramszünet paks Széllel, nappal nem lehet kiváltani az atomenergiát, szükség lesz az ötös és hatos blokkra Egy luxushajó a minap fél Európát majdnem sötétségbe kergette, a magyar villamos hálózat viszont állta a sarat - a fogyasztók semmit sem érzékeltek a Németországból kiinduló üzemzavarból. Kocsis István vezér- igazgató távolabb is tekint, közép-európai vezető céget épít a Magyar Villamos Művekből. Dalia László- Magyarország nem borult sötétségbe, sőt még üzemzavart sem okozott, amikor a Norvégia Gyöngye nevű luxushajó a német Ems folyón átkelt, s emiatt kikapcsoltak egy távvezetéket. Jobb az elektromos hálózatunk, mint a németeké vagy franciáké?- Az eseményeket akár így is lehet értelmezni. Az MVM által végzett szisztematikus építkezés a kulcstényezője annak, hogy a magyar áramfogyasztók csak a híradásokból értesültek erről a valóban súlyos üzemzavarról. A sikerhez az is hozzájárult, hogy az MVM leányvállalatánál, a MAVIR-nál szolgálatot teljesítő kollégák jó döntéseket hoztak a folyamatos ellátás érdekében. A hazai nagyfeszültségű villamos hálózatra évente húszmilliárd forintot fordítunk, és a tartalék erőműparkunk bármikor bevethető. Mert hiába a profi diszpécser, ha nincsenek megfelelő műszaki eszközök, amelyek az energiarendszer esetleges zavarát kezelni tudják. Mi ezt kivédtük, s a legnagyobb hazai blokk, a 460 MW-os paksi blokk esetleges kiesését is pótolni tudnánk. Szombat éjjel mindhárom tartalék gázturbinánk indult amikor arra szükség volt, a 400 megawattnyi teljesítmény azonnal rendelkezésre állt, hogy a kieső erőműveket pótolja. Nagyon fontosak ezek a fejlesztések, az erőműpark és a hálózatok műszaki színvonalának szinten tartása és javítása. Az eddigi európai áramellátási problémák egy része ugyanis éppen ezek hiányára vezethető vissza. Ha nem építenek erőműveket, ha nem fejlesztik a hálózatot, hamarosan ismét sötétbe borulhat Európa.- Állítólag annak idején briliáns szerződést kötött az oroszokkal a paksi fűtőelemek kiemeléséről, s a sérült darabok jó része már kint is van a tisztítótartályból, ahol a sérülés bekövetkezett.- Pontos összeget nem mondanék, de a másik ajánlkozóhoz képest lényegesen olcsóbban vállalta el a munkát az orosz cég. A döntés melletti fontos érv volt, hogy az oroszok gyártják magát a fűtőelemet, náluk jobban senki sem ismeri ezt a technológiát. A tapasztalatok azóta fényesen igazolták, hogy jól döntöttünk, hiszen a helyreállítás munkálatai ütemesen, maximális biztonsággal haladnak. A sérült fűtőelemek felét már kiemelték a szakemberek.- Állítólag a franciák jelentős kártérítést fizettek, amiből bőven ki lehet fizetni az kárelhárítást. Igaz, hogy a tárgyalások félidejében hazaküldte a jogászokat, s egyedül vezette az egyezkedést?- Valóban így történt, a tárgyalást kezdettől én vezettem, s amikor az összegről alkudtunk meg, már nem volt szükségem jogászokra.- Utólag több fórumon azt olvastam, hogy Csernobil mellett ez volt a legnagyobb nukleáris baleset.- Szamárság, sajnos rengeteg téves információ jelent meg ezt híresztelve. A paksi üzemzavar nem érintette az erőmű üzemét, hanem a fűtőelemek tisztítása közben következett be. Számos példát sorolhatunk ugyanakkor ennél komolyabb esetekről. Az Al-es szlovák reaktor például, amely mindössze 50-60 kilométerre van a magyar határtól, sokkal súlyosabb üzemzavart szenvedett el, hiszen összeolvadt az aktív zóna. Ki tud róla? De említhetném az angliai, amerikai, németországi vagy bulgáriai eseteket is.- Bennünket azért bírálnak az EU-ban, mert a privatizáció idején hosszú távú áramátvételi szerződéseket kötöttünk.- Az unió nem a hosszú távú szerződéseket tiltja, hanem az ilyen megállapodásokban meglévő esetleges állami támogatásokat ellenzi. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy saját tőkéből piaci kockázatra senki sem épít erőművet, mert a beruházás megtérülése kérdéses a piaci viszonyok között. Olyan bank viszont nincs, amely úgy ad hitelt, hogy nem mutatják be azt a szerződést, amely szerint 20-30 évre van vevő az áramra, tehát van miből visszafizetni a hitelt. Valamiféle biztosíték mindenképpen kell ezekre a rendkívül tőkeigényes befektetésekre. Vagy szerződéses garancia formájában, vagy tulajdonosi oldalról lehet garantálni, hogy a majdani erőmű piaca biztos legyen. Kocsis István SZÜLETETT: 1952 CSALÁDI ÁLLAPOT: IIŐS, három gyermek édesapja diploma: a Budapesti Műszaki Egyetem Gépész- mérnöki Karán végzett, doktori címét is itt szerezte. pályája: első munkahelye is a Műegyetem. 1991-1993 között az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban főosztályvezető, majd helyettes államtitkár, elsődleges feladatköre a hazai ipar felügyelete, a válságkezelés irányítása. 1993-1997 között az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁV Rt.) és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) vezérigazgató-helyettese, majd vezérigazgatója. E posztokon feladatköre a privatizáció és a vagyonkezelés irányítása. 1998-2002 között az RWE Energie AG főosztályvezetője, majd az ÉMÁSZ Rt. és az RWE Magyarország igazgatója. 2002- től 2005 januárjáig a Paksi Atomerőmű Rt. vezérigazgatója, 2005januárjától a Paksi Atomerőmű anyavállalata, az MVM Rt. vezérigazgatója.- A megújuló energiaforrások terén sokáig lemaradtunk, viszont az utóbbi két évben megfordult a szél, most már keményen lobbiznak a cégek, hogy ki építhessen például szélerő- művet. Nem lehet a 300 megawattos határt felemelni?-Az ellátás biztonsága érdekében szükséges egyelőre a korlát. A magyar villamosenergia-rend- szer szabályozása megoldhatatlan jelenleg, ha a szélerőművek tovább terjednek. Az időjárás- függő, megújuló energiaforrások emellett igen drágák, mert tartalék kapacitást kell biztosítani, hiszen ha nem fúj a szél, vagy nem süt a nap, akkor is szükség van villamos energiára.- Akkor az osztrákok, svédek, finnek hogyan tudnak ennyi szélturbinát működtetni?- Náluk nagy számban vannak vízerőművek, amelyek az előbbi esetekben a többlettermelést rugalmasan, gyorsan biztosítják. Az MVM szándéka ezért, hogy a biztonságos villamosener- gia-ellátáshoz szükséges tartalékok rendelkezésre állása érdekében a lehető legrövidebb időn belül egy szivattyús tározót létesítsen egy arra földrajzilag alkalmas helyen. Ha ez megvalósul, akkor a szélnek is nagyobb szerep juthat.- Biomasszában viszont továbbra sem vagyunk túl jók, pedig energianövényt lehetne termeszteni a rossz talajon is, s amúgy is túl sok búzát, kukoricát termelünk.- A világ erre tart, a klímakatasztrófa elkerülése érdekében ennek komoly jövője lehet. Három tartalék gázturbinát indítottunk el szombat éjjel, amikor a luxushajó üzemzavart okozott, s így Magyarországon nem volt áramszünet. Viszont ha nem építenek erőműveket, nem fejlesztik a hálózatot, hamarosan ismét sötétségbe borulhat Európa. Az erdőket nem szabad kivágni, inkább energetikai hasznosítást célzó ültetvényeket kell telepíteni, ilyen például a kínai nád, amely megél olyan igénytelen talajon is, ahol más kultúrnövény kipusztulna. Mi elkötelezettek vagyunk a zöldenergia mellett, és azon leszünk, hogy minél inkább terjedjenek ezek a technológiák. Persze itt is csak a hosszú távon kiszámítható, biztonságos jogi környezet jelenthet megoldást, hogy a gazdaságoknak érdemes legyen energetikai célú növényeket termeszteni.- Az atomenergia is nyerésre áll, már nem arról olvasunk, hogy német vagy svéd atomerőműveket zárnak be, hanem hogy újakat építenek Európában, Amerikában és Ázsiában is. Pakson mikor épül új blokk?- Ma több mint 450 atomreaktor működik a világon, ha ezeket leállítanák, évente 4 milliárd tonna szén-dioxid kerülne a légkörbe. Egyszerűen nincs alternatívája az atomenergiának, hiszen széllel, biomasszával nem lehet kiváltani. Az urán még száz évre biztosan elegendő. Az amerikaiak száz reaktort üzemeltetnek, s mrégiben hosszabbították meg zel negyven reaktor élettarta- it negyvenről hatvan évre, agy a finnek, svédek és a fran- k is. Kína 30 atomerőművet u't a következő tizenöt évben. Iroszország 2012-től évente két íj blokkot ad át. Pakson mi is megépíthetnénk az ötödik és hatodik blokkot. Hely és igény is lenne rá.- Ön régóta mondja, hogy régióvezető cég lesz az MVM Zrt, s ahogy hallom, a szomszéd országokban erőművekről, távvezetékekről tárgyalnak. Mikor lesz ezekből a tervekből valami?- A nem is olyan távoli jövőben. A magyar parlament döntő többséggel fogadta el, hogy az MVM alakuljon Magyarország nemzeti villamos társaságcsoportjává. Erre építettük fel a stratégiánkat, amelynek egyik alappillére a regionális szerepvállalás. Elszántak vagyunk abban, hogy a régióban kulcsszere- ' pet töltsünk be, s erre minden esélyünk megvan. Korai bármelyik tárgyalásról beszámolnom, de a régió minden országában vizsgáljuk a lehetőségeket. Érdekeltek vagyunk erőművi projektekben, áram- szolgáltatói akvizíciókban, és a nagyfeszültségű hálózatok terén való együttműködésekben.- Az Európai Uniónak nem tetszik, hogy nálunk még mindig támogatja az állam az energiaszolgáltatást. Hogyan lehet ezt úgy megváltoztatni, hogy ne legyen túl nagy áremelés?- Már kidolgoztunk egy piaci modellt, amely kiiktatja az unió által kifogásolt problémákat. A piaci verseny végső soron nem önmagáért való, egy eszköz arra, hogy a fogyasztók a lehető legkedvezőbb áron jussanak villamos energiához, a lehető legjobb minőségben. Az MVM modell- javaslatának célja éppen az, hogy mindezek a szempontok egyszerre érvényesülhessenek valamennyi magyarországi áramfogyasztó érdekében.
