Somogyi Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-22 / 273. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. NOVEMBER 22., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Éppen száz éve helyezték üzembe az első vízmüvet Kaposváron Heten laknak egy szobában kálvária Se pénzük, se házuk, se álmuk nem maradt Bosnyákéknak Együtt gyűjtenek ruhát, élelmiszert a Bolhón élő földönfutóknak A tervek szerint hazánkban 800- 1000 milliárd forintot költenek az ivóvíz-minőségjavítására és a szennyvíztisztítási projektre - jelentették be Kaposváron ked­den azon a főmérnöki értekezle­ten, ahol a százéves városi vízi- közmű-szolgáltatásról emlékez­tek meg. A Toponári úton 1906. no­vember 20-án helyezték üzem­be az első vízmüvet - idézte fel a kezdeteket Ift Miklós, a Kapos­vári Vízművek Kft. ügyvezető igazgatója. Kezdetben négyszáz lakos élvezte az új szolgáltatás áldásait, s a Fő utca és a Cseri út alatt lefektetett vezeték hosz- sza csupán tíz kilométer volt. Földcsuszamlásszerű változást hoztak a harmincas, majd az öt­venes évek; a gyárak és az üze­mek letelepítése után jócskán megugrott a város vízigénye. - A nyolcvanas években már a pazarlás jellemezte a megye- székhely vízfelhasználását - fejtette ki az ügyvezető igazga­tó. - Manapság napi 11 500 köbméter vizet értékesít a tár­saság. ■ Az év végére 99,5 százalé­kos lesz a csa­tornázottság. Szita Károly, Kaposvár pol­gármestere utalt rá; a város célja, hogy a köz tulajdonában maradjanak a közszolgáltató cégek. A polgármester lehető­ségként felvetette, hogy a je­lenlegi koncessziós szerződés lejárta után, 2009-től az önkor­mányzat többségi tulajdonosa lehet a vízműnek. Az elmúlt időszak eredményeire utalva a polgármester azt mondta: az év végére 99,5 százalékos lesz a megyeszékhely csatornázott­sága, s jövőre Töröcskén is ki­épül a hálózat. Kétnapos főmérnöki értekez­letnek ad otthont Kaposvár; eb­ből az alkalomból 20 szakmai előadást tartanak. Papp Mária, a Magyar Víziközmű Szövetség (MVSZ) főtitkára kiemelte: ha­zánk EU-belépése sok kötele­zettséget rótt az ágazatra. Pél­daként említette, hogy az ivó­vízjavítás, továbbá a szennyvíz- elvezetés és -tisztítás megoldá­sa a következő időszakban 800- 1000 milliárd forintos kiadást jelent. ■ Harsányi M. Ketrecbe zárva érzik magukat. A szűkös kis szobában él a héttagú Bosnyák-csalód, és alig van reményük arra, hogy a közeljövőben jóra fordul ügyük Mesébe illő gyorsasággal, tíz nap alatt épült fel egy ház Pogányszentpéteren. Ennek másfél éve, az építtetők azonban még mindig nem örülhetnek a lakásuknak. Varga Andrea Egyetlen, nappali nagyságú he­lyiségben éli mindennapjait a héttagú Bosnyák család. Kálvári­ájuk tavaly kezdődött, a végét egyelőre nem látják. Bosnyák Györgyné azt mondta: mindenki a sorsukra hagyta őket. Történe­tük úgy indult, hogy nagyobb gyerekeik nyúzták őket, hogy öreg, kicsi házukat bontsák le, és építsenek helyette egy újat, amiben külön szobája lehet a fi­úknak meg a lányoknak. A szü­lők úgy döntöttek, hogy igénybe véve a lakásépítési szociálpoliti­kai kedvezményt, engednek a kérésnek. A nagymama félmillió forint kölcsönt vett fel. Megbíz­tak egy vállalkozót, aki azonban a vállalt határidőre nem készítette el a házat, s ami elké­szült, abban sincs köszönet. A szobaajtók helyett 70 centiméte­res fürdőszobaajtókat rakott, s bár szerepelt a tervrajzban felső szint, még a feljárónak sem hagytak lyukat a mennyezeten. A család tavaly nyáron sátorban lakott, a hideg idő beköszöntő­vel pedig egy összetákolt épít­ménybe költöztek az udvar vé­gébe, ahol se villany, se víz. Eb­ben nyomorognak egy éve. A ház befejezésére pedig nincs pén­zük, mert a vállalkozó utolsó fil­lérig felvette a számlájukról. Ugyanis kötött egy megállapo­dást a családdal, miszerint nél­külük is felveheti a pénzt - 4.8 millió forintot -, ha a ház elké­szül. Meg is tette, annak ellené­re, hogy a ház nem volt kész, vi­szont bemutatta annak a hasz­nálatbavételi engedélyét az OTP csurgói fiókjában. Felföldi Ká­roly iharosberényi körjegyző ki­derítette, hogy az okmány ha­mis. A jegyzőség ugyanis 2005. június 21-én adta ki az építési engedélyt, a használatbavételi engedélyt pedig július 5-ével kel­tezték. A dokumentumokon ész­revehetően eltér a betűtípus és a pecsét is, így szemmel látható, hogy az egyik hamisítvány. Ar­ról nem is beszélve, hogy ennyi idő alatt csak a mesékben épül fel egy ház. A jegyzőség feljelen­tést tett, a rendőrség csalás mi­att elrendelte a nyomozást. Úgy tudjuk, hogy a vállalkozó előzetes letartóztatásban tölti a napjait, ám hivatalosan még se­hol nem tart az ügy.- Az OTP talán segít, de azt mondták, hogy megvárják, mi­Vigyázat, csaló... A KÖRNYÉKEN ÉS A MEGYÉBEN több házat is épített ez a vál­lalkozó, s volt, ahol a tető szakadt be, másutt ugyanígy félbehagyta a munkát. Olyan emberekkel kötött szerződést, akik a szociálpolitikai ked­vezményt igénybe véve épít­tettek. Azért nem reklamál­nak, mert kifizette helyettük a legalább 35 százalékos ön­erőt, ami a szocpol felvétel­éhez szükséges. Úgy tudjuk, hogy a Bosnyák-ügyben is az­zal indított ellentámadást a pénzintézet, hogy nem volt meg a szocpolhoz szükséges önerejük. lyen ítélet születik - mondta Bosnyákné. A per azonban éve­kig is elhúzódhat, s a vállalkozó állítja, hogy azért nem fejezte be a házat, mert elzavarták. Je­lenleg csak a családfőnek van munkája. Bosnyákék már az új házban szerették volna tölteni a tavalyi karácsonyt is, de ez az álmuk még ebben az évben sem válik valóra. Sok építkezés maradt félbe úgy, hogy a vállalkozó felszívódott Gyűjtést indított a földönfutóvá vált bolhói család javára a Lun- go Drom somogyi szervezete. Bogdán Péter alelnök elmondta: mindent megtesznek, hogy se­gítsenek azon a háromgyerekes asszonyon, akinek férje néhány napja magára gyújtotta a házat.- Segítséget kértünk a somogyi cigányönkormányzatoktól és ro­ma civil szervezetektől, s felvet­tük a kapcsolatot a karitatív szervezetekkel - Vöröskereszt, máltai szolgálat - is - mondta. - Néhány roma szervezet már je­lezte is, hogy kisebb összegekkel- 5-10 ezer forint - támogatja a bolhói családot. Azonban nem­csak pénzre, hanem ruhára, bú­torra, élelmiszerre is szükségük lenne, hiszen jóformán semmi­jük sem maradt. Egy szál ruhá­ban kellett elmenekülniük a há­zukból. Közeledik a tél, kétség­beejtő a helyzetük. Bármit kö­szönettel fogadnak, ami a min- denapi élethez szükséges. ■ Nagy László Halat hozott a nemzeti park a Nagybókba Egy mázsa compót telepített a nemzeti park kezelője a barcsi Nagybókba. Az akcióval kettős céljuk volt: gesztus a horgászok felé és a természetvédelem szá­mára kedvező irányba változtat­ni a halállományt. Fenyősi Lász­ló, a Duna-Dráva Nemzeti Park osztályvezetője elmondta: ez az őshonos halfaj mára nagyon visszaszorult Magyarországon. Abban bíznak, hogy a telepítés­nek köszönhetően itt ismét meg­erősödhet - Szaporodóképes ál­lományt telepítettünk le. Jövőre már ívni fognak, s ha minden jól megy, megerősödhet a Bókon a compóállomány. A haltelepítés nem a nemzeti park dolga; a természetvédelmi igazgatóság lépése gesztus a horgászok felé. - Szeretnénk el­érni, hogy a horgászok ne az el-, lenséget, az őket korlátozó ható­ságot lássák a nemzeti park ke­zelőjében. A DDNP-nek alkal­manként lehetősége van haltele­pítésre, így nem kizárt, hogy máskor is lesz majd hasonló ak­ciónk Barcs környékén. ■ N. L. A posta kamionja hozta az orvost a böhönyei nőknek Reménytelen állásles kisgyermekekkel diszkrimináció Manapság már a kor szerinti megkülönböztetés a jellemző A böhönyei piactérre kedden gu­rult be a postaemblémás kami­on, ami egy korszerűen felsze­relt mobil nőgyógyászati szűrő- állomás. A Magyar Posta Zrt. ötvenmillió fo­rintból vásárolta meg, szerelte fel or­vosi eszközökkel és finanszírozza a kamion műkö­dését, ami április óta járja az or­szágot. Eddig öt megyében vé­geztek ingyenes méhnyakrák­szűrést. Somogybán Böhönyén kezdtek és két napig marad a te­lepülésen a mobil állomás. Jáhn Gábor posta-főorvos tájékoztatá­sa szerint: az indulás óta Böhönyén volt a legtöbb jelent­kező. Száznyolcvan nő szűrésé­re készültek fel. Már az első nap azt igazolta, hogy meg is lesz a létszám. Akik bejelentkeztek, el is mennek a mobil rendelőbe. A ta­pasztalatok szerint szívesen keresik fel a kis települése­ken leparkoló szű­rőkamiont, ahol számos kér­désre is választ haphatnak. Az eddig megszűrtek mintegy har­minc százalékánál találtak ki- sebb-nagyobb nőgyógyászati problémát. Az eredményeket egyébként mindenkinek a la­kására postázzák ki, ha szüksé­ges, a szakvizsgálati javaslattal együtt. ■ Vigmond E. ■ A szűrőkamion következő állomása Babócsa lesz. A két év alatt, amíg otthon vol­tam a picivel, más került a cég élére - mesélte Katalin. - Ami­kor néhányszor bent voltam a gyerekkel a kollégáknál, érez­tem, hogy nem úgy viszonyul hozzám, mit a korábbi főnököm. Ennek ellenére természetesen visszavett, mert muszáj volt, de a kezdetektől belekötött minden­be, amit csináltam. Egy levelet nem tudtam úgy megírni, hogy ne talált volna benne kivetniva­lót. Azt mondta: nincs idő ebben a pörgésben arra, hogy újra ta­nuljam a szakmát. Egy darabig csináltam, aztán azt mondta a férjem: annak nincs értelme, hogy a családdal idegeskedjek, s rámenjen az egészségem. Szó­val önszántamból jöttem el - mondta Katalin -, szerencsés va­gyok, hogy megtehettem. Ké­sőbb tudtam meg, hogy már a második napon akadt utódom. Az amerikai cég kérdéseire adott A HELYZETET SÚLYOSBÍTJA Filebics Magdolna szerint, hogy amúgy is kevés a munka­hely, ráadásul munkavállalói érdekképviseletek sem működ­nek sok helyen. A nagyobb cé­geknél még van ilyen, ám a vállalkozók többségénél nincs, így aztán sokszor emberi mél­válaszokból kiderül, hogy a ma­gyar munkavállalók 65 százalé­kát érte hátrányos megkülön­böztetés az elmúlt öt évben. Ez­zel hazánk a 28-as rangsorban a negyedik, a svédek, a thaifóldeik tóságukban is megsértik az al­kalmazottat, akik szólni sem mernek, mert örülnek, hogy van állásuk. Közben pedig év­ről évre növekszik a pályakez­dő munkanélküliek száma, ami szoros összefüggésben van az oktatással De ez már igen messzire vezet­és a szingapúriak előznek meg bennünket. Filebics Magdolná­tól, a somogyi esélyek háza veze­tőjétől megtudtuk: az elmúlt fél évben négy-öt panaszos fordult hozzájuk. - Kizárólag nők keres­tek meg bennünket - mondta. - Problémát okoz többek közt a szülés utáni visszatérés, illetve a roma munkavállalók esélyei csorbulnak. De gyakori az élet­kor szerinti negatív megkülön­böztetés a 45 év feletti férfiak és nők esetében is. Hazai felméré­sek is bizonyítják, hogy a fiatal, iskolázott nők a rendszerváltás nyertesei, ők találnak legköny- nyebben munkát, ám a 40 év fö­lötti roma nőknek szinte lehetet­len állást találni. ■ Márkus K. Nincsenek munkavállalói érdekképviseletek

Next

/
Thumbnails
Contents