Somogyi Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
2006-11-20 / 271. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. NOVEMBER 20., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Kézbe kérik a készpénzt a csatornatisztító „dublőrök” Ál-csatornatisztítók járják a várost és próbálnak pénzt kicsalni a gyanútlan emberektől - kaptuk a jelzést Siófokról. Egy városbéli cégvezető mesélte: - Kék overallos munkások jöttek be az irodába, bemondtak valamilyen kft.-nevet, s azt állították: a csatornát tisztítják ki. írjam alá a megrendelőt, azt kérték, melyen az szerepelt: a helyszínen kell fizetni. Én azonban elhajtottam őket, mondván: fizetem a DRV Zrt.-nek a csatornadíjat, nem tartok igényt a szolgáltatásra. Valamivel arrébb is próbálkoztak, ott majdnem fizettek is nekik, amikor figyelmeztettem őket, ne tegyék. Kihívtam a rendőröket is, mire a „munkások” visszasöpörték a falevelet a csatornanyílásba. Úgy tudom, egy siófoki nagy cégnél is vitába keveredtek, ott is rendőrt kellett hívni. Vajon hány gyanútlan nyugdíjashoz csengettek be és csaltak ki tőlük pénzt? Bejelentettem egyébként a történteket a DRV Zrt.-nek is. Kollár József, a vízmű pr- vezetője megkeresésünkre azt állította: nincs tudomásuk az ál-csatornatisztítókról. Hozzátette: a DRV nem kér pénzt külön a rendszer karbantartásáért, azt a fogyasztó a díjban megfizeti. ■ Fónai I. Templomi zene egy takaróért Baiatonbogláron Hozz egy takarót! - ez volt a mottója a jótékonysági koncertnek, melyet a balatonboglári evangélikus templomban rendeztek. A szombati eseményre egy takaró vagy pléd volt a belépő, a szervezők a Máltai Szeretetszolgálat hajléktalanok között végzett munkájához ajánlották ezeket, számolt be Zsíros András, az egyházközség lelkésze. A koncerten a Szent Jakab kórust és Seregi László orgonajátékát hallgathatták az érdeklődők, majd Bessenyei Olga és Korolovics Lajos zongora-klarinét duója következett. Műsort adott még a társult egyházközséghez tartozó Somogyvámos ökumenikus énekkara. ■ F. T. Nemzedékek a színpadon születésnap Túl a harmadik ikszen a barcsi néptáncegyüttes Több százan ismerkednek a néptánccal a művészeti iskolában. Az együttes legutóbb a földvári nemzetközi folklórtalálkozón aratott szép sikert Harmincadik születésnapját ünnepelte fergeteges műsorral a barcsi Boróka együttes. Nagy László A lányokat már kissé nehezebb volt megemelni, s a fiúknak sem lobogott úgy a hajuk, mint harminc évvel ezelőtt. De a lelkesedésük épp akkora volt, mint mikor a Boróka táncegyüttest létrehozták. A közönség szeretete sem csökkent semmit a három évtized alatt; gombostűnek sem maradt szabad hely a kultúrházban, s a szűnni nem akaró taps is bizonyította, hogy a Boróka együttesnek kultusza van Barcson. A hét végén ünnepelték a tánccsoport harmincadik születésnapját. Jelenlegi és egykori tagok hónapok óta készültek már erre. Színpadra léptek most az alapítók, a nyolcvanas és a kilencvenes évek csapatai is.- Harminc éve egy táncház sikere késztette arra a Gyuroko- vics házaspárt, hogy összehívja a néptánc iránt érdeklődőket Barcson. Létrehozták a Borókát, és művészeti vezetőnek Csikvár Józsefet kérték fel. Azóta nincs nélkülük kulturális rendezvény a városban - mondta köszöntőjében Feigli Ferenc polgármester. - Harminc év alatt több mint háromszáz fiatal táncolt az együttesben, számtalan sikeres fellépésen vannak túl itthon és külföldön egyaránt: 1983-ban vehették át a nívó-díjat 1984-ben kaptak először arany minősítést, s ezt azóta még háromszor megerősítették. 1985-ben elnyerték a Kiváló együttes címet. A díjaknál azonban sokkal fontosabb a számunkra, hogy nélkülük sivá- rabbak lennének az ünnepeink. Büszkék lehetünk, hogy Barcs ennyi időn át meg tudta tartani ezt az együttest, sőt tíz éve a néptáncra alapozva művészeti képzés indulhatott a városban. Foglalkoztatóműhely a sérült fiataloknak Kicserélték az ágyakat a siófoki menhelyen Foglalkoztatóműhelyt alakítottak ki sérült fiatalok számára Drá- vatamásiban; az épületet Gelencsér Attila, a megyei közgyűlés elnöke avatta fel. A műhelyre hétmillió forintot nyert a szakminisztériumtól a helyi szociális otthon.- Sok gondozottunk végez egyszerűbb munkát a fővárosi kézműipari vállalatnak; ez fejleszti őket és bevételi forrást jelent a számukra. Eddig nem volt ehhez alkalmas helyünk - mondta Milicz Ilona igazgató. - Az új műhelyben több mint nyolcvan fiatal dolgozhat Emellett együttműködési megállapodást kötöttünk a Duna-Dráva Nemzeti Park kezelőjével, s a tamási oktatóházba látogatóknak is helyet adunk majd itt kézműves foglalkozásokhoz. ■ N. L.- Egy évszázaddal ezelőtt a hárommillió koldus országaként emlegettek bennünket, most lassanként a hárommillió szegény országa leszünk - mondta Kaszáné Nagy Zsófia, a siófoki családsegítő központ vezetője. Siófokon hagyományosan a bölcsőde és a családsegítő ünnepli együtt a Szociális Munka Napját; elismerést a két intézmény három-három dolgozója vehetett át ez alkalomból.- Siófokon 1991-ben alakult a családsegítő központ - emlékeztetett Kaszáné Nagy Zsófia. Éppen egy évtizede kezdődött Siófokon a hajléktalanok intézményes ellátása. A jelenlegi 32 férőhelyes szállón pályázati pénzből a közelmúltban cserélték újra az összes ágyat. ■ F. I. Dohánytermékre 148 milliárd forint folyik el évente magyar zsebekből „A dohányzás többe kerül, mint gondolnád” - ez volt a mottója az idei Füstmentes napnak. A nagykanizsai plázában filmvetítéssel, tanácsadással összekapcsolt ellenpropaganda-napot rendeztek. A statisztikák ugyanis elszomorítóak. Magyarországon évente 28 ezer ember halálához van köze a dohányzásnak. A18 éven felüli férfiak 40 százaléka, a nők 28 százaléka dohányzik. Mindkét nem esetében a 18- 34 évesek körében a legmagasabb a dohányosok aránya. A13- 15 évesek 70 százaléka kipróbálta már a cigit, s 10 százalékuk naponta rágyújt Vannak olyan dohányosok, akik óvodásként szívták az első slukkokat. Pedig számos érv szól ellene. Például a dohányzás elsődleges szerepet játszik j a tüdőrák, a légúti betegségek, valamint a szív- és érrendszeri ártalmak kialakulásában. A várandós kismamák vetéléssel, magzati károsodással, a férfiak pedig impotenciával számolhatnak, ha nem hagynak fel szenvedélyükkel. A pénztárcánkat se kíméli ez a passzió; hazánkban egy személy átlagosan 14 720 forintot költ évente do-hány- zásra, a magyar lakosság 148 milliárd forintot fordít do-hányter- mékek vásárlására. «V. A. Még izgulhatnak a nagykanizsai határőrök Több mint egy éve élnek bizonytalanságban a nagykanizsai határőr-igazgatóság dolgozói. Akkor röppent fel a hír, hogy megszüntetik a munkahelyüket. Többek között a szak- szervezetnek köszönhetően mégis maradhattak, ám nyár végén kormányhatározat született a balassagyarmati, a szom- | bathelyi és a nagykanizsai igazgatóság bezárásáról. Legutóbb a kormány szerdai ülésén volt | napirenden, de döntés nem született, így jövő szerdáig tovább izgulhatnak. Időközben szó volt arról is, hogy a más igazgatóságokra mégsem kerül lakat, ám ez nem vigasztalja a somogyiaknak is munkát adó kanizsai szervezetet. ■ V. A. Díszes tárolóedények és dobozok fakéregből Meggyógyítják a sérült egerészölyvet madárvédők Jelzik a park dolgozóinak, ha horgot látnak a hattyú nyakán Fakéregből készített tárolóedények, dobozok, használati tárgyak elkészítésének fortélyaival ismerkedhettek meg azok, akik szombaton ellátogattak Kaposváron a megyei művelődési központba. Kékedi László Király Zsiga-díjas népi iparművész faragó ugyanis kiállítása keretében rögtönzött bemutatót is tartott az érdeklődőknek. Somogybán évszázadok óta használták a fakérget, hiszen könnyen fellelhető, alakítható, igaz, nem túlságosan tartós, ám könnyen pótolható anyag. Persze jobbára csak mindennapi használati tárgyak készültek belőle, hiszen nehezen díszíthető, ráadásul kevéssé tartós.- Én is meglehetősen nehezen találtam rá erre a mesterségre - emlékezett a kezdetekre Kékedi László. - Fafaragással már húsz esztendeje foglalkozom, kerítéseket, kapukat, kültéri játékokat készítettem. A kéregedény-készítésbe viszont tíz éve fogtam bele, egy barátomtól, illetve Koós Károly, az erdélyi polihisztor egyik könyvéből tanultam a fogásokat. Az edények formáját a fa adja, már első ránézésre kiderül, fűszeresdoboz, vagy nagyobb tárolóedény lesz a kéregből. ■ Vas András ■ Az edények formáját már a fa megadja Út mellett talált, többszörösen törött szárnyú egerészölyvet vettek gondozásba a dél-balatoni természetvédők. Bejelentésre mentek a madárért, megpróbálják felerősíteni, majd átadják a Balatoni Nemzeti Park munkatársainak.- Az ilyen sérült, védett madarak a fenékpusztai madárgyűrűző központba kerülnek; ott ha kell, megműtik, végső soron szabadon engedésre képessé teszik őket, ha lehet - mondta Pálinkás Andor, a magyar madártani egyesület dél-balatoni természetvédelmi csoportjának elnökségi tagja. - Szerencsére egyre többen tudnak a létezésünkről és jelzik, ha például horgot, damilt látnak egy hattyú nyakán, vagy ha tavaszi időszakban a fiatal madarak kiesnek a fészkükből. A védett madarakról történő gondoskodás állami feladat, mi csak önzetlen segítséget végzünk, hiszen mi vagyunk „kéznél”; megállapodásunk van a nemzeti parkkal arról, hogy ilyen esetekben gondoskodunk a madarakról, míg ők meg nem érkeznek értük. A most sérülten talált egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madár. Pálinkás Andor arra figyelmeztet: ha valaki ilyenre bukkan, nem tanácsos elkezdeni azonnal az etetését, főleg nem kézből - jobb ezt hozzáértőre bízni. ■ Fónai Imre
