Somogyi Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
2006-11-19 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 45. szám
6 SZTORIK, ESETEK 2006. NOVEMBER 19., VASÁRNAP látszatbiztonság a reptereken? megsemmisítés Az elvett holmik megőrzésére vállalkozók jelentkezését várják A szigorú ellenőrzés Ferihegyen részben látszat- intézkedés - állítja egy nemzetközi biztonsági szakértő, s a Budapest Airport szóvivője is elismerte, hogy tökéletes védelem nincs. Dián Tamás A Budapest Airport vezetői is tudják, hogy nincs tökéletes védelem, csak csökkenteni akarják a kockázatot, az emberi tényezőt nem lehet kizárni Egy deciliter. Az Európai Unió előírása szerint november 6-tól már Ferihegyen is csupán ekkora mennyiségű folyadékot, krémet, illetve zselét lehet felvinni a repülőgépek fedélzetére kézi- poggyászban, s ezt is csak átlátszó műanyag tasakban. Az ennél nagyobb kiszerelésű termékeket a poggyászként feladott csomagba kell tenni, vagy - ha erre már nincs lehetőség - az erre a célra kijelölt konténerbe kell dobni. Szollár Domokos, a Budapest Airport szóvivője elmondta: az így begyűjtött holmikat Dorogon, egy szemétégetőben megsemmisítik. „A folyadékok 80 százaléka félliteres műanyag palack, amelyek tartalma víz vagy üdítőital - mondta. - Alkohol, étel, illetve kozmetikumok már csak elvétve kerülnek a konténerbe.” Arra a gyorsan terjedő sanda feltételezésre, miszerint biztos vannak olyanok, akik saját célra kiemelnek a konténerből ezt-azt, a szóvivő azt felelte: ez technikailag kivitelezhetetlen, de esztétikailag sem lenne túl gusztusos. „A konténer plombával van lezárva, nyílása pedig olyan szűk, hogy azon keresztül csak bedobni lehet, kivenni bármit lehetetlen. De még ha fel is bontaná ezt valaki, a széttört üvegek, a kifolyt üdítő és az alkohol olyan kellemetlen szagú és állagú elegyet képez, hogy attól még a legmohóbb guberáló is visszarettenne.” Az elkobzás gyakorlata természetesen nem újkeletű Ferihegyen: 2001. szeptember 11-e óta tilos bármilyen szúró-vágó eszközt a repülőgép fedélzetére vinni. Rengeteg kisolló, zsebkés és körömreszelő vált meg amiatt a gazdájától, mert elfelejtették a poggyászként feladott csomagba tenni. A budapesti reptéren figyelemfelkeltés gyanánt van is egy nagy átlátszó hordó, amelyet színültig megtöltenek az effajta holmik. Volt már, hogy egy utastól a drága svájci bicskáját vették el így, de sok, szintén nem olcsó manikűrkészlet is ugyanígy végzi. A csúcstartó mégis vélhetően az a néhány muzeális értékű ka■ A körömlakklemosó vagy egy töltőtoll veszélyesebb lehet, mint a körömreszelő. rabély, amelyet szintén elkoboztak gazdájuktól. Ezeket az előírás szerint szintén megsemmisítik, bár adódik a kérdés, hogy nem lehetne-e gondoskodni a drágább holmik megőrzéséről - akár anyagi ellenszolgáltatás fejében is? A Budapest Airport szóvivője szerint néhány éve gondolkodtak ezen. „Felmerült, hogy kialakíthatnánk kis szekrénykéket, vagy postán az utasok után küldenénk a tárgyaikat. Az őrzést a helyhiány hiúsította meg, a küldés feltételeiről pedig a Magyar Postával nem tudtunk megállapodni.” Ennek ellenére Ferihegyen nyitottak bármilyen megoldásra. Lapunknak elmondták: amennyiben lenne egy vállalkozó, aki kivitelezhető alternatívát kínálna, készen állnának a tárgyalásra. Persze, mint minden, az egy- decis mennyiségi korlátozás is kikerülhető, méghozzá legálisan. A reptéri tranzitváró üzleteiben vásárolt árucikkek ugyanis korlátozás nélkül vihetők a fedélzetre egy leplombált, és a számlát is tartalmazó zacskóban. Ha az utas ezt a biztonsági csomagolást nem bontja fel, átszállásnál sem kell megválnia az előírásnál nagyobb mennyiségű árucikktől. Vajon milyen megfontolások alapján veszélyesebb egy elkobzott körömolló a reptéri boltban vásárolt hétdecis üvegpalacknál, amely egyetlen mozdulattal éles szúró-vágó eszközzé alakítható? Amikor ezt felvetettük, A Budapest Airport szóvivője úgy reagált: százszázalékos KONTAKTLENCSE-TÁROLÓ folyadék egy deciliternél több is a fedélzetre vihető, mint ahogy diabetikus és bébiétel is kerülhet eltérő kiszerelésben az átlátszó zacskókba. A gyógyszebiztonság nem létezik. „A mi erőfeszítéseink a kockázat csökkentését célozzák - jelentette ki. - A legnagyobb veszélyt a robbanóanyaggá vegyíthető folyadékok jelentik, s mivel a reptéri üzletek készletét előzetesen átvizsgáljuk, az ott vásárolt holmik esetében ezzel a rizikóval már nem kell számolni.” Persze ahány légitársaság és repülőtér, annyiféleképpen értelmezik a kockázat fogalmát is. Tuniszban például fel lehet vinni egy Korán-idézeteket tartalmazó üvegtáblát is a repülőgépre, Budapesten ezt tiltják az előírások. Egydecis korlátozás vagy ollóelkobzás - egy biztonsági szakértő szerint ezek részben látszat- intézkedések. Varga Miklós, a Biztonsági és Védelmi Tudományok Nemzetközi Intézetének rekre szintén nem vonatkozik a mennyiségi korlátozás, bár ezeknél kérhetik az orvosi igazolást Szúrópróbaszerűen felszólíthatják az utast, hogy kóstolja meg az italt vagy az ételt igazgatója úgy véli, a szúró- és vágószerszámok elvétele eleve értelmetlen, s van olyan folyadék, amelyből egy deciliter is nagy galibát okozhat. „Egy kés vagy körömreszelő nem tesz kárt a gépben, ráadásul sok társaságnál fém evőeszközt adnak a felszolgált ételhez. Hol itt a logika? - tette fel a kérdést. - A fém töltőtoll sem veszélytelenebb, egy deci körömlakklemo- sóval pedig tüzet lehet okozni. Tehát a terrorveszély sohasem iktatható ki teljesen. Ráadásul egy géprabló ma már nem tárgyalni akar, hanem öngyilkos merényletet végrehajtani. Ezért lövedékálló a pilótafülkék ajtaja, s ezért nem szabad kinyitnia azt a személyzetnek még akkor sem, ha az utastérben mindenkit lemészárolnak. Egy terroristák kezébe kerülő gép ugyanis sokkal több életet veszélyeztet, mint ahányan az utastérben vannak. A legújabb biztonsági előírások némileg csökkenthetik a rizikót, de a meghatározó továbbra is az emberi tényező. Hiába a legkorszerűbb berendezés, ha az, aki kezeli, nem figyel úgy, ahogy kellene. így aztán továbbra is egymástól függ a sorsunk.” Néha kötelező a repülőtéri italkóstolás Kovács Tamás legfőbb ügyész: „ellenzem, hogy egy új vezető rögtön személycserékkel kezdje a munkát, és nem szeretek arra hagyatkozni, hogy kinek a nevét súgják a fülembe, hogy váltsam le. Majd rájövök magamtól, ha esetleg szükség lesz rá.” Hack Péter jogász: „És A politikai elit nem veszi észre, hogy életveszélyes dolog megrendelésekkel, pénzekkel, mutyikkal mindenkit megvennie, mindenkit bekebeleznie, mert ezzel kiiktatja a rohanó mozdonyból a féket, és amikor egyszer mégis fékezni kellene, akkor nem lesz fék.” Mezey György edző: „az mlsz elnöke kizárólag a mögötte álló Várszegi Gábornak és körének a gazdasági érdekeire van tekintettel. Bárkit felemel és bárkit elejt, aki ezt a célt szolgálja.” Mezey nem beszél mellé Kertész Ákos író: „jó apa vagyok, de vannak, akik szerint nem, mert borzasztó engedékeny vagyok a gyerekekkel. Mindent ráhagyok arra a rohadt kö- lyökre. Mert nekem az a véleményem, hogy az apa dolga az, hogy segítsen.” Jean-Paul Gaultier divatdiktátor: „a szüleim egyébként nagyon szerettek öltöztetni. En meg, mint egy baba, hagytam magam.” Az adózó akkor is fizet, ha nem ő, hanem a hivatal hibázik követelés Az APEH elismerte, hogy tévesen próbált 120 ezer forintot behajtani, de a késedelmi kamatra igényt tart K. J. idén úgy döntött, hogy kivételesen él az APEH adta lehetőséggel, és az adóhatóságra bízza a 2005. évi személyi jövedelem- adójának kiszámolását. Csatolta a szükséges dokumentumokat, majd a paksamétát elküldte az adó-megállapítás legilletékesebb szervének a helyi kirendeltségébe. Közben K. J. is kiszámolta az adóját, hogy összehasonlítsa, mennyire egyeznek az adatok az APEH számításaival. Egy hónap múlva jött is az értesítés, hogy K. J. határidőre fizessen be 120000 forintot. Adóalanyunk kissé meghökkenve elővette korábbi saját számításait, ugyanis abban más összeg szerepelt. Kikérte egy szakember véleményét, s mindketten arra a megállapításra jutottak, hogy az APEH tévedett. Azonnal tollat és papírt ragadott. A hivatal válaszlevelében azt közölte: a K. J.-t foglalkoztató munkáltató adott be rossz számokat, így kérje meg a céget, hogy azokat javítsa ki. Ez meg is történt, a vállalat elnézést kért a kellemetlenségért. Nem sokkal később újra megérkezett az APEH levele, amelyben jogosnak ítélte K. J. észrevételeit, majd újra közölte, hogy fizessen be 120 ezer forintot. Adóalanyunk ismét jelezte, hogy az APEH újra a korábban tévesen megállapított összeget küldte ki. Felkérte a hivatalt, hogy legyen szíves, számolja ki újra az adót. Az APEH harmadik próbálkozását végül siker követte, kiderült, hogy K. J. 30 ezer forint adó-visz- szatérítésre jogosult, amit egy hónapon belül ki is utaltak. Ám a 30 ezer forint kiutalása után egy hónappal csekket kapott az APEH-től, hogy fizessen be 2000 forint késedelmi pótlékot. Adóalanyunk újra tollat ragadott, hogy megtudakolja, miért akarják rajta behajtani ezt az összeget. Rövidesen meg is érkezett a válasz: hát a 120 ezer forint be nem fizetése miatt. Hősünk udvariasan megkérdezte, miért fizetne egy jogosulatlan követe- | lés után késedelmi pótlékot, s Azért, mivel a kifogás nem mén- § tesít az alól, hogy a közben meg- J állapított összeget be kell fizetni £ - válaszolt a hivatal. ■ Fizetni kell akkor is, ha nem jogos. Az adóbevallás nehéz műfaj, gyakran téved az adózó, és néha a hivatal is Lapunk az ügyben megkereste az adóhatóságot. Az egyik neve elhallgatását kérő hivatalvezető a konkrét ügyben nem kívánt nyilatkozni. Annyit ugyanakkor elmondott, ha adófizetési kötelezettséget állapítanak meg, akkor annak eleget kell tenni, ha utólag jogosnak tartják az ügyfél panaszát, akkor az összeget visz- szautalja az APEH. A hivatalvezető szerint a fenti hiba nagyon ritkán fordulhat elő. K. J. az ez van alapon végül befizette a pótlékot. Végül mégiscsak jól járt azzal, hogy nem bízott meg az adóhatóságban. Csakhogy akkor mire jó ez a nagy lehetőség, ha más hibáját is az adózó fizeti meg? És vajon mennyire lehet ez egyedi eset? - sorolja kérdéseit adóalanyunk. ■ Fóth Ákos
