Somogyi Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
2006-11-19 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 45. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2006. NOVEMBER 19., VASÁRNAP mohács-malmö Több mint kétszáz roma vette az irányt az elmúlt hetekben Svédországba. A kivándorlók eleinte politikai menedékhez kívántak jutni, később a letelepedéssel is beérték volna. Egy hamis ötlet csődje: ennyi a mérlege a legújabb kivándorlási hullámnak. A CIGÁNYTÁBOR ÉSZAKRA MEGY „Felírják az adatainkat, néhány napig egy motelban lakunk, aztán kapunk lakást. 30 ezer koronát fizetnek az induláshoz.” így summázható a Svédországba induló romák elképzelése arról, mi vár rájuk. A valóság ezzel szemben a borítékolható elutasítás. Tibay Gábor - Malmö már ekkor is elkeseredetten: sokan az utolsó pénzüket fizették ki az őket a városba fuvarozó taxisoknak. (A transzfer tízezer forintnyi korona.) A szálláson két- négyágyas szobákba kerültek, ahol a családok többsége együtt maradt, de voltak, akik távol-keletiekkel, arabokkal, törökökkel kerültek össze. Az ideiglenes szállás mellé ellátást is kaptak a magyarok, s a recepción ágyneműt, törülközőt is kiosztottak nekik, bár a szobákkal többen elégedetlenek voltak: egy fiatal azt mondta nekünk, a kabátján kellett aludnia, mivel a huzat hagyott kívánnivalót maga után. Lapunknak a szállóra érkezők azt panaszolták: a svédek jobban kedvelik az arabokat, többségük komoly segítséget kap az államtól. Mindez persze aligha magyarázható rasszista érvekkel: mindössze arról van szó, hogy a közel- keletiek többsége valóban menekültnek minősül a svéd törvények szerint. Ugyanakkor hiába Ezer magyar Malmőben „A svéd állam már nem az a jóléti rendszer, mint néhány évtizede: a munkanélküliség, a bevándorlók - Malmö 300 ezer lakosának negyede nem svéd földön született - jelentős terheket raktak a helyiek vállára ” - mondja Majcz József, a helyi magyar klub vezetőségi tagja. A városban egy átlagos lakás bérleti díja ötezer korona, ennyi kell a megélhetéshez is. A férfi harminc éve él Svédországban. A városban ezer fölötti a magyarok száma, de sokan élnek a fővárosban, Stockholmban is. Fapados járatokon utaznak ezekben a hetekben a baranyai romák: legtöbben Svédország felé vették meg egyirányú jegyüket, de sokan már visszafordulnának Romakivándorlás 1997. augusztus Több ezer csehországi roma kér áttelepülési engedélyt Kanadába 1997. december Az év során 1380 magyar állampolgár kér menedékjogot Kanadában 1998. április Több száz magyar- országi roma kér es kap igazolást cigány származásáról 2000. május A két és fél éve szükségszálláson élő zámofyi romák félnek visszatérni falujukba. Közlik: ha nem kapnak kártérítést ledózerolt házaikért és szenvedéseikért, kivándorolnak Kanadába 2000. június Kanada közli: egyelőre nem vezet be vízum- kényszert Magyarországgal szemben, de aggasztó, hogy két éve havonta százan nyújtanak be menedékkérelmet 2000. július Több tucat zámofyi roma hagyja el az országot. A franciaországi Strasbourgban panaszt nyújtanak be az Emberi Jogok Európai Bíróságához, és menedékjogot kémek 2000. AUGUSZTUS-NOVEMBER Ózdi, körmendi és mosonmagyaróvári romák is azt fontolgatják, követik a zámolyiakat 2000. december Az év folyamán több mint kétszáz magyar roma menedékkérelmét ítélték jogosnak Kanada hatóságai 2001. MÁRCIUS 20-IG 15 zámofyi kap menekültstátust Franciaországban, később összesen 52-en 2001. december Kanada visszaállítja a vízumkényszert 2002. október Az európai uniós belügyminiszterek úgy döntenek: a tíz 2004-ben belépő EU-tagjelölt ország polgárainak menedékkérelmét 2003 áprilisa után automatikusan elutasítják a többi tagországban találkoztunk mi is olyan korábban érkezett romával, aki azt mondta: kudarccal zárult az útja, elhelyezkedni nem tudott, lakást, segítséget pedig nem kapott, ezért a napokban hazatér, a bizakodás változatlanul töretlen volt a megérkezés napján. Másnap a többség megkapta ideiglenes iratait, regisztrálták, és hamarosan meghallgatásuknak is szerét ejtik a hatóságok. Az eljárás végét egyelőre a szakemberek sem látják, tekintve, hogy jóval többen vannak a bevándorlók, mint eddig bármikor. Mint mondják, a radikális létszámemelkedés elsősorban a magyaroknak köszönhető. A svéd állam mindenesetre minimális ellátást biztosít azoknak, akikre minden bizonnyal a kitoloncolás vár: szállást, napi háromszori étkezést, önellátásukhoz napi hetven koronát, mintegy kétezer forintot. Mindez elsőre jól is hangozhat azoknak, akiknek idehaza ennél jóval kevesebb adatott meg, de tudni kell: Svédország Európa legdrágább államai közé tartozik, a fenti összeg éppen egy hajszállal több a semminél. A legtöbben ismerni véltek olyanokat, akiknek már megindult a szekerük: lakást és ellátást kaptak. A varázsszóként emlegetett lakásokkal kapcsolatban azonban az az igazság: a menekültek néhány napos regisztrációjuk idején átmeneti szállásokon laknak, aztán önálló apartmanokba kerülnek. Lapunknak tegnap a Malmőtől mintegy száz kilométerre lévő Kristianstadt - a magyar romák egyik várható ideiglenes szálláshelye - rendőr- kapitányságán azt mondták: a hatóságok elszórtan helyezik el az érkezőket, nincsenek menekült- táborok. Valójában itt csak addig maradhatnak, amíg a sorsukról döntés nem születik, igaz, a vizsgálat hónapokig is eltarthat. A romák többsége most vár: a sorsukkal kapcsolatos döntésre és a napokban érkezőkre. Azt mondják, az 1200 mohácsi cigány kilencven százaléka elhagyta vagy elhagyja otthonát Innen úgy látszik, csupán ideiglenesen. Több mint száz, már Svédországba érkezett, s a még várt romák elsődleges célpontja ezúttal a délsvédországi Malmö. Miért pont itt remélnek szebb és könnyebb jövőt az érkezők? Úgy tudni, egy korábban kivándorolt családtól jött az ötlet: itt könnyedén rázhatják le magukról a bénító terheket a valóban nehéz helyzetben élők. Mentek baranyai romák Kanadába, Angliába is. Az utazók szerint mindegy, hová, külföldön úgyis jobb lesz, mint idehaza volt. Az előzményekről: a héten került nyilvánosságra, hogy több mint száz, elsősorban mohácsi roma jutott el fapados repülőjárattal Malmőbe, s folyamodott menekültstátusért a svéd hatóságokhoz. Az itthon maradottak tudni vélték, sikerrel jártak. így csütörtökön mintegy negyvenen vágtak neki az útnak. Indulás előtt a ferihegyi váróban még bizakodó volt a hangulat: Balogh Zsolt mohácsi fiatal például azt mesélte, tud olyanokról, akik már házat, pénzbeli segítséget kaptak. A hírek arról szóltak: a svédek lakást és harmincezer koronát - 854 ezer forintot - adnak a bevándorlóknak, segítve beilleszkedésüket. Hiába erősítgették a hatóságok és a sajtó az ellenkezőjét, az útnak indulók még a repülőn sem voltak hajlandók tudomást venni arról, hogy eleve kudarcra ítélt a vállalkozás. Márpedig a svédek egyből világossá tették: a szintén EU- országból származók politikai menedékjogot nem kaphatnak, szociális érvekre pedig nincsenek tekintettel. Vagyis a kötelező vizsgálatot lefolytatják ugyan, de biztos, hogy a végén - nyelvtudás, munkahely híján - kitoloncolják az országból a romákat. A sturupi reptérről egy otthonról kapott címre, a Malmö külvárosában lévő menekültszállóra indultak az emberek, legtöbben Összeesküvés-elméletek: ki a szervező? A NAPOKBAN SZÁMTALAN elmélet született arról, ki koordinálta - és pláne miért - a baranyai romák tömeges kiutazását. Az első hírek arról szóltak, hogy egy bizonyos Attila keresztnevű, Mohácsról Svédországba szakadt hazánkfia az ötletgazda és a haszonélvező is. Az egyik elmélet szerint a kiutazók neki kellett, hogy bizonyos összeget fizessenek. A férfinak azonban nem sikerült a nyomára bukkannunk, és a híresztelést szóban sem erősítette meg senki. egy másik verzió szerint a hasznot egy szintén mohácsi, de otthon maradó vállalkozó fölözte le azzal, hogy uzsorakamatra pénzt adott a Svédországba vágyóknak. Ezt- legalábbis az 50 százalékos kamat és a kölcsönzés tényét- lapunknak megerősítették Malmőben is. A LEGVALÓSZÍNŰBBNEK látszó verzió azonban az emberek hiszékenységén alapul: e szerint mindössze annyi történt, hogy a nehéz körülmények között élő romák egymást „bolondították meg” a jobb 9 élet reményével. Balogh Zsolt a bevándorlási hivatal előtt. Jó hírekre aligha számíthat.
