Somogyi Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
2006-11-18 / 270. szám
13 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. NOVEMBER 18., SZOMBAT UTAZÁS Srí Lanka, a szépség és mosoly szigete utazás Szegény, de boldog emberek lakják a drágakőre és könnycseppre emlékeztető országot Srí Lanka a mindig mosolygó emberek hazája. Lenyűgöző' természeti és kulturális értékei mellett nem kevés figyelmet érdemelnek az útikönyvekben nem olvasható érdekességek. Árpási Zoltán Fáradtságtól kókadozva zötykö- lődünk a hajnali buszban a halpiac felé. Az este tengerre szállt halászok most térnek vissza, s bocsátják áruba a zsákmányt. Félúton Negombo, a tengerparti üdülőhely és a halpiac között megszólal a sofőr. Nekünk mondja, a Srí Lankán élő idegenvezetőnknek, Erdélyi Afro- ditének vagy csak magának, nem tudni. Szingaléz kormányosunk szerint a srí lankaiakat az utóbbi években az ág is húzza: 2004-ben a cunami, tavaly a választások előtti politikai harc, idén pedig a Tamil Tigrisek merényletei riasztották el a turistákat a szigettől. Márpedig a turizmus itt létkérdés. A 19 milliós népességű, kétharmad magyarországnyi területű sziget ötödik legfontosabb bevételi forrása ebből származik. Az első helyen a szabadkereskedelmi övezetekben világmárkákat (Adidas, Nike) gyártó üzemek export- bevétele, a másodikon a drága- kőbányászás, -csiszolás és ékszerkészítés, a harmadikon az emberi munkaerő (sokan dolgoznak Olaszországban, Svájcban, Frankfurtban, Dubaiban), a negyediken pedig a teakereskedelem áll. Tanúsíthatjuk, sokan élnek a turizmusból. Az utazási irodákban, a szállodákban és éttermekben dolgozó alkalmazottak mellett további százezrek, akik megpróbálják kézműves termékeiket (fafaragásokat, emléktárgyakat) vagy gyümölcseiket eladni. Hozzá kell tenni, mélyen áron alul. Vannak, akik már 20 rúpiának (40 forintnak) örülnek, 100 rúpia (200 forint) pedig a szemükben már tisztességes „jattnak” számít. A sofőrnek igaza van, az utóbbi évek történései elriaszA pinnewalai Etefántárvanázban hetven ormányos jószágot gondoznak, köztük egy vadászat során megvakult, egy taposóaknára lépett csonkolt lábú állatot és több elefántbébit ■ Bármerre jártunk, mindenütt éreztük, hogy szeretik a magyarokat. tották a turistákat. Ma kevesebben utaznak Srí Lankára és onnan tovább a Maldív-szigetekre, mint korábban. Pedig a sziget biztonságos. Felfegyverzett katonák vigyáznak a rendre és a turistákra, ami persze profánul hangozhat az idegen számára. A helyieknek mindez természetes, hiszen több évtizede megosztottságban élnek. A sziget északi részén az autonómiát követelő és ezért a merényletektől sem visszariadó északi tamilok, középen és délen a lakosság 75 százalékát kitevő szinga- lézek és kevés muzulmán, valamint hegyvidéki vagy colombói tamil, akik beilleszkedtek a helyi társadalomba. A kormány-tamil ellentét gyökereiről és okáról csak annyit, hogy az északi tamilok szeparatista törekvéseinek hátterében az ellenőrzésük alatt álló terület gazdag olajlelő helyeire, a titán alapanyagát képező fekete homokra, a mészkőre és a halászatra aspiráló nagyhatalmak állnak. Talán túlzás nélkül állíthatjuk, Sri Lankán szeretik a magyarokat. Tudnak rólunk, nem Amerikába helyeznek bennünket, és nem Bukarestet vagy Belgrádot tartják a fővárosunknak. Amikor elmondjuk, hogy magyarok vagyunk, széles mosollyal nyugtázzák: „Á, Nokia”. Ki hitte volna, hogy egyszer egy hazánkban gyártott finn termék után tartanak számon bennünket! maradt jószágoknak elefánt- menhelyeket tartanak fenn. Bár a srí lankaiak mindig mosolyognak, bármerre jártunk az országban, sugárzott felénk a rokonszenv, azért el kell mondani róluk, hogy hazai Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO több Srí Lanka-i nevezetességet a világörökség részévé nyilvánított: Anuradhapura szent város romjai, Po- lonnaruwa királyi székhely romjai, Sigiriya-i sziklaerődítmény, Sinharaja erdeje, Gallé óvárosa és erődrendszere, Kan- dy városa, dambullai sziklaszentélyek és aranytemplom. A helyieknek különleges érzékük lehet a technikához. Az elefánthátra ülő turistát megnyugtatják, nyugodtan adja oda a fényképezőgépét, kameráját az elefántolás megörökítésére, mert a hajtó biztos kézzel kezeli a készülékeket. Az elefánt egyébként akár Sri Lanka nemzeti állatának is tekinthető, akkora becsben tartják. Háromezer ormányos él a szigeten, abból 2500 vadon. A vadászatuk szigorúan tilos, s a megöregedett és megsérült vagy árván mércével mérve nem sok okuk lehetne a jókedvre. Az átlagkereset 7-8 ezer rúpia (14-16 ezer forint), ami az itthoninál jóval alacsonyabb árak mellett sem túl sok. Igaz, hogy a szigetországban sem ruhára, sem fűtésre nem kell költeni, optimális esetben egy szál nadrágban vagy szoknyában, pontosabban a nemzeti viseletnek számító szarongban, illetve száriban el lehet lenni egész évben. A viszonylagos szegénység ellenére ázsiai mércével mérve magas az átlagéletkor, a férfiaké 68, a nőké 72 év. Az alacsony jövedelmek mellett az állam igyekszik gondoskodni a polgárairól. Különösen a gyerekek iránt nagy a figyelem. A családok többsége két- három gyereket vállal. Az oktatás ingyenes, az általánosba járók tankönyvet és két garnitúra egyenruhát kapnak az államtól. Srí Lankán ugyanis a lányoknak kötelező a fehér ruha és a nyakkendő, a fiúknak a kék vagy barna nadrág, a fehér ing és a nyakkendő. Egyes iskolákban még a hátizsák - minden iskolás abban hordja a cuccait - is egyforma. Az egyenruha az iskolapadokban eltünteti a társadalmi különbségeket, s a szülőket megóvja attól, hogy erejükön felüli kiadásba bocsátkozzanak, de a közlekedésben is praktikus, a gépkocsivezetők számára láthatóbbá teszi a kisdiákokat. Srí Lanka ■ A nemzetgazdaság ötödik legfontosabb bevételi forrása a turizmus. egyébként már túl van a körzetesítésen, nagyon sok gyerek jár menetrend szerinti vagy iránybusszal iskolába. Különben a hajnali halpiac felejthetetlen élményt nyújtott. A kikötőben sorakoztak a halászatról befutott bárkák, a parton pedig kiterítve a halak és a rákok. A piac a zsibvásárra hasonlított. Amilyen kaotikusnak tűnt a helyzet, olyan barátságosak voltak a helyiek. A hajó orrában üldögélő halászok - akik nem csak a hajót, de a hálót is bérelik - vidáman mosolyogtak, amikor rájuk irányítottuk a fényképezőgép lencséjét. A garnélarákot áruló idős asz- szony sem tiltakozott a felvétel ellen. Ugyanezt a ro- konszenvet érezte az ember mindenütt az országban, amelynek alakja mangó- levélre, drágakőre vagy könnycseppre emlékeztet. Srí Lanka jelentése: csodálatos vagy fenséges sziget, ám a sok kedvesség láttán akár a mosoly szigetének is nevezhetnénk, ahová - ha teheti az ember - érdemes elmenni. Buddhisták, muzulmánok, hinduk, keresztények ANNAK ELLENÉRE, hogy a la- kosság vallási Összetétele sokszínű, Srí Lankán felekezeti béke uralkodik. A lakosság 70 százaléka buddhista, 15 százaléka hindu, 7 százaléka muzulmán, 5 százaléka keresztény, 3 százaléka egyéb. Az országban 26 államilag elismert ünnep van, ezek zöme egyházi jellegű, mert valamennyi vallás ünnepét állami rangra emelték. Az egyik legnagyobb, tömegeket mozgató egyházi ünnepet, az Esala Pereharat Kandyban rendezik, ilyenkor körmenetben hordozzák körbe Buddhának a helyi temp- A polonnaruwai Buddha egyike a lomban őrzött fogát. sziget hasonló szobrainak Kézműves bemutatórészlegek turistáknak AZ IDEGENFORGALOMBAN hangsúlyos szerepet kap a Srí Lanka-i nemzeti sajátosságok bemutatása. Egyes iparszerű- en termelő üzem mellett bemutatótermeket és -részlegeket alakítanak ki kifejezetten a turisták számára. Itt megismerhetők a termelési folyamatok, többek között a teafeldolgozás, a batikolás, a drágakőcsiszolás, az ajurvéda- készítmények gyártása vagy épp a fafaragás. A srí lankaiak arra is ügyelnek, hogy a turisták vásárolhassanak a megcsodált termékből, s bóvli helyett igényes ajándékokkal térhessenek haza. A Kandy-i műhelyben bútorokat és ajándéktárgyakat faragnak Sokaknak biztos megélhetést nyújt a tenger TONHALAT, CÁPÁT, RAJÁT, RÁKOT s ki tudja, még miféle halat és egyéb tengeri herkentyűt húznak ki éjszakánként a tengerből a halászok. Hajnalban a halpiacon aztán nagy- kereskedők, étterem-tulajdonosok licitálnak és háziasz- szonyok alkudoznak a zsákmányra. A piac sarkában hűtőkamionok sorakoznak. A darajég közé helyezett halakat ládákba rakják, úgy szállítják a repülőtérre, onnan pedig az európai elosztó központba. Este már akár egy elegáns párizsi, berni, amszterdami vagy berlini étterem vendégei rendelhetnek belőlük. A kifogott halak között nem kevés a hegyes fogú ragadozó