Somogyi Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-15 / 267. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. NOVEMBER 15., SZERDA 5 MEGYEI KORKÉP Képviselők főzték a bográcsgulyást a szepkoruaknak Balatonszemesen Tűzze kassal irtják a nádat deseda A télre készülnek a Kaposvár melletti tározón dolgozók A balatonszemesi képviselő-tes­tület hölgy tagjai Kocsisné Lie- ber Márta, a pénzügyi bizottság elnökének vezetésével úgy dön­töttek, hogy fakanalat ragadnak és ők főzik meg a vacsorát a nyugdíjasok számára. Százötven főre készítettek bográcsgulyást a köszöntésük­re, ami az utolsó falatig elfo­gyott. Nemcsak a választáso­kon, de úgy tűnik, a konyhában is megállták a helyüket, sőt ké­sőbb a színpadon is bizonyítot­ták rátermettségüket. Hatal­mas taps közepette énekelték a Ma még nem ittunk semmit kezdetű nótát, mielőtt megkez­dődött volna a bál. ■ Ma még nem ittunk sem­mit, énekelték a szemesi képviselőnők. A balatonszemesi idősek szó­rakoztatására egyébként össze­fogott a falu apraja-nagyja: az óvodások és az iskolások mel­lett a baptista gyülekezet Örömhír kórusa is színpadra állt. Az utóbbi együttes szá­mára ez a fellépés a premier volt, hiszen most vettek részt először községi rendezvényen. Az est szervezője a Mischl Antalné vezette szociális bi­zottság volt, pénzt az önkor­mányzat adott, s a sikerhez a művelődési ház is hozzájárult. Az utóbbi saját kasszájából a Geri betli Duót hívta meg, mely igazi lakodalmi hangula­tot teremtett a művelődési házban. ■ Keszthelyi Z. Kiveszik a hajókat, össze­szedték a szemetet, meg­kezdődött a nádvágás: a szakemberek téliesítik a Desedát. Vas András Sűrű füst száll a tó felett, már messziről jelezve, ég a nádas. Szerencsére ezúttal értő kezek lobbantották lángra: mi sem jel­zi jobban a tél közeledtét, mint hogy munkába álltak a nádvá­gók a Desedán.- Amíg nem fagy be a tározó, csak a víz széléig tudjuk levág­ni a nádat - mondja Farkas Józsefné, a hétfős brigád vezető­je -, aztán amint elég vastag a jég, jöhet a maradék. A kompánia bozótvágókkal száll szembe az aszalói részen igencsak elburjánzott vízi nö­vénnyel, majd gondosan kévébe rakják és meggyújtják - mond­hatni tűzzel-vassal irtják a nádat- Lehet, hogy pazarlásnak tű­nik, hiszen annyi mindent lehet olvasni, mi mindenre jó a nád - folytatja Farkas Józsefné -, ám ennek nem túl jó a minősége, így nincs is rá vevő. Aki akar, elvihet belőle, de ritkán jelent­kezik egy-egy vállalkozó. A par­ton viszont nem hagyhatjuk, hi­szen ha belerohad a vízbe, na­gyon megemeli annak szerves- anyag-tartalmát. így hát lángokban áll a víz­part, a brigád egyik fele gépek­kel esik a növénynek, a többiek a tüzet felügyelik.- Legalább két hónapig kitart a munka - állítja a brigádveze­A tél közeledtét csalhatatlanul jelzi, hogy a Desedán már irtják a nádat tő, miközben folyamatosan fi­gyeli embereit. - Küenchektár- nyi a nádas, ebből kettőt a táro­zó szakemberei vágnak, a többi a mienk. A tartósan munkanélküliek­ből verbuvált csapat a nád mel­lett a szemétgyűjtéssel is foglala­toskodik. A múlt héten több mint 150 zsáknyi, a horgászok és ki­rándulók által szétdobált hulla­dékot szedtek össze és szállítot­tak a lerakóhelyre. A tóparti gyűjtőterület azonban a környék­beliek által is ismert, akik min­den szemetüket idehordják - persze engedély nélkül.- Valóban áldaüan állapotok uralkodnak arrafelé - ismeri el Deák Árpád, a Deseda művezető­je. - Mi csak tescónak hívjuk a helyet, hiszen itt is minden meg­található... Amúgy hamarosan körbekerítjük, hogy megszűnjön az illegális szeméüerakás. A hulladékhegy kezelése mellett gyors ütemben zajlik a tározó téliesítése is. A strandon már minden büfé bezárt - per­sze, ha ismét kemény lesz a tél, azaz megfelelő vastagságú lesz a jég, s megjelennek a korcso­lyázók és motorosok, ismét ki­nyitnak .-, s a két motoros hajó is lassan a partra kerül.- Kiszedtük a bójákat, aztán megkezdjük a vízszint csökken­tését - tette hozzá Deák Árpád. - Jelenleg öt centivel vagyunk az üzemi szint alatt, ám a strand egy része így is víz alatt áll, így vagy negyven centit még leenge­dünk. Aztán már csak a műtár­gyak zsírozása, festése marad hátra, no és a nádvágás: azaz jól elleszünk tavaszig. Elúszik a haltenyésztésre nyert állami támogatás pályázat A nyertes indulók vélhetően jövőre jjtJH kaphatják meg pénzük nagyobb részét Elúszik a támogatás - mondják a haltenyésztők. Legjobb esetben hónapok múlva kapják kézhez pénzüket a nyertes pályázók. A halgazdálkodási pályázatra 21-en jelentkeztek Somogybán. A támogatás ötödét december közepéig előlegként fizetik ki, a „nagy pénzt” csupán jövőre. A horgászegyesületeket zavar­ba hozhatja az átmeneti pénzte­lenség, állította Hauser Miklós, a Kaposvári Sporthorgász Egyesü­let (KSE) titkára. A szűk költ­ségvetésű csoportokat viszont egyenesen sokkolhatja a pénz átcsoportosítás. Jó lenne, ha a kifizetés menete visszatérne a normális kerékvá­gásba, mondta kérdésünkre egy horgászegyesület vezetője. Utalt rá; ha már üyen nehéz pénzt nyerni, akkor legalább a kifizetés menetéről gondoskodjanak meg­Kammerloher Egon egy tízkilós ponttyal felelően. A hír amúgy letaglózta őket Hollósi Lászlótól, a megyei y földművelésügyi hivatal osz- tályvezetőjétől tudjuk: a 21 so­mogyi pályázó 14,5 millió fo­rint támogatásra jogosult Ebből valósítják meg a 30 millió forin­tos fejlesztést- Kicsúsztunk a korábbi programból - mondta Kammer- loher Egon szentgáloskéri őster­melő. A társával három tavat üzemeltető szakember nem a múlt bosszúságait sorolja, ha­nem a következő évekre össz­pontosít. Csaknem négymillió forintból haltelelőt, gépeket, ha­lászati felszerelést kíván vásá­rolni, s a tóhoz vezető sáros utat is ki akarja kövezni. A következő uniós pénzügyi ciklusban - 2007-2013-ig - csaknem egy- milliárd forint uniós forráshoz juthat az ágazat. ■HarsányiM. iiin i'iiiii-r F. SZARKA Kontár munkák A tél közeledtével és a ma­gas gázár miatt megnőtt az igény a cserépkályhák, kan­dallók iránt Ezért hónapo­kat kell várni az iparosra, s előfordul, hogy kontár je­lentkezik. Kaposmérői olva­sónk két kandallót rakatott. Az egyik az első begyújtás­nál felrobbant A kivitelező ugyan ingyen újrarakta a fűtőtestet, de az újrafesté­sért már nem vállalt felelős­séget - Minden esetben el­lenőrizni kell, hogy rendel- kezik-e a munkára jelentke­ző vállalkozói engedéllyel - mondta Halas Márta, a fo­gyasztóvédelmi felügyelőség vezetője. - Az sem árt, ha előre közöljük számlaigé­nyünket, hiszen egy kontár nem tud számlát adni. Ve­lük szemben jogorvoslatot nem igazán lehet érvényesí­teni. Panaszt a kontár lakhe­lyének jegyzőjénél vagy az APEH-nél lehet tenni. Becsületből jeles FONYÓDLIGET! OLVASÓNK kö- szönő levelet juttatott el szerkesztőségünknek. Az autóbuszon felejtette pénz­tárcáját az egész havi fize­tésével. A bajt hamar ész­revette, de gondolatban már lemondott a pénzéről. Kétségbeesve szállt fel a fordulás után visszafele tar­tó buszra. így írt: „...a he­lyemen egy idősebb hölgy ült, kezében a tárcámmal. Mosolyogva nyújtotta visz- sza a bukszát. Azt mondta, hogy átnézte, hátha talál benne utalást a tulajdonos­ra. Ennek hiányában a vég­állomáson, a forgalmi iro­dában akarta leadni. Sze­rettem volna néhány ezer forinttal megköszönni a becsületességét, de nem fogadta el, pedig a ruháza­ta alapján nem dúskálhatott a pénzben. Ezúton szeret­nék köszönetét mondani.” A szülő fizet az igazolatlan hiányzásért iskolakerülők A szakemberek szerint a nevelési terv többet ér a bírságnál Az iskoláknak az önkormányza­tok mellett a családsegítő köz­pontot is értesíteniük kell az en­gedélyezettnél magasabb igazo­latlan hiányzások esetén.- Ilyenkor kimegyünk a csalá­dokhoz, hogy megállapítsuk, mi az oka az iskolakerülésnek - ál­lította Szabó János, a kaposvári regionális családsegítő központ igazgatója. - A legtöbbször tanu­lási vagy nevelési problémák áll­nak a háttérben. A szakember szerint az isko­lakerülés kevésbé szociális, mind inkább kulturális alapok­tól függ: az esetek legalább fe­lében a gyermek roma szárma­zású, s a családi szokások - pél­dául korai szülés - miatt marad ki - akár véglegesen is - az is­kolából.- Szerencsére az elmúlt évek­ben az illetékességi körünkben nem emelkedett az iskolakerü­lések száma - folytatta Szabó János. - Évente 75-80 esetről tu­dunk, ez az adat két-három éve stagnál. A legtöbbször elég, ha leülünk a családdal és egy konkrét nevelési tervet dolgo­zunk ki. Ám előfordul, hogy a család- segítő és a gyámügy szakem­bereinek minden igyekezete kevés a szülők meggyőzéséhez: utóbbiak egyszerűen nem vesz­nek tudomást gyermekük lógá­sáról és az azt kiváltó okokról. Ilyenkor akár tényleges pénz­büntetésre is sor kerülhet, bár mivel ennek összege általában 5-15 ezer forint - információ­ink szerint a legmagasabb kiró­EGY FELMÉRÉS SZERINT a 12- 15 éves korosztály a legin­kább fogékony az iskolakerü­lésre, közülük is leginkább a 15 esztendősek - tíz lógósból négy utóbbiak közül kerül ki. Az esetek több mint 60 százalékában a fiúk hiá­nyoznak igazolatlanul az is­kolából: míg a 15 éves lá­nyok zömében a koruknak megfelelő középiskolai osztá­ható bírság ötvenezer forint -, így túl nagy visszatartó ereje nincsen, ráadásul a behajtása sem könnyű. ■ Vas András lyokba járnak, addig a fiúk kilencven százaléka túlkoros általános iskolás. A PROBLÉMÁT KIVÁLTÓ OKOK közül a leggyakoribb a nem megfelelő családszerkezet (23 százalék), az erkölcsi fejlődést veszélyeztető családi környe­zet (10 százalék), a nevelési szokások (9 százalék) és hiá­nyosságok (3 százalék), vala­mint a lakásgondok. Az osztályismétlő fiúk lógnak a legtöbbet egészségügy. Miért kell egy beteg gyerekkel két órát várni, mire az orvos megvizsgálja? Nem első eset, és bejelentke­zéssel sem gyorsabb. Persze, ha panaszkodunk, akkor még mi vagyunk türelmetlenek. Jól van ez így? Egy anyuka (Ked­ves Anyuka! Nincs jól, és remél­jük, hogy az egészségügy átala­kítása után változik a helyzet. -A szerk.) polgárőrség. Egyik közsé­günkben felkészületlen, rosz- szul irányított, szolgálatban italozó polgárőrök vannak, akik saját gépkocsival, polgár­őrség felirattal visszaélve jár­ják a megyét. A szolgálati au­tót csak a vezető használja táp­hordásra. Kell ez a falunak? Nos, a többség szerint így nem! Vannak rendőrök, ha­tárőreink! rokkantsági. A Somogy Me­gyei Nyugdíjbiztosítási Igazga­tóság okmányokat kér rok­kantsági nyugdíjhoz. Egyes önkormányzatok ezt megta­gadják, nem adják ki. Létezhet ilyen? Vagy ezt is elb....tuk? (Nem elb...tuk, hanem elk..tuk. -A szerk.) Továbbra is várjuk üzenetei­ket a 20/968-9444-ES normáldíjas számra. Ha véle­ményük van valamiről, hoz­zászólnának valamelyik cik­künkhöz vagy feldolgozásra érdemes témát ajánlanak, nyomják a mobilt! f * ________________________________________,**' SM S: _ 20/968-9444

Next

/
Thumbnails
Contents