Somogyi Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-29 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 42. szám

2006. OKTÓBER 29., VASÁRNAP SZTORIK, ESETEK 9 A kis ember, aki átlovagolt az életen legendás zsoké Kállai Pál még 73 évesen is nyeregbe ült, versenyzett és több ezerszer győzött Kállai Pál a hazai lóversenyzés élő reklámja volt. Halála pótolhatatlan veszteség. A szovjet határőrök el­vették a díjait, Ausztriá­ban a tönkrevert ellen­felek alig várták, hogy to- vábbálljon, Amerikában a maffia elrontotta a fékét. Kállai Pál, a nemrég el­hunyt magyar zsoké már életében legendává vált. Dián Tamás Az 1933. október 3-án született Palika első „lova” egy bernáthe­gyi volt: a családi legenda szerint ennek a hátára ült fel ötéves ko­rában. Később mondogatták is a rajongói, hogy nem véletlenül nyert olyan lovakkal, amelyeket a fogadók is csak „kutyának” titu­láltak. Istenáldotta tehetség volt, ezt korának híres idomárja, Gombolai Ferenc is hamar fel­ismerte, amikor a 14 éves srác felszökött hozzá Budapestre. A ranglétra legalján kezdte: csu­takolta a lovakat, hordta alóluk a trágyát, s majd kiugrott a bőréből, ha megengedték neki, hogy vala­■ Barátai azt hitték, viccel, amikor azt ígérte, hogy még 70 évesen is nyeregbe ül. Itthon egyébként több mint ezer futamot nyert. melyikre felüljön. Első versenyé­re 1949-ben került sor, s nemso­kára óriási feltűnést keltett, ami­kor egyszerre ért célba az akkori idők egyik leghíresebb zsokéjá­val, Keszthelyi Istvánnal. Kállai Pál 1952-től négy évig Champion volt, azaz azokban az esztendők­ben ő nyerte a legtöbb futamot. Ünnepelt hírességnek számított, s jól is érezte magát egészen ad­dig, amíg a kezébe nem került egy amerikai lóversenymagazin, amelyben az akkor már négy­ezredik győzelménél tartó Bili Shoemakerről írtak. Kállai utána­számolt: akkoriban Magyarorszá­gon 28 versenynap volt évente, alkalmanként tíz futammal - mi­közben a tengerentúli újság sze­rint az USA-ban több pályán na­ponta rendeztek versenyeket. A fiatal zsoké azonnal döntött: neki is ott a helye. Elhatározását csak erősítette az az eset, amikor egyszer Moszkvából hazatérve a szovjet határőrök elvették tőle odakint nyert trófeáit, mondván: biztosan lopta őket. Kállai 1956 nyarán döntött úgy, hogy nem tér haza egy bécsi versenyről. Ezt a döntését leginkább az osztrák zsokék bánták, mivel már abban az évben Champion lett a sógo- réknál, s a következő esztendő­ben sem engedte át a trónt senki­nek. Az ellenfelek állítólag már alig várták, hogy továbbdisszidál­jon... Erre 1958-ban került sor: Kállai követte korábbi mentorát, az akkor már Kanadában élő Gombolai Ferencet. Amerikába menni zsokénak akkoriban körülbelül olyan lehe­tett, mintha ma egy magyar fut­ballista egy brazil csapathoz szerződne. Kállait élvezte, hogy végre korlátlanul hódolhat hiva­tásának. Páratlan tehetsége na­gyon hamar a legnagyobbak kö­zé emelte: a 60-as években már az USA húsz legjobb és legkere­settebb zsokéja közé tartozott. Dollármilliomos lett, és nem ku- porgatott. Szerette az életet, a Semmi más nem érdekelte, csak a lovak és a nők schöffer JENŐ szakíró:- Talán soha nem lesz olyan tehetségű zsoké, mint Kállai Pál volt. Nagyon értett a lovak nyelvén, azonnal kiismerte őket. Bármire felült, nyert. Ritkán fordult elő, hogy ha élre került, akkor sikerült volna bárkinek lehajráznia. FARKAS FERENC, a Magyar Lovaregylet elnöke: - Kállai egész pályafutása egy csoda. 73 éves korában még verseny­zett, ez egyedülálló a világon. Az én istállómnak is 300futa­mot nyert Óriási egyéniség volt, semmi más nem érdekel­te, csak a lovak és a nők. társaságot, az autókat és a nő­ket. Nem voltak káros szenvedé­lyei, mégis olyan volt, mint egy playboy. Többször is megnősült, majd elvált, jelenleg is legalább három országban élnek gyerme­kei. Egyre több pénzt kellett ki­fizetnie a tartásdíjakra, mégsem emiatt lett számára forró a tenge­rentúli talaj a 70-es évek köze­pén. Makacssága és büszkesége sodorta veszélybe. Hiába mond­ták ugyanis néha öltönyös fér­fiak, hogy ne nyerjen, Kállai Pál imádott győzni. így aztán egy­szer az autójában ülve azt vette észre, hogy nem fog a fék. A ko­csi frontálisan csapódott egy fá­nak, az utólagos vizsgálat kiderí­tette, hogy elvágták az olajveze­téket. A félholt zsokét nem sok jóval biztatták orvosai: azt mondták, valószínűleg amputál­ni kell az egyik lábát. Kállai azonban nem akart ebbe bele­törődni. Még mielőtt a sebészek kezelésbe vették volna, megszö­kött a kórházból. Kivonszolta magát egy tengerparti vityilló- ba, deszkákat kötözött sérült lábára, s naphosszat a sós víz­ben áztatva gyógyítgatta. A ron- csolódott végtag végül is rendbe jött, bár eleinte centikkel rövi- debb volt. Ám Kállai idővel ezt is kiegyenlítette: pályafutása tizen­hét súlyos balesetének egyiké­nél a másik lába is „hozzá tört” megkurtított párjához. A magyar lovas felépülése után visszatért Európába. Jugoszláviá­ba hívták, Tito istállója keresett egy olyan jó zsokét, aki derbyt tudna nekik nyerni. Kállai teljesí­tette a megbízást, majd ismét a kalandozás évei következtek: Jugoszlávián kívül versenyzett Törökországban, Dániában, Né­metországban, Svédországban, Ausztriában, Olaszországban, az Egyesült Arab Emirátusokban és - mind gyakrabban - már Ma­gyarországon is. A 80-as évek kö­zepén úgy nyert tíz futamból he­tet, hogy előtte való éjjel bécsi lovaglásáról hazatérve Győr előtt lerepült a sztrádáról motorkerék­párjával, és a keze cipónyira da­gadt. Hét futamgyőzelmet egy versenynapon Európában addig soha senki nem ért el. Amikor jóval később a brit Lanfranco Dettori egy angliai versenyen szintén hétszer győzött, a világ­sajtó egyedülálló szenzációként tálalta. Magyarországi letelepe­désére Kállai egészen 1990-ig nem gondolt. A rendszerváltás után fújdogáló új szelek - akár­csak 56-ban az akkori rendszer - nem érdekelték, ám amikor Ba- den-Badenben egy magyar csa­pat istállójánál megpillantott egy Jeremy nevű szürke mént, azon­nal tudta: ő ezen a lovon verse­nyezni akar. A csődör tulajdono­sa, Farkas Ferenc felajánlotta neki, hogy teljesülhet az álma, de ehhez haza kellett költöznie. farkasházy Tivadar humoris­ta: - Október 8-án azért men­tem ki a lóversenypályára, hogy befejezzem Kállaival azt a ripor­tot, amelyet a híres zsokékról szóló könyvembe szántam. Fél órával tervezett találkozásunk előtt lett rosszul. Élő reklámja volt ő a hazai lóversenyzésnek, halála pedig szó szerint pótol­hatatlan veszteséget jelent. Egy zsoké 57 évesen visszavo­nul. Kállai Pál életében 1991-ben új, dicsőséges korszak kezdő­dött. Még abban az évben meg­nyerte élete első Magyar Derbyjét, majd 2000-ben, 67 éve­sen, Rodrigó nyergében újra el­hódította a Kék Szalagot. Ami­kor egyszer azt mondta,hetven­évesen még versenyezni akar, a barátai azt hitték, viccel. Ezre­dik hazai sikerét 2002. szeptem­ber 21-én ünnepelte, 69 évesen. Utoljára idén október elsején versenyzett, 73 évesen. 1089 al­kalommal volt itthon futamgyőz­tes, külföldi sikereinek száma meghaladja a kétezret. Nem volt olyan betegsége, amitől tartania kellett volna, bár többször mon­dogatta, hogy lóháton szeretne meghalni. A sors kis híján telje­sítette a kívánságát. Október 8- án még volt ereje kimázsálni, ám néhány perccel az első futam előtt rosszul lett. Az agyvérzés okozta kómából többé nem tért magához. A kis ember, a legna­gyobb magyar zsoké október 13- án vált végleg legendává. (Köszönet a cikkben szereplő információkért Schöffer Jenőnek) Magának írta tovább Harry Potter történetét tehetség A miskolci lány tizennégy évesen befejezett könyvét Göncz Árpád is méltatta A miskolci lány már nem csak a fiókjának ír A napokban jelenik meg első könyve, amelynek főhőse a halál titkát kutatja. Szalay Petrának még tizenhét kézirata várja a fiókban a megjelenést, s egy színdarabját is bemutatják nem­sokára. Mostani kötetéhez maga Göncz Árpád írt ajánlást. Mind­ez azért figyelemre méltó, mert a 16 éves szerző három eszten­deje alkotta meg ezt a művét. Türelmetlensége miatt kezdett írni. Nem tudta ugyanis kivárni a Harry Potter-sorozat legújabb kö­tetét, ezért aztán írt magának né­hány folytatást. Saját bevallása szerint az első történet stílusa még erősen hasonlított J. K. Row- ling mondatfíízéseire, ám követ­kező két könyve már saját kútfő alapján született. „Sok esetben csak a saját szórakoztatásom a cél - mondta. - Az egyik Harry Pot- ter-történetbe még magamat is be­leírtam. Ezek csak afféle ujjgya­Göncz Árpád ajánlása „SZALAY PETRA ÍRÁSA SZÍVen Üti az embert. Őszinte, igaz, és kora ellenére csodálatosan érett. Érezni vélem benne a nagy életmű ígéretét. SZÍVEMBŐL KÍVÁNOM, hogy a ma lelkében élő őszinte ihlet­forrás ne apadjon el, tartsa meg frissességét, és éltesse egy hosszú, megnyugtatóan le­zárható életpálya végezetéig. ” korlatok. Egy saját vüág felépíté­se sokkal több energiámba kerül.” Petra történetei hamar nagy sikert arattak, mivel feltette azo­kat egy fantasy-sztorikat össze­gyűjtő internetes honlapra. Már voltak lelkes olvasói, amikor rá­jött: szeretne valami önállót is ír­ni. Ezért kezdett bele tizenhárom évesen A kíváncsi című regényé­be. Az egy évig írt történet közép­pontjában egy olyan ember áll, aki azt kutatja, hogy ml történik a tudattal a halál után. Miután be­fejezte, ez a kézirat is ott landolt, ahol a többi: az íróasztal fiókjá­ban. Csak a szüleinek és néhány ismerősének mutatta meg, a ki­adás lehetősége csupán halvá­nyan merült fel. Ám édesanyja egyik barátnője ismert egy ki­adót. A könyves szakember kis híján hanyatt esett, amikor meg­tudta, hogy az írás egy tizennégy éves serdülő munkája. Lecsapott rá, s szerződést ajánlott. Sőt, gon­dolt egy merészet, s elküldte a kéziratot Göncz Árpádnak. Az is­mert író és műfordító meleg aján­lással méltatta Petra munkáját. A könyv a napokban jelenik meg. Másnak tán fejébe szállna a di­csőség egy ilyen gyors és látvá­nyos siker után, ám Petra tudja, hogy még sok a tanulnivalója. „írásaim többségén még általá­ban érződik valamelyik híres író hatása." Az osztálytársak nem tartják csodabogárnak Petrát - talán azért, mert ő korántsem csak a fantáziájának él. Ugyanolyan, mint bármelyik hasonló tizenhat éves: érdekli a fotózás, a festészet, a zene, zongorázik, dobol és táncórákra is jár. ■ Dián Tamás Szalay Petra írói álnév: Kate R. McCardle, de ezt most nem használja született: 1990. december 8. iskolája: Hermann Ottó Gimnázium, Miskolc megjelent könyve: A kíváncsi hobbija: tánc, fotózás, festés, zenehallgatás, zongora, dob és persze az olvasás.

Next

/
Thumbnails
Contents