Somogyi Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-26 / 251. szám
6 2006. OKTÓBER 26., CSÜTÖRTÖK WWMWMMM Nem terveznek már bentlakásos tüntetést A DEÁK TÉREN folytatódhatnak a budapesti megmozdulások, ha a tüntetőknek nem sikerül visszatérniük a Kossuth térre - közölte Gonda László, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 alapítója. Az Index információi szerint a szeptember 17-én kezdődött, Gyurcsány Ferenc távozását követelő demonstráció a Deák térnél minden este hattól nyolcig tart majd. Túl sok hallgató, túl kevés állás nem célszerű munkanélkülieket termelni a felsőoktatásban - jelentette ki Manherz Károly szerdán, egy budapesti tanácskozáson. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára az Országos Felsőoktatási Fórumon elmondta: míg a kilencvenes évek elején a 18-23 év közötti korosztály 13-15 százaléka tanult a felsőoktatásban, ez az arány mostanra megközelíti a 45 százalékot. Az európai átlag ebben 35 százalék körüli. Demszky rendelettel tartaná távol a gazdákat levélben kéri Demszky Gábor a gazdákat, hogy ne traktorokkal vonuljanak a fővárosba tüntetni, mert ezzel csak Budapest lakosait büntetnék. A főpolgármester egy tegnapi rádióműsorban azt sem zárta ki, hogy rendeletmódosítással érjék el a munkagépek távoltartását, ami akár november 2-ig megtörténhet. A britek már nem használnak gumigolyót A gumilövedéket a brit rendőrség fejlesztette ki a hetvenes évek legelején: először az északírzavargások idején vetették be, a nyolcvanas évek közepéig a gumi- és műanyag golyók 19 halálos áldozatot követeltek - közülük 11 iskoláskorú volt. A gumilövedék, a könnygáz, a vízágyú és a gumibot együttes alkalmazására a legtöbb európai rendőrségnél akad példa. Franciaországban is bevetették mindezt a helyi rendőrök, legutóbb a tavaszi diákzavargások idején, idén tavasszal. Ugyancsak gumilövedékkel támadtak a demonstrálókra a kivezényelt német rohamrendőrök a svájci Genfben, a 2003-as G8 csúcs idején. A tömegoszlató „nem halálos ” fegyvereket gyakorlatilag a világ összes országában alkalmazzák. Érthetetlen, miért vadászfegyverrel lőttek hétfőn a rendőrök OROSZ GYÁRTMÁNYÚ, IZS-Boch típusú lőfegyvert használtak a gumilövedékes sortűz idején a magyar rendőrök - tájékoztatták lapunkat az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivői irodáján. A rendőrség kétfajta töltényt vetett be: részben 17 milliméteres gumigolyót, másrészt 7,8 milliméteres gumi- sőrétekből álló lőszert - tudtuk meg. Lapunknak egy névtelenséget kérő fegyverszakértő azt mondta, érthetetlen, hogy a rendőrség miért éppen a fenti fegyvert használta oszlatásra, hiszen az nem gyorsan újratölthető fegyver, hanem egy kétcsövű, kifejezetten vadászati célokra kifejlesztett puska, amelynek rendőrségi használata meglehetősen ritka. kitért a rendőrség a vipera nevű teleszkópos fémbot használatával kapcsolatos kérdések elől, holott a távirati iroda ' egyes felvételein világosan látszik, hogy a rendőrök ezzel ütik a tüntetőket. A hivatalos rendőrségi válaszban az szerepel, hogy a rájuk vonatkozó törvény lehetővé teszi a „rendőrbot” használatát, ám hogy ez mit jelent - gumibotot, tonfát, vagy éppen viperát - nem pontosítja a törvény. Demszky rendeletet módosítana @ TOVÁBBI HÍREK: WWW.REGGEL.HD Rendőrterrort emleget az ellenzék zavargások A lakosság többsége jogosnak tartja a hatóság fellépését Teleszkópos botok a rendőrök kezében október 23-án. A rendőrség nem válaszol arra, használtak-e viperát a tömegoszlatás során. Kudarcba fulladt az az ülés, amelyen az ellenzék az október 23-i zavargásokat és rendőri fellépést kívánta volna megvitatni. Az Országgyűlés emberi jogi, rendészeti és nemzetbiztonsági bizottságai együttes ülésének napirendjét a kormánypárti képviselők ellenszavazataival nem fogadták el. A testületek összehívását a Fidesz és a KDNP képviselői kezdeményezték, hogy kérdéseket tegyenek fel a rendőri és nemzetbiztonsági vezetőknek a nemzeti ünnepen folytatott rendőri akciók során vélelmezett túlkapásokkal kapcsolatban. A megjelent főrendőröknek - Bene László országos, Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitánynak és Galambos Lajosnak, a Nemzetbiztonsági Hivatal fő- igazgatójának - ennyi elég is J volt: napirend híján nem kívántak egyetlen kérdésre sem válaszolni. Mielőtt közösen elhagyták volna a termet, Bene László megjegyezte: távozásuk nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem kívánnak tájékoztatást adni, ám ha a jelenlévő képviselők egy része eleve ítéletet mond a rendőrségről, nem kívánnak semmit sem mondani. A kormánypárti képviselők időközben kivonultak az ülésteremből, az ellenzékiek pedig bekiabálásokkal méltatták a történteket, többek között felhívták a főkapitány figyelmét arra, hogy neki fogalma sincs a demokráciáról. Az érintett visszautasította a vádat. Időközben újabb feljelentések érkeztek a rendőri intézkedések miatt. Morvái Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője elmondta: tegnap délig négyen jelentkeztek, és bántalmazás hivatalos eljárásban vétsége miatt jelentették fel a rendőröket. Az ügyészséghez fordul Révész Máriusz, a Fidesz parlamenti képviselője is. A politikust a hétfői Fidesz-nagygyűlés után verték meg a rendőrök úgy, hogy fej- és karsérüléseket szenvedett, lapockája is elrepedt. „Nekem nem az az elégtétel, ha bármi lesz a rendőrökkel, akik eltörték a lapockámat, csak az érdekel, hogy ez többé nem fordulhat elő” - mondta. Révész Máriusz korábban arról is beszélt: a rendőri brutalitás okai „magasabb szinten” keresendők. „A Fidesz dokumentációs központot hoz létre a törvénytelen rendőrterror feltárására” - jelentette be Kontrát Károly képviselő. A Fidesz politikusa azt mondta, várják mindazon külföldi és magyar jelentkezését, akik október 23-án törvénytelen rendőri támadásokat szenvedtek el. A párt, ha kell, jogi segítséget nyújt - tette hozzá. A közvélemény-kutatások szerint egyébként a lakosság többsége jogosnak tartja a rendőri fellépés keménységét: a Szonda Ipsos által megkérdezettek 54 százaléka gondolja így, 31 százalék szerint azonban túl brutálisan akart rendet teremteni a hatóság. A Medián felmérésében az áll: a megkérdezettek háromnegyede elítéli az ünnep megzavarását; ennek ellenére a többség úgy véli, Gyurcsány Ferenc kormányfőnek továbbra is távoznia kell. Idő előtt távoztak a rendőrfőkapitányok arról az ülésről, amelyen az ellenzék az október 23-i zavargásokat kívánta megvitatni. A Fidesz a „rendőrterror” feltárására dokumentációs központot hoz létre. Tibay Gábor Nyugdíjasmunka járulékkal korengedményes ellátás Minimálbérért lehet dolgozni Olcsóbb állam, több bevétel büdzsé A „felelősség költségvetése” a jövő évi Január 1-jétől a nyugellátás melletti munkavégzés után járulékot kell fizetni - közölte a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára az ágazati érdekegyeztető tanács ülésén szerdán. Forgó Györgyné elmondta: a befizetett járulék növeli majd a nyugdíjalapot. A tervezet szerint 2008-tól az előrehozott öregségi nyugdíj mellett csak eseti munkát lehet végezni. Az ilyen nyugdíj mellett is lesz azonban lehetőség munkavégzésre, de az azért kapott javadalmazás nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér összegét. A kormány célja, hogy csökkentsék az öregségi nyugdíjkorhatár előtti nyugdíjba vonulás idejét - mondta el. A szakállamtitkár megjegyezte: ma a nyugdíjba vonulók 94 százaléka választja az öregségi korhatár előtt a nyugdíjazást. Dezső József, a szociális dolgozók szakszervezetének alelnöke úgy vélte, hogy a változtatásokkal az elkövetkező öt-hat évben nyugdíjba vonulók „vinnék el a balhét”, és hogy a kormánynak leginkább az a célja, hogy minél kevesebben válasszák az előrehozott nyugdíj lehetőségét. ■ Emelkedik a korkedvezményes nyugdíj korhatára A MÓDOSÍTÁS SZERINT 2009-től az előrehozott nyugdíjat a nők 59 évesen választhatják, a férfiak pedig 60 évesen. 2012-től azonban egységesen 60 év lesz a korkedvezményes nyugdíj választhatóságának korhatára a tervek szerint - mondta Forgó Györgyné. Az előrehozott nyugdíj lehetősége azonban attól is függ, ki mennyi ideig dolgozott. Magyarországon az emberek többsége ha teheti, a kedvezményes nyugdíjazást választja, és nagy részük továbbra is dolgozik, vagyis nem érdekelt abban, hogy megvárja a korhatárt. Elfogadta tegnap a kormány a 2007-es költségvetés tervezetét. A dokumentumot ismertető Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a büdzsét a felelősség költségvetésének nevezte. A tervezet alapján a jövő évi államháztartási hiány a GDP 6,8 százalékát éri el, vagyis tizedszázalék pontossággal megfelel az euró átvételéhez szükséges kiigazításokat tartalmazó konvergenciaprogramban megfogalmazott céloknak, s - ugyancsak a programot követve - 2009-re éri el az Európai Unió által elvárt 3 százalék körüli szintet. A jövő évi büdzsében 300 milliárd forintÚjabb adócsomagra nem kell számítani. tál kevesebbet, 1900 milliárdot irányoznak elő az állam működésére. Veres János pénzügyminiszter szerint újabb adócsomagra nem kell számítani, csak „jogértelmezési bizonytalanságokat megoldó módosítások” lesznek. A tervezett áfabevétel jövőre-az idei előirányzatot mintegy tíz százalékkal meghaladva -, a GDP 7,8 százalékára tehető, társasági adóból is tíz százalékkal több befizetésre, jövedéki adóból 7-8 százalékkal magasabb bevételre számítanak, míg evából hatvanmilliárdos többletet remél a kormány. ■ Z. M. Veres az új költségvetésről beszélt PANORÁMA
