Somogyi Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-17 / 244. szám

SOMOGYGESZTI 188 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. OKTÓBER 17., KEDD Hagyománnyá vált: ha összegyűl a család, akkor megsütnek egy kacsát. Idősebb és ifjabb Buzsáki Jánosné pucolják a szárnyast az udvaron Jó világban élnek Buzsákiék generációk Elosztják a feladatokat, úgy mindenkinek könnyebb SZÁMOKBAN Felére fogyott a lakosság AZ ÖTVENES ÉVEK ELEJÉN még több mint ezer lakosa volt Somogygesztinek. Az eltelt fél­száz esztendőben a település majd a felére fogyott, ma 564- en laknak Itt. A lakosság na­gyobb része^ idős, 111 nyugdí­jas korú. Azt, hogy továbbra is fogy a település, az jelzi: 14 év alatti gyerek 54 él Gesztiben, tehát alig feleannyi, mint nyug­díjas. A legidősebb lakos a 94 éves Pap Mihályné, a legfiata­labb néhány napos: Orsós Ben­ce október 10-én született. Hitellel is van hitelük AZ ÖNKORMÁNYZAT 104 millió forintból gazdálkodik. A költ­ségvetésből a legtöbb pénzt az Intézmények fenntartására köl­tik; évente 29 millió forintba kerül az óvoda, az iskola és a hivatal. Szociális célokra 13 millió forint megy el, fejleszté­sekre pedig 14 millió forintot fordítanak. Önhikis támogatást 3,7 millió forintot kaptak az idén. 2006-ban fordult elő elő­ször, hogy hitelt vettek fel. Erre azért volt szükség, hogy a pá­lyázaton elnyert forrásokhoz hozzá tudják tenni az önerőt. RECEPT Geszti sajtos szelet NÉGY SZEMÉLYRE NYOLC KARAJT kiklopfolunk és besózzuk, be- borsozzuk, de bármilyen fű­szerrel ízesíthetjük, amit ked­vel a család. A sütőtepsit ki­olajozzuk és egymás mellé be­lerakjuk a hússzeleteket. Ez­után kevés vizet öntünk alá és fólia alatt megpároljuk. Ami­kor a hús - úgy fél óra alatt - megpuhult, a fóliát levesszük róla és tejföllel bekenjük, majd reszelt sajttal - lehet ez füstölt is - gazdagon meghint­jük. Amíg a sajt szép pirosra olvad, visszatesszük a sütőbe. Rizst vagy burgonyapürét kí­nálunk hozzá. Péntek délután Buzsákiéknál nagy a sürgés-forgás. Igaz, még ősz sem nagyon volt, de ők már a télre készülnek. Két kacsa bánja mindezt. A családban’ ugyanis a kacsapecsenye a ked­venc ünnepi menü.- Öt van már csak, a többit le­vágtuk - mondja idősebb Bu­zsáki Jánosné, miközben a forró vízbe lógatja a madarat. - Ná­lunk az a hagyomány, hogy ha összegyűlik a család és van va­lami alkalom, megsütünk egy kacsát. Amúgy is a szárnyasok mennek jobban. Igaz, az ünnep még odébb van, de olyan majdnem ünnep mégiscsak lesz. A két asszony ugyanis arra készülődik seré­nyen, hogy a hétvégén hazajön a papa. Idősebb Buzsáki József három hétig volt Hévízen, és már nagyon várják. Mindkét térdét operálták, a gyógyvizes kúra pedig csodát tesz. Meg a kacsasült is... A ház asszonyai legalábbis ebben bíznak.- Mindent, amit kell, elinté­zünk a család körül - mondja munka közben ifjabb Buzsáki Jánosné. - Mindig az vállal töb­bet, aki éppen jobban ráér. Ha itthon vagyok, én csinálom a nehezét, ha meg dolgozom, ak­kor a mama veszi ki a kezem alól a munkát. Ha kell, megy az unoka elé az iskolába. Mindig sokat segített, szívesen tette, én pedig nyugodtan megbízhat­tam benne.- Hát azért csak megy az idő, már hetvenéves vagyok, nem olyan már, mint régen voltam - veszi át a szót a nagymama. - Eleinte sajnáltam, hogy csak egy unoka van, de ma már nem annyira bánom. A Márk most is, meg amíg kicsi volt is, nem kettőt, százat kitett. Én mon­dom és csak tudom, hiszen több száz gyerek megfordult a böl­csődében a kezeim között. Idősebb Buzsáki Jánosné 1956-ban került a helyi bölcső­débe. Akkoriban pedig annyi gyerek volt Somogygesztiben, IDŐSEBB BUZSÁKI JÁNOSNÉ minden tősgyökeres somogy- gesztit ismer gyerekkora óta. Az első gondozónők közül va­ló ugyanis. 1956-ban került a falu bölcsődéjébe, és több mint 30 évig ott dolgozott. hogy a húsz férőhelyes bölcső­de nem is volt elég, rendszerint harminc apróságot kellett fel­venni. Ma már fele sem telne meg a bölcsinek.- Nahát igen, ennek már öt­ven éve. Kereken ötven - em­lékezett. - Sosem fogom elfelej­teni azt az évet. Éppen abban az októberben volt az esküvőnk, 27-én. Boldog voltam pérsze, de szomorú is. A forradalom miatt se a szüleim, se a testvéreim nem jöhettek el az esküvőnkre. Agyagosszergényről szárma­zom, az pedig nem itt van ám a szomszédban! Amikor ide ke­rültem, először Nagybajomba, legtöbben azt sem tudták, Ma­gyarországon van-e az én szülő­falum. Győr-Sopron megyében van, és bizony akkoriban onnan ide eljutni az egy egész nap Ennyi idő alatt számos gene­ráció nőtt fel, s ő csak a legfi- atalabbakat nem gondozta pi­ci babaként. Az egykori gyere­kek a mai napig szeretettel szólítják meg az utcán, ha ta­lálkoznak vele. volt. Hatszor kellett átszállni a kétszáz kilométeren. Mindenki panaszkodik, hogy rossz világ van. Dehogy van. Az ember ma beül az autóba, aztán uccu, ak­kor meg szinte mindenki ki­szolgáltatott volt. Ifjabb Buzsáki Jánosnét is a szíve hozta Somogygesztibe, igaz, nem ment érte olyan mesz- szire a férje. Mernyeszentmik- lósról került a családba.- Én szeretek itt lakni, szép a falu meg kedvesek az emberek is. Persze azt vallom, hogy aki akarja, az mindenhol jól érez­heti magát. Én is inkább erre törekszem. Gyors rendrakás, mindjárt négy óra, tehát Márk bárme­lyik pillanatban hazaérhet. A fiúra minden munkában lehet számítani. Iskola helyett is in­kább otthon dolgozna. Pakolni is azért kell, mert a mostanra beígért programnak a kacsa- pucolás csak útban lenne. A családban ugyanis nem csak a hölgyek, de a férfiak is a télre készülnek. A legkisebb és a középső Buzsáki fát fognak vágni, mert télen a melegben ugye, még a kacsapecsenye is jobban ízlik majd... HÍREK Ötven év után találkozót tartottak az öregdiákok ELŐSZÖR TALÁLKOZTAK az öregdiákok, akik ötven éve végeztek a somogygeszti isko­lában. Az ötletet a képviselő- testület egyhangúlag támo­gatta és segített megszervezni a programot. Az egykori diá­kok az ország minden részé­ből érkeztek és megállapod­tak abban is: ezentúl évről év­re rendszeresen találkoznak. Kiemelten támogatnak minden geszti diákot somogygesztiben fontosnak tartják a fiatalok támogatá­sát. Az önkormányzat saját óvodát és alsó tagozatot tart fenn, de a máshová járók ok­tatását is segítik. A szeptem­beri tanévkezdéskor a főisko­lások és egyetemisták is kap­tak fejenként húszezer forin­tot, Marton Rudolf a polgár- mesteri keretéből ajánlotta ezt nekik fel. Szüreti felvonulás gyönyörű jelmezekben A hagyományoknak megfele­lően idén is megrendezték a szüreti mulatságot. A prog­ram a szüretelők felvonulásá­val kezdődött, majd szüreti bállal ért véget. A rendezvény érdekessége, hogy ilyenkor a kisbíró az egész év fontosabb eseményeit kidobolja és min­denki valamilyen jelmezbe bújva vesz részt a felvonulá­son. A bírónő, a bárónő és a szüretelő lányok ruháját idén is Péter Józsefné varrta meg. Péter Józsefné varrta idén is a szüretelő lányok jelmezeit Az oldal cikkeit Fábos Erika írta. Fotók: Török Anett. Az oldal elkészítését az önkormányzat támogatta. A tősgyökeres somogygesztieket mind ismeri Somogygesztiben minden kedd a nyugdíjasok napja A nyugdíj még négy esztendőt várhat biztonság Amíg csak lehet, vigyáznak az intézményeik önállóságára Az ifjúság és az idősek is aktí­vak Somogygesztiben. A telepü­lésen két civil szervezet műkö­dik: az Oázis a helyi fiatalokat tömöríti, a másik pedig a nyug­díjas-egyesület.- Nem vagyunk sokan, de an­nál inkább kivesszük a részün­ket a falu életéből - mondta far­kas lajosné, a nyugdíjas-egye­sület pénztárosa. - Tizenhét ta­gunk minden rendezvényün­kön részt vesz, ketten pedig amolyan pártoló tagok. A kör­nyék és a megye kulturális ren­dezvényein is rendszeres sze­replők vagyunk. Általában éne­kelünk és verset mondunk, de legutóbb egy humoros jelenet aratott óriási sikert. Minden év­ben a karácsonyt várjuk legjob­ban, akkor nagyobb műsort adunk és a kis- iskolásokkal közösen kö­szöntjük fel egymást. Amikor nem készülnek fel­lépésre, akkor is rendszeresen találkoznak a geszti nyugdíja­sok. A helyi művelődési házban van egy saját helyiségük, ked­denként ott jönnek össze. Kibe­szélgetik magukat és ilyenkor döntik el azt is, hogy legköze­lebb merre kirándulnak. Éven­te egyszer-kétszer ugyanis na­gyobb útnak is nekivágnak, a nyáron Nagyatádon jártak. Marton Rudolf úgy döntött, hogy nyugdíjba megy. Bekopogott te­hát a közigazgatási hivatal ajta­ján és megkérdezte, mi a teen­dő? Azt a választ kapta, hogy el kell indulnia a választáson ah­hoz, hogy jogosult legyen a nyugdíjra. így tett tehát, s hat el­lenfele is akadt. Joggal gondolta, hogy lesz közöttük, aki nagyobb bizalmat kap majd, mégsem így lett. A negyedik négy évnek vá­gott neki október elején.- Nem számítottam rá, hogy nyerek még négy évet - mond­ta Marton Rudolf, Somogygesz­ti újraválasztott polgármestere. - Először meg is lepődtem és inkább úgy éreztem, elveszett négy év a nyugdíjasidőmből. Lélekben már arra készültem. Persze azóta már átgondoltam és szívesen dolgozom tovább. Van itt még mit tenni és az min­dig jólesik az embernek, ha tud­ja: számítanak rá. Megalakult az új testület, igaz, kisebb zök­kenőkkel, de nincs kétségem, hogy gyorsan összeszokunk majd, hiszen mindenki azért vállalta a feladatot, mert tenni akar Somogygesztiért.- Egy ekkora településen min­den munkahely sokat számít, mivel egy-egy családnak megél­hetést ad és ezzel helyben tart­ja őket - tette hozzá. - Ezért ra­gaszkodom ahhoz, hogy önálló jegyzőségben működjön a hiva­talunk, hogy saját óvodánk és Jeszenszky János: A legfontosabb feladat a foglalkoztatás elősegítése iskolánk legyen. A legnagyobb munkaadó ugyanis ezzel az ön- kormányzat. Kevesebbet spórol­nánk azon, hogy közösen tartjuk fenn az intézményeket, mint amennyit veszítenénk azzal, ha ezek a munkahelyek nem lenné­nek helyben. Az elmúlt négy év eredmé­nyei közül a jegyzőség hivatali épületének felújítására és a sportöltöző építésére a legbüsz­kébb a polgármester. A követke­ző évek fejlesztései közül pedig a temetőhöz vezető út javítását, néhány kisebb járdaépítést, a falu további virágosítását, a szennyvízhálózat kiépítését és a hivatal külső rekonstrukcióját tartja fontosnak.

Next

/
Thumbnails
Contents