Somogyi Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-10 / 238. szám

2006. OKTÓBER 10., KEDD PANORÁMA 7 Erőfitogtatás atomrobbantással magyar álláspont A nemzetközi közösséget fenyegető fejleményről van szó „Sikeres” atomkísérlettel lelkesíti népét az észak-koreai vezetés c DEL-KOREA i Hirosima-15 ezertonna Nagaszaki -21 ezer tonna | Kildzsu-4-500 tonna (legfeljebb 800 tonna) Észak-Korea (KNDK) teg­nap föld alatti nukleáris kísérletet hajtott végre. Az esemény világvissz­hangja jóval nagyobb a detonáció fizikai erejénél. Csák Elemér A hivatalos phenjani bejelentés hangsúlyozza, hogy a hétfői atomrobbantás „sikeres és telje­sen biztonságos” volt, „száz szá­zalékban hazai tudás és tech­nológia felhasználásával” hajtot­ták végre. A közlemény szerint „a kísérlet történelmi esemény, mert nagymértékben bátorítja és elégedettséggel tölti el a ko­reai néphadsereget és a népet, amely nagy erejű és független védelmi képességgel kíván ren­delkezni”. Külföldi - köztük orosz és amerikai - megfigyelő állomá­sok megerősítették a robbantás tényét. A kísérlet hírére ingerül­ten és dühösen reagált a világ számos országa. Tony Blair brit kormányfő „teljességgel felelőt­len tettnek” minősítette a rob­bantást. Japán is úgy nyilatko­zott, hogy a teszt „megbocsátha­tatlan”. Az orosz és az amerikai elnök egyetért abban, hogy az észak-koreai atomkísérletre „összehangolt nemzetközi vá­laszt” kell adni. Ebben hétfői te­lefonbeszélgetésén állapodott meg Vlagyimir Putyin és George Bush. A két államfő szerint Phenjan „súlyos károkat okozott az atomsorompó-egyezmény- nek”. Az ENSZ Biztonsági Taná­csa tegnap rendkívüli ülést kez­dett az észak-koreai kísérleti atomrobbantás miatt előállt helyzet megvitatására. A BT a várakozásoknak megfelelően tegnap hivatalosan is az ENSZ következő főtitkárának jelölte Bán Ki Mun dél-koreai külügy­minisztert. Magyarország a nemzetközi közösséget fenyegető fejlemény­nek tekinti az észak-koreai kí­sérleti atomrobbantást. A ma­gyar kormány álláspontja sze­rint Phenjan magatartása nem maradhat válasz nélkül - közöl­te Polgár Viktor külügyi szóvivő. A világon jelenleg öt deklarált atomhatalom létezik: az USA, Oroszország, Nagy-Britannia, Kí­na és Franciaország. Több állam­ról tudható vagy gyanítható ugyanakkor, hogy rendelkezik atomfegyverrel; igazoltan atom­fegyver birtokában van India, Iz­rael és Pakisztán. A hivatalosan elismert nukleáris országok stá­tusát az 1968-ban született atom- sorompó-egyezmény rögzíti. Eb­ben a (1992-ben teljessé tett) megállapodásban az atomhatal­mak kötelezték magukat arra, hogy nem adnak át atomfegy­vert más államoknak. Észak-Ko- rea 2003-ban a maga részéről felmondta az atomsorompó- egyezményt. 'mi 11 ii i i i — Népszavazástakar a Székely Nemzeti Tanács SZÉKELY NEMZETGYŰLÉS ÖSZ- szehívásáról döntött és a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazás kiírását szorgalmazta a Székely Nemzeti Tanács hét végi sepsiszentgyörgyi ülésén. Nem fogadják a kitoloncolt grúzokat Mihail szaakasvili utasí­tást adott arra, hogy a tbili­szi repülőtér ne fogadja az Oroszországból kitoloncolt grúzokkal érkező orosz te­herszállító gépeket. A két ország között kialakult vál­ságot a grúz elnök tárgya­lások útján oldaná meg. A jobbközép nyert Lettországban A BALTI ORSZÁGBAN az ed­dig kormányzó hárompárti jobbközép koalíció nyerte a választásokat. Aigars Kal- vitis miniszterelnök meg­kezdte a kormányalakítási tárgyalásokat, és nem zárja ki a koalíció bővítését. Megölték Irakban az alelnök testvérét BAGDADI OTTHONÁBAN meg­gyilkolták az iraki alelnök testvérét. Amír al Hasimi tábornokkal egyenruhás fegyveresek végeztek. @ további hírek: www.reggel.hu Európai oktatás uniós pénzből nft Somogybán több mint félezer gyerek örült a pályázati támogatásoknak Magyarország célba ér NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV. Somogybán több oktatási intéz­mény - köztük két óvoda - szé­pült és újult meg a Nemzeti Fej­lesztési Terv támogatásával. Ez az egyetlen megye, ahol két óvo­dát is felújítanak európai uniós támogatásból. Erre összesen 150 millió forintot kapott a két település. A karádi óvoda épüle­tének és udvarának felújítása mellett a nevelési-oktatási célo­kat szolgáló eszközöket is be­szerezhették, s ezzel megterem­tették az integrált nevelés fel­tételeit az esélyegyenlőség nö­velése érdekében. Az önkor­mányzat sikeres pályázatára összesen több mint negyvenhét­millió forintot kapott európai uniós forrásból. A segesdi önkormányzat pro­jektjében az általános iskola és óvoda felújítása, az iskola infor­matikai rendszerének fejleszté­se, az oktatás-nevelés minősé­gének és hatékonyságának nö­velése szerepelt. Az elnyert tá­mogatás több mint százmillió forint. Az elkövetkező évtizedekre megoldódott Segesden az iskola és az óvodák gondja. A 2 ezer 700 lakosú település összesen 112 millió forintot költhet alap­fokú oktatási intézményeire az uniós támogatás révén, amely- lyel gyakorlatilag valamennyi, régóta szükséges felújítási, kor­szerűsítési és technológiai fej­lesztést valóra válthatnak. A Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatán 112 millió forint tá­mogatást nyert az önkormány­zat az általános iskola és óvoda Öröm az óvodában Karódon. Somogy megyében nem csak ez, két segesdi intézmény is teljesen megújult az Európai Unió támogatásának köszönhetően, ott az iskolát is felújították felújítására, az iskola informa­tikai technológiájának fejlesz­tésére, a nevelés és oktatás mi­nőségének és hatékonyságá­nak növelésére. Óriási lehető­ség volt ez egy ilyen kis község­nek, mivel a 112 millió forintos beruházássorozathoz mind­össze 5,6 millió forint az önkor­mányzat önrésze. Ezzel az isko­lát és az óvodát érintő legszük­ségesebb teendőket hosszú idő­re megoldhatták. A nyílászá­rók cseréjére, a hőszigetelé­sekre, a padozatok, tetőzetek szükség szerinti javítására és felújítására mintegy 78 millió forint jutott, egy új sportudvar kialakítása és a műfüves kézi- labdapálya 19 millió forintba, a tantermek számítástechnikai felszerelése és hálózatba csato­lása pedig mintegy ló millió fo­rintba került. A munkák több mint egy évet vettek igénybe, de a gyerekek gyorsan megsze­rették a szebb és jobb környe­zetet. Karádon másfél évtize­det vártak arra, hogy 47,4 mil­liós uniós forrásból megszé­pülhessen a helyi óvoda. Ez egyébként a falu első uniós pá­lyázata volt, és ennek köszön­hetően XXI. századi körülmé­nyek között töltheti az időt a fa­lu összes óvodása. ▲ AZ ÖSSZEÁLLÍTÁS A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV KERETÉBEN, AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT

Next

/
Thumbnails
Contents