Somogyi Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-24 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 37. szám
17 2006. SZEPTEMBER 24., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ HÍRSÁV Munkácsy-képek Amerikából: prolongálva! MEGHOSSZABBÍTJÁK a Mun- kácsy-kiállítást Békéscsabán, mert a múzeum nem győzi fogadni a látogatókat. A tárlat tehát még október | 8-ig megtekinthető. Eddig j naponta több mint 1500 látó-' | gatóval számolhattak. A Ké- | pék Amerikából címet viselő J kiállítás időközben bővült is, | mert a múzeum még négy Munkácsy-vázlatrajzzal is gyarapodott. Közéjük tartozik a Mozart halála című alkotáshoz készült rajz. A lefényképezett színház, avagy a hangosfilmsztori : a tokaji aszú vetítésével in- [ dúl az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet programja, amellyel azt kívánják bizonyítani a nagy- közönségnek a kutatók, hogy az első időkben a hangosfilm és a színház még I édestestvéreknek számítottak, olyannyira, hogy előbbit joggal hívták lefényképezett színháznak. így októbertől nemcsak levetítik a korszak műveit, de a harmincas évek színielőadásait egyenesen a Zenélő malommal vagy a Régi nyárral rekonstruálják. Csak szex és más semmi, plusz 299 új mozi lars von trier legújabb alkotásának világpremierjével kezdődött el a koppenhágai | filmfesztivál. A dán seregszemlén 300 film lesz látható, köztük négy magyar alkotás: Goda Krisztina Csak szex és más semmije, Hajdú Szabolcs Fehér tenyér című mozija, Kocsis Ágnes Friss levegője és Szabó István Rokonok című műve. Úton Dobó Kata „szexfilmje” A német és a gall mozi magyarországi jelenései a francia intézet szervezésében szerdáig az Örökmozgóban forognak Olivier Assayas filmjei. A Corvin Budapest Filmpalotában eközben a Német Filmnapokra lehet jegyet váltani. A germán mozik közül látható az Éden, a Rekviem és a Vörös kakadu egyaránt. Krumplileves és gulyáskommunizmus MOLDOVA GYÖRGY Kádárkönyve után megjelenik egy újabb mű is: Roger Grough angol történész jegyzi, s már a címe is sokatmondó: „Kádár János, a jó elvtárs?” | a szerző arra keres választ, j milyen volt az egykori gulyáskommunizmus, ahol az a mondás járta, hogy „a krumplileves legyen krumplileves!” ; ÉLETMŰ Zenthe Ferenc halála után a pályatársak voksoltak a szegedi kollégára, aki Tevjét is játszotta már A Nemzet Színésze: Király Levente A Szegedi Nemzeti Színház örökös tagját tették meg a Nemzet Színészévé. Az elismerésért többen is „harcba szálltak”, Bitskey Tibor is esélyese volt a díjnak, ami nyugdíj-kiegészítésnek sem utolsó. 1959-től a Szegedi Nemzeti Színház tagja, 1986-tól örökös tagja. Pályája során megformálta többek között a Rómeó és Júliából Mercutiót, a Cseresznyéskert Firszét, a Csárdáskirálynő Kerekes Ferijét, az Irma, te édesben Nestort, a Charley nénjében Bobot, a La Mancha lovagjából Sanchót, a Hegedűs a háztetőn című darabban pedig a híres Tevje szerepét. És ezzel még messze nincs vége a felsorolásnak. Szinte szédítő a lajstrom, helyet kaptak benne zenés darabok is, úgy mint a Chicago, a My Fair Lady vagy a Jézus Krisztus Szupersztár. Természetesen Shakespeare sem maradhatott ki e gazdag életpályából. A Vízkeresztet és a Sok hűhót egyaránt „kipipálhatta” Király. Nem beszélve a többi nagy klasszikusról, legyen elég csak A három nővérre gondolni, vagy a Miller-féle Az ügynök halálára. S hogy ki lehet a Nemzet Színésze? Nos, aki „a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szerzett”. Nem lehet kétséges, hogy méltó helyre került a díj. Ezt a tényt a számok, az adatok is alátámasztják. K. L. ugyanis négy évtizede van a pályán, s régen túl van már a kiírásban szereplő kötelező évadszámon: a huszadikon. Mi több, a színikritikusok díja sem kerülte el korábban a Zenthe Ferenc megüresedett helyébe lépett művészt. Első ízben egyébként 2000-ben ítélték oda a rangos elismerést. A „kezdőcsapat” ez volt: i Agárdy Gábor, Berek Kati, I Bessenyei Ferenc, Darvas " Iván, Garas Dezső, Kállai Ferenc, Lukács Margit, Máthé Erzsi, Psota Irén, Raksányi Gellért, Sinkovits Imre és Törőcsik Mari. Sinkovits helyére 2001-ben Avar István, Lukács Margitéra 2002- ben Komlós Juci, Bessenyei Fe- rencére pedig tavaly Zenthe Ferenc lépett. A nemzet színészei legutóbb az év elején ültek ösz- sze, akkor Agárdy Gábor halálát követően Szabó Gyulát választották tagjaik sorába. Szabó Zoltán Attila A Nemzet Színészeihez minden hónapban 500 ezer forinttal kopogtat be a pénzespostás. Már csak ezért sem mindegy, ki jut révbe a szavazásnál. Ott tartunk ugyanis, hogy gyakran a legjobbak is filléres gondokkal küszködnek, így ez a jutalom bevallottan kettős célt szolgál. De a rút anyagiakról megfeledkezve szóljunk inkább Király Levente kivételes pályájáról, szerepeiről. A művész 1937-ben született Budapesten. Jóformán mindent eljátszott már, szavai szerint „csak operát nem énekelt”. Kezdő színészként került vidékre, nem bánta meg, hogy ott ragadt. London a szabadság viharára emlékezik forradalom A britek Bartók-koncerttel és filmekkel emlékeznek meg 1956 magyar hőseiről A pólódöntő ma már történelem Az 56-os forradalom ötvenedik évfordulójáról az angolok sem feledkeznek meg. Londonban három hónapon át lesz téma a világrengető történet, amelyről nemrég az amerikai filmipar aduásza, Quentin Tarantino kijelentette: „minden idők legjobb el nem mesélt története.” A megnyitót már meg is tartották. A Leighton House múzeuma szerdán adott otthont a nyitóceremóniának, amely egyúttal a Bartók Béla születésének 125. évfordulója előtt tisztelgő In- spired by Bartók-fesztivál záróakkordja is volt. Ma este folytatódnak az ünnepi rendezvények. Egy új színmű ősbemutatójára kerül sor a Londoni Magyar Kulturális Központban. A Véradás című darabot Kabdebó Tamás, Írországban élő írónk jegyzi. Október elején Szabados György és az Új Dimenzió Műhely legújabb, szintén a forradalom témáját feldolgozó Elégia 1956 című albumát mutatják be, majd - ötödikén - kezdetét veszi a The voice of Freedom a londoni Barbican központban, ahol filmbemutatók és beszélgetések várják a látogatókat. A brit főváros egyik legjelentősebb kulturális komplexumának falait egy hónapon keresztül a Magyar Nemzeti Múzeum fotográfiai gyűjteményéből válogatott felvételek díszítik majd. Még ugyanaznap szemrevételezhetik a britek az itthon igencsak vitatott 56-os mozit, Mészáros Márta A temetetlen halott című opuszát. Az angol fővárosban más magyar filmalkotásokra is jegyet válthat a nagyérdemű. Olyan klasszikusok peregnek, mint Fábry Zoltán Húsz órája, Jancsó Miklós Szegénylegények, Szabó István Apa, valamint Makk Károly Szerelem című remeke. A játékfilmeken kívül bemutatják Colin Keith Gray és Megan Raney Aarons kanadai rendező A szabadság vihara című dokumentumfilmet, amely a sporttörténelem elhíresült meccsét, az 1956-os olimpiai játékok vízilabda-elődöntőjét örökíti meg, amikor Magyarország legyűrte Szovjetuniót. A Londoni Zsidó Kulturális Központ is készülődik az ötvenedik évfordulóra: több esemény, író-olvasó találkozó és filmvetítés mellett november 6-án koncerttel Goldmarktól Seiberig címmel forradalmi hangversenyre kerül sor. November 29-én az erdélyi 56-os események részleteit is feltárják a Londoni Magyar Kulturális Központban, és bemutatják Páskándi Anna Erdély 1956 című filmjét. ■ Sz. Z. A. ■ Ma mutatják be a Véradás című áj színművet. HÍRSÁV
