Somogyi Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-22 / 223. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2006. SZEPTEMBER 22., PÉNTEK Fedett buszmegállót épít az önkormányzat SAJÁT ERŐBŐL, saját alapanyagból, a közmunkások munkájával készült el a felső buszmegálló a faluban. A fa- luközpontban lévő buszváró fedett lett, így véd az eső, a hó, a szél ellen. A praktikus és esztétikus buszmegálló megépítése minimális költséggel járt, hiszen az önkormányzat saját fáit vágatta ki alapanyagként, és saját emberek végezték az építési munkákat is. A jövőben újabb fedett buszmegállók építését tervezik. Megújult az iskola az új tanév kezdetére az iskolakezdésre kisebb felújításokat végeztek az általános iskolában. Elsősorban az épület lábazatának rendbe hozása volt fontos, hiszen a lepörgő, darabokban lehulló vakolat az esztétikai problémák mellett balesetveszélyes is volt. A munkát szintén saját emberekkel, anyagáron végeztette el az önkormányzat. Parkosítják, szépítik a kultúrház kertjét dolgoznak a művelődési ház kertjében. A felújítást követő átadás óta teljesen átalakult a kultúrotthon környezete, ahol az egykori kopár terület helyén ma már fák, virágok szépítik a kis területet. A tervek szerint hamarosan sziklakért, valamint szökőkút is épül majd ide, amely a faluközpontot is szépíti majd. Séta a parkban. A gyerekek is élvezik a szép környezetet. Az oldal cikkeit Csikós Magdolna írta Fotók: Láng Róbert Az oldal elkészítését az önkormányzat támogatta Mezőgazdasági munkával keresik a kenyerüket. Dénes János, Dénes Jánosné és a gyermekek, Kornél, Veronika és Zsolt is szereti az állatokat A föld adja a kenyerüket gazdaság Föladták munkahelyüket a családi vállalkozás kedvéért A földjükről jöttek be ebédelni Dénes Jánosék. A mezőgazdaságból élnek, állattartással foglalkoznak. A család tősgyökeres ötvösi, a házaspár szülei is itt éltek már, s úgy néz ki, a gyerekek is maradnak a faluban.- Eredeti szakmám esztergályos, nyolc évig dolgoztam Nagyatádon, a Danuvia gépgyárban. Évekkel ezelőtt kezdtünk a gazdálkodásba, a tejtermelésbe. Először egy tehenünk volt, ma 23-at tartunk és két lovunk is van. Harminc hektáron takarmányt is termelünk, hogy az állatok etetése ne kerüljön sokba - mondta Dénes János.- Van három gyerekünk is - szól közbe viccelődve Dénes Jánosné, aki szintén az atádi cérnagyárban dolgozott. - A legnagyobb fiunk, Zsolt, 22 éves, ő Atádon dolgozik, de amikor csak tud, besegít a gazdaságba. A lányunk, Veronika Szőcsény- ben tanul, erdészeti technikumba jár, a legkisebb Kornél, 12 éves. Ő élvezi a gazdálkodást, szeret a földeken sündörögni, az állatokkal foglalkozni. A lányunk maga választotta az iskolát, ő döntött, hogy erdőgazdálkodást tanul. Örültünk, hogy volt határozott elképzelése, mert őszintén megmondva nem nagyon tudtam volna érdemben segíteni neki a pályaválasztásban. A mi időnkben egyértelműbbek voltak a dolgok, ha az ember tanult valamit, azzal boldogult is. Ma már nem tudni, mi jobb, a diploma vagy a szakma.- Én CNC esztergályos vagyok, amikor csak találkozom a kollégáimmal, megkérdezik, nem megyek-e vissza dolgozni - mondja Dénes János. - Ez részben talán a munkám elismerése és talán annak a jele, hogy szakemberből, különösen Több település nem élt a A SZENNYVÍZCSATORNA-HÁLÓZAT hiánya sok Rinya menti településen okoz problémát. Évekkel ezelőtt, mikor volt lehetőség pénzforráshoz jutni és kiépíteni a csatornahálózatot, sok település nem lépett. Később nőttek az árak, s megválsz moaerneDD gepeicnez is erio esztergályosból kevés van. Van, aki kitanulja a szakmát, de megunja vagy talál jobbat, és elmegy más területre, és van, aki egyszerűen nem ért hozzá. Egyelőre nem váltok. Aztán, hogy később mi lesz, nem tudni, mert manapság elég nehéz a mezőgazdaságból megélni, a tejtermelésből különösen. Barcsra, a Dráva Tejhez adjuk el a tejet, kamionnal viszik el tőlünk. Hat éve még a csarnokba hordtuk Pestre, de az nehézkes és fárasztó volt. Ez a mostani rendszer lényegében jó, csak hát három évvel ezelőtt több pénzt kaptunk egy liter tejért, mint most, pedig a termelési csatornatámogatással tozott a támogatási lehetőség is. így ma önállóan senki nem tudja vállalni a csatomázta- tást. A térségi szennyvízprog ram több mint 500 millió forintos költségét a következő években pályázattól remélik elnyerni a kistérségi települések. árak, a járulékok csak nőttek. Sokan azt hiszik, hogy a sok állat sok pénzzel is jár, néhányan talán irigyelnek is bennünket a faluban. Nem mondom, megélünk, de nagy luxusra nem futja. Mindennap 4-kor kelünk, ellátjuk az állatokat, tehenet fejünk, aztán a földeken dolgozunk. Szórakozni nem nagyon járunk, a gyerekek még csak elmennek ide-oda, de mi estére már annyira fáradtak vagyunk, hogy inkább itthon maradunk. Itthon viszont jó. A falu az elmúlt években fejlődött. A mi utcánkat tavaly aszfaltozták le. Egyedül a szennyvízcsatorna hiányzik, de az nagyon. A szippantás drága, ha nekünk nem lenne saját rendszerünk, az állatok miatt, akár kéthetente is hívnánk a szippantós kocsit. Talán idővel ez is megoldódik, s mire a gyerekeink családot alapítanak, már ez sem lesz gond. Ha szerencsénk van, itt maradnak a faluban vagy nem mennek túl távol. Egyelőre mindegyik úgy tervezi, hogy itt marad, bár sajnos sok függ attól is, hol kapnak munkát. Sok a szőlősgazda a faluban 947-en laknak, a legidősebb Samu Józsefné, 1916. június 9-én született, a legfiatalabb Talpas Máté, július 31-én látta meg a napvilágot. A falu 9 belterületi és 8 külterületi utcájában 360 ház áll. A szőlőhegy igen népszerű Nagyatád lakói között is, sokaknak van telkük, szőlőjük, kis hegyi házuk itt. Az ily módon boráról is ismertté vált településen rendszeresen rendeznek borversenyt. Drága a szociális ellátás A FALU KÖLTSÉGVETÉSE 155 millió forint. A legnagyobb kiadás, mintegy 31 millió, a szociális feladatok ellátásának költsége. Sokat fordítanak az önálló intézményekre is, az iskola, az óvoda, valamint a művelődési ház és a közétkeztetést is biztosító konyha működtetésére. Jelenleg 27 millió forintos működési hiánnyal küzd az önkormányzat, de bíznak benne, hogy év végéig, jó gazdálkodással, siketül csökkenteni vagy megszüntetni. RECEPT Sajtos kifli HOZZÁVALÓK: 70 dkg liszt, 2 egész tojás, 1 pohár tejföl, 2 dl tej, 5 dkg élesztő, 1 evőkanál cukor, 20 dkg sajt, 1 dl étolaj. Az élesztőt megkelesztik a cukros tejben és a többi alapanyaggal összegyúrják. Kilenc cipót csinálnak belőle, majd 1 csomag margarint elkevernek egy evőkanál sóval. A cipókat kisodorják kerek formára és három lapot egymásra fektetnek úgy, hogy mindegyik lapot megkenik a sós margarinnal és kevés reszelt sajttal. A tésztát 8-felé vágják és kifliket formáznak belőle. A tetejét megkenik tojással, reszelt sajttal megszórják, majd kisütik. A falu lakói megbecsülik az örökségüket fejlesztés Az önkormányzat számít a csatornahálózat állami támogatására Színvonalas műsorral áll pódiumra a vegyes kar Ötvöskónyi önkormányzata 1994-ben vált önállóvá, addig a település Nagyatádhoz tartozott. Csaknem 12 évig Mikola Vilmos volt a település vezetője, aki a közelmúltban elhunyt.- Örökségével kivívta a helyiek megbecsülését. - Nagyon jó munkát végzett - mondta Pusztai László alpolgármester. Határozott elképzelései voltak a falu fejlesztéséről, arculatáról, a szükséges beruházásokról, és ehhez igyekezett minden feltételt megteremteni, pályázati forrásokat elnyerni. Az emberi értékeit is megőrizte. Az elmúlt években három utca kapott szilárd burkolatot, felújítottuk a művelődési házat. Megkezdődött a kultúrház épülete körül és a faluközpontban a parkosítás is, valamint fedett buszmegállók is épültek.- Mindezek olyan eredmények, amelyek egy kis település életében rendkívül fontosak, különösen, hogy anyagi lehetőségeink elég szűkösek - mondta az alpolgármester. - 27 millió forintos működési hiányunk halmozódott fel, de most úgy néz ki, hogy ezt az év végére sikerül egyensúlyba hozni. A településen tennivaló van még bőven. Tovább kellene folytatni a járdafelújításokat, a szőlőhegyi utak karbantartását, amelyre eddig is sok gondot fordított az önkormányzat és a Pusztai László alpolgármester: szűkösek a lehetőségeink Kónyi pusztán élőknek is szükséges lenne egy buszmegálló.- A szennyvíz bevezetésére is számítunk, ami kistérségi program keretében valósulhat meg, hiszen önerőből ekkora beruházást nem tudnánk finanszírozni - tette hozzá. - Jövő évtől lehet pályázni, a legtöbb település abban bízik, hogy sikerül elnyerni az anyagi támogatást a csatornahálózat kialakítására, hiszen a térségben csak néhány faluban van szennyvízcsatorna. Ötvöskónyiból is csak ez hiányzik, vezetékes gáz, víz, villany természetesen van, s bízunk benne, hogy hamarosan a szőlőhegyi házak villamosítására is sor kerül. Meghatározó szereplője a település közösségi életének grof- sics jánosné, aki korábban a Rozmaring népdalkört vezette, majd az Ezüst hárs nyugdíjasklub vezetője lett. A klub a falu egyik legnépszerűbb és talán legismertebb közössége. A klubtagokból álló kórus, mely eleinte csak női kar volt, majd vegyes karrá bővült, rendszeresen szerepel helyi rendezvényeken, ahogy az ország több pontjára is hívják az időseket.- Törekszünk arra, hogy változatos, ugyanakkor minőségi műsorunk legyen, próbáljuk minél magasabb szinten űzni a kórusmunkát - mondta. - Minősítéseket is szerzünk. A klubtagok számára öröm az éneklés, gyakran kiderül: a heti egy * próba azért kevés, mert szeret együtt lenni a társaság. A klub élete persze nem csak a szereplésekről szól. Rendszeresen tartanak összejöveteleket, közös programokat is. Ezek közül az egyik legérdekesebb az „ivónap", melyet Ivó napján a férfiaknak szerveznek az asszonyok. Ilyenkor aztán - mivel a név kötelezi a szervezőket - büntetlenül ihatnak a férfiak, de természetesen házi készítésű finom falatok is kerülnek az asztalra. ÖTVÖSKÓNYI - 147
