Somogyi Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-20 / 221. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. SZEPTEMBER 20., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP 3 Háromfa harminc donor je­lent meg az iskolában szer­vezett véradáson. Huszon­kilenc önkéntestől vettek le több mint 11 liternyi vért az egészségügyi szak­emberek. (ga) Hetes ELKEZDŐDTEK a bel- vízrendezési munkálatok az épülő szennyvíztisztító területén. Ádám László polgármester elmondta: a szakemberek jelenleg a vákuumkutak kihelyezé­sét végzik, s a közel 700 méteres terület munkála­tai várhatóan 2 héten be­lül befejeződnek, (mg) Kaposvár-Budapest töretlen a cukorrépa-termelő kedv a Dunántúlon, a kampány­ban ismét megfelelő meny- nyiségű és kiváló minősé­gű nyersanyagra számíta­nak a Magyar Cukor Zrt- nél - közölte a vállalat kommunikációs ügynöksé­ge. A legnagyobb magyar cukorgyártó petőházi és kaposvári gyárában ugyanazon a napon, szep­tember 22-én indul a fel- dolgozási időszak: a két üzembe egymillió-250 e- zer tonna cukorrépát szál­lítanak be. (hm) Magyaregres nyolcszázezer forintot fordított az önkor­mányzat 3 útterv elkészíté­sére. Egy majdani, a telepü­lést Vártjával összekötő me­zőgazdasági utat terveztet­tek, a falu új járdáit, vala­mint a Balázs János utca le- aszfaltozását. (av) Szülök megható ünnepség­nek volt a színhelye nem­rég a katolikus templom. A Németországból idetele­pült Dieter Glopner és fe­lesége, Margareth az 50. házassági évfordulóját tar­totta. A télen újabb jeles alkalom lesz; két gyémánt­menyegzőt tartanak e haj­lék falai között, illetve Kálmáncsán. (ga) Taszár november végére elkészül a 65 személyes 1 idősek otthona. Az önkor­mányzat és a református egyház közös beruházása 240 millió forintba kerül. A település a volt honvéd­ségi laktanyát ajánlotta fel, míg az egyház az átépítés költségeit állja, (av) Ügyelet: traumás esetek órabérvita Az orvosok méltánytalanul alacsonynak érzik a díjat Sürgős segítség kell. Sok helyen veszélybe kerülhet a betegellátás, ugyanis az alacsony bérek miatt az orvosok nem vállalnak többlettúlórákat Hetek óta beszédtéma, hogy október elsejétől összeomolhat a hazai sür­gősségi betegellátás. Ugyanis az orvosok az alacsony órabérek miatt nem akarnak pluszmun­kát vállalni. Vas András Három évvel ezelőtt a szakorvos­hiány átmeneti kiküszöbölésére, kormányzati javaslatra lettek vál­lalkozók a sürgősségi orvosok, így megérte nekik többletmunkát vé­gezni. A kormány azonban fellé­pett a színlelt szerződések ellen, s az így kialakult anyagi feltétele­ket az orvosok méltatlannak ér­zik. Béremelést követelnek, a mél­tatlanul alacsony, 600-800 forin­tos órabér három és fél-szeresét szeretnék kapni. Elterjedt a hír, ha októberig nem kapják meg, ak­kor a jövőben nem vállalnak több­let-túlórákat A törvény ezt lehető­vé teszi számukra, hiszen az orvo­sok hetente csak meghatározott idejű munkára kényszeríthetők. Hetek óta beszédtéma, hogy október elsejétől összeomolhat a hazai sürgősségi betegellátás. Sokan sztrájkról beszélnek, ám jogilag ez nem az, hiszen az or­vosok a törvényi kötelezettsé­gekben előírt munkát elvégzik, de az orvoshiány miatt jelentke­ző többletmunkát nem. Mivel a betegellátás folyamatos megol­dása a munkáltató problémája, az intézmények vagy kifizetik a doktorok által kért pénzt, vagy kívülről próbálják megoldani az orvosok pótlását.- Erre azonban kevés az esély - mondta Varga Ferenc, a siófoki kórház igazgatója -, hiszen amúgy is szakemberhiánnyal küzd az egészségügy. Belső em­berekkel kell megoldani a prob­lémákat, ezért folyamatosan zaj­lanak a tárgyalások a menedzs­ment és az orvosok között. Mivel a hazai intézmények többségéhez hasonlóan a siófoki kórház sem tud plusz anyagi ter­heket vállalni, ezért különböző ésszerűsítésekre törekszenek. Ügyelet helyett készenléti rend­szert szerveztek, más osztályo­kon ügyeleteket vontak össze.- Természetesen ezzel nőnek az orvosok terhei - folytatta Varga Ferenc. - Ám a betegellá­tás, így a sürgősségi sem állhat le. A sürgősségi fogadórészen mindig a beteg ügyében illeté­kes kórházi orvos adja hozzá az ügyeletet. Tehát, ha szülészeti eset van, akkor a szülész ügye­letest, ha sebészeti, akkor a se­bészt hívják le. A kaposvári kórház sürgőssé­gi betegellátási centrumában vi­szont nincsen ügyeleti rendszer.- Nálunk 12 órás műszakban dolgoznak az orvosok a sürgős­ségin - tájékoztatott Vágvölgyi Er­na, a kaposvári kórház orvos­igazgatója -, a munkaidő után kötelező szabadnappal. így nem adnak ügyeletet, azaz nincs pluszköltség. Az orvosok közül akadnak, akik vállalkozói szerző­déssel vállalnak munkát, ám ez nem bújtatott vállalkozás, hiszen csak meghatározott számú mű­szakra kötnek szerződést, s amúgy más kórházakban közal­kalmazottként tevékenykednek. Az orvosigazgató szerint a je­lenlegi problémát az ügyeleti munka értelmezése okozza. Az uniós és magyar törvények ugyanis máshogy értelmezik az ügyeletben eltöltött időt: a hazai szerint csak az idő fele-negyede számít bele a munkaidőbe.- A gondot az átállás okozza - folytatta Vágvölgyi Erna. - Át kell szervezni a betegellátást eu­rópai mintára. A kaposvári kór­ház már kidolgozta a rendszert, amint szükséges, át tudunk áll­ni. Vélhetően nem lesz fennaka­dás a betegellátásban, hiszen ha máshogy nem megy, felveszünk orvosokat. A betegek viszont re­mélhetőleg ebből semmit sem ér­zékelnek majd. Heti 48 óra munkára kötelezhető egy orvos NEGYVE N ÓRA MUNKAIDÓ, plusz nyolc túlóra, amire kötelezhe­tő, illetve tizenkettő, ami még önként vállalható. Ez összesen hatvan óra egy héten, amit munkával tölthet egy orvos. A 48 óra azonban az ügyeletek­kel hamar összejön, az önként vállalt munkaidőtől viszont visszaléphetnek az orvosok, akik ezek után csak az élet­mentő beavatkozásokat végzik el A tervezett műtétek elma­radhatnak, és kérdéses, a sé­rülteknek mennyi ideig kell várniuk, mire valaki ellátja őket A Magyar Traumatológus Társaság legkorábban szep­tember 22-i ülésén dönt arról, lesz-e országos demonstráció. JEGYZET VAS ANDRÁS A rendőrállam szelleme AZT hiszem, amíg élek, nem felejtem el az égő rendőr­ifából kirángatott rendőr arcát. Meglepetés, félelem és tehetetlenség tükröző­dött rajta. Ekkor váltott hir­telen hangnemet a Szabad­ság téren forgató hírteleví­zió „riportere”, aki a né­hány száz randalírozót ad­dig folyamatosan ifjúság­ként, fiatalokként emleget­te, s rendőri túlkapásokról zengedezett. Ám abban a pillanatban remegni kez­dett a kezében a mikrofon: rádöbbent, igazán komoly­ra fordulhat a helyzet, ha a megvadult tömeg közé szo­rult teherautóban ülő rend­őröknek bármi baja esik. VÉLHETŐEN szintén ekkor sápadtak halálra mindazok, akik az elmúlt hetekben- hónapokban folyamatosan forradalomról, lázadásról vizionáltak. A szellemet ugyanis könnyű kiengedni a palackból, ám hatni rá ed­dig csak Aladinnak sike­rült. Egy esetleges rendőr- lincselés viszont csak a kezdetet jelentette volna. A vér vért kíván, s beteljesed­hetett volna az ötvenhatos veterán ellenzéki képviselő­asszony álma, aki még kedd délután is forradalom­ra buzdított. Szerencsére a Szabadság téri néhány ez­res tömeg nagyobbik része csak amolyan katasztrófa­turistaként viselkedett, fotózgatott, telefonált, pó­zolt a kameráknak. Persze attól még teljes jogú tagja volt a sajtószabadság és kor­mányváltás címszóval autó­kat feltörő, a tévészékházat kirámoló, láthatóan csak a balhé kedvéért a tüntetők közé állt szélsőséges cso­portnak. Akiknek a hátát amúgy jobb helyeken pilla­natok alatt hurkásra verik. A randalírozók által emlege­tett Európában ugyanis írat­lan szabály: aki nekitámad a rendőrnek, kezét-lábát tö­rik. Európában...

Next

/
Thumbnails
Contents