Somogyi Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-17 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 36. szám

6 SZTORIK, ESETEK 2006. SZEPTEMBER 17., VASÁRNAP Wass Albert: ítélet nincs alapállás A Népbíróság halálra ítélte, az amerikai bizottság szerint nem bűnös ra - amelybe a showman Rákay Philip éppúgy beletartozik, mint Kövér László - mindig magya­rázkodni kell. A háborús bűnös címkét igazán sosem tisztázták Magyarországon, bár az írószö­vetség volt elnöke, Pomogáts Bé­la maga is nyomozott az ügyben. Pomogáts a Pennsylvániában élő történészt, Várdy Bélát kérte meg, hogy járjon utána, valóban háborús bűnös volt-e Wass. Várdy szerint „Wass Albert nem volt fasiszta, csupán egy igen lel­kes és jóhiszemű magyar, aki politikai jellegű kiadványaival olyasmibe fogott bele, amihez nem értett, és aminek hatását túlértékelte”. Várdy szerint egyébként egy román írókolléga Egyik fia, Wass Huba Hamburgban él, s azt mondja, nem kérnek kegyelmet, mert az unióba igyekvő Romániának ezt felkérés nélkül kell megtennie. találta ki a rágalmakat, s hívta fel Ceausescu román diktátor fi­gyelmét, hogy a floridai egyete­men dolgozik a „halálra ítélt fa­siszta”. Ez a hetvenes években történt, amikor Ceausescu az Egyesült Államokban járt, és az ottani magyarok mindenütt tün­tettek ellene. A diktátor több ma­gyar emigránson töltötte ki bosz- szúját, így többek között a Wass- dossziét is eljuttatta Washing­tonba, s kérte az író kiadatását. A Floridában élő írót beidézték Washingtonba, ahol sokáig vizs­gálták az ügyet. Fia, Huba kísérte el, aki az amerikai had­sereg tábornoka volt. Az illeté­kes bizottság többször kiszállt, s végül 1978-ban megállapították, hogy Wass Albertnál sem a há­borús bűnösség, sem az antisze­mitizmus vádja nem áll meg. Igaz, az iratokba ma senki sem nézhet bele, mert 90 évre titko- sították. Állítólag e szigorú tit­kosítás azért történt, mert Wass Huba részt vett Irakban, a Siva­tagi Vihar hadműveletben. Kincses Előd ügyvéd nem­régiben bejelentette, hogy olyan iratokhoz jutott, amelyek alapján perújra- felvételi kérelmet nyújt be Wass Albert 1946. már­cius 13-án történt halálra ítélésének ügyében. Dalia László Kincses Előd, aki hajdan Tőkés Lászlót is védte, és az RMDSZ Ma­ros megyei szervezetének elnöke volt, Vekov Károly történész segít­ségével jutott három fontos irat­hoz, amely igazolhatja, hogy Wasst ártaüanul ítélték el. Az írót a háború után a kolozsvári nép­bíróság háborús bűnökért ítélte el, miszerint felelőssé tehető az észak-erdélyi fennhatóság alatt megölt vasasszentgothárdi és omboztelki román és zsidó sze­mélyek ügyében. Az 1946-os íté­letet mindmáig nem vonták visz- sza, s Wass csak úgy menekült meg, hogy akkor már Magyar- országon tartózkodott, majd ké­sőbb Németországba távozott, és 1952-ben az Egyesült Államok­ban telepedett le. Kincses Előd elmondta: az egyik irat szerint a román had­sereg kémelhárítása azt jelentet­■ Wass állítólag egy vadászterület miatt perben állt a pappal. te, hogy a szentgothárdi négyes gyilkosságnál a felbujtó az író apja, Wass Endre volt. A 46-os perben is arról volt szó, hogy az idős gróf és felesége átkocsizott Czegéről Gothárdra. Az író apja nagyon rossz vi­szonyban volt a román faluval, miután a földreformkor sokan kaptak földet a Wass-birtokból. A fia viszont aligha vonható fe­lelősségre ezekért a gyilkossá­gokért. Omboztelken 11 románt és egy ortodox papot gyilkoltak meg. Az ítélet szerint Wass Al­bert perben állt a pappal egy va­dászterület miatt, ám az a terü­let az apjáé volt, így az író aligha lehetett haragosa a papnak. S az iratok szerint egyébként is egy Körösi lózsef nevű egykori helyi polgármester volt a felbujtó. Kö­rösi csak azért úszta meg a ha­lálos ítéletet, mert a Népbíróság csak a távollevőket ítélte halálra. A harmadik irat, egy 41-ből szár­Az író-gróf 90 éves korában lett öngyilkos floridai otthonában, ahová 1952-ben menekült a halálos ítélet elől mazó titkosszolgálati jelentés ugyancsak azt erősíti meg, hogy Körösi volt a felbujtó. Az 1946-os tárgyalásnak 63 vádlottja volt, s a bíróság többnyire azokra mon­dott ki halálos ítéletet, akik nem voltak jelen. Az elítéltek kéthar­mada magyar volt. Wass Albert erdélyi író na­Kérelem elutasítva AZ ÍRÓ 1998. február 27-én a floridai Astorban lett ön­gyilkos. Előtte magyar állam- polgárságért folyamodott, de az akkori belügyminiszter el­utasította a kérelmet. gyón népszerű ma Magyarorszá­gon, tavaly a Nagy Könyv orszá­gos versenyen előkelő helyen végzett Adjátok vissza a hegyei­met! című regénye. Sokan állí­tották persze, hogy ez valójában politikai győzelem volt, hiszen a jobboldali tábor az egyik weboldalon kampányt indított „AMI MÉG A SZELLEMET és 02 ízlést illeti: a jobboldal író­szentje ma egy Wass Albert ne­vű dilettáns. Himnusza, a Szép vagy, gyönyörű vagy, Ma­gyarország című, alpárian Wass elismertetéséért. Kritiku­sai szerint egyébként Wass egy közepes író, másik emigráns írónk, Márai Sándor még rosz- szabb véleménnyel volt róla. Tisztelői viszont fenoménként tartják számon, s a magyar iro­dalom nagyágyúi közé sorolják. Igaz, a rajongói kör nagy bánatá­könnyzacskófacsaró, irredenta álműdal a fülhasogatóan hamis, krajcárosan üzleties műhazafiság émelygést keltő megnyilvánulása. ” ■ (Debreczeni József) Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország Such György, a Magyar Rádió elnöke: „ma nem lehet sem Nick Cave-et, sem Massive Attackot, sem Anima Sound Systemet, sem Quimbyt, de még Cseh Tamást sem hall­gatni. A Petőfi számára zeneileg ez a járható út. A fiatalokat csak szöveggel nem lehet megnyerni.” Garas Dezső színművész: Garas: egyedül nem megy „AZ ELHIVATOTTSÁG sokszor blabla. A színész olyan, mint az utcán a kurva: arra vár, hogy elvigyék szerelmi légyottra. Addig illegeti magát, és vár, mert tudja, csak akkor él, ha hívják.” Matyi Dezső, az Alexandra könyvhálózat tulajdonosa: „nincs szükség évente 14 ezer új könyvre, mert ezek jelentős részét egy­szerűen nem lehet eladni. Olyan mértékű a túlterme­lés, hogy a könyvhegyek előbb-utóbb - törvénysze­rűen - rádőlnek valakire.” Tamás Gáspár Miklós publicista: „A magyar jobboldal izzik, nyugtalan és szeszélyes. A „baloldali” születésű ural­kodó osztály közben halál- nyugodtan Bachot hallgat az iPodján, és eredetiben olvassa az angol krimiket, hogy gyakorolja a nyelvet.” Marosán György publicista: „miközben a világ tíz leg­jobb egyeteme közül nyolc amerikai, és minden­honnan az amerikai egye­temekre igyekeznek más nemzetek legjobbjai, az amerikai oktatási rend­szer által kibocsátott munkaerő színvonala az európai átlagszint alatti.” Faludy György, aki saját bevallása szerint túlélte önmagát fanny Sokan megszólták őket a nagy korkülönbség miatt, de négy boldog év adatott meg nekik Egy évszázadnyi életet hagyott maga mögött, pedig még 70 évet sem jósolt magának. Faludy vé­gigélte a huszadik századot, s belekóstolt a huszonegyedikbe. Annyira nem tetszett már neki ez a világ, mégis kilencvenen túl is mert új életet kezdeni ifjú feleségével. Híre megelőzte, amint csak­nem két évtizede hazajött hosz- szú külföldi emigrációjából, szinte azonnal végigszáguldoz­ta az országot. Nyolcvanévesen is frissen, fiatalosan! Mindenütt tömegek várták a loboncos hajú költőt, visszaemlékezéseire ki voltak éhezve a rajongói. Első út­jainak egyikére, Miskolcra ma­gam is elkísérhettem. A város lázban égett, futótűzként terjedt el, hogy jön a Faludy! Olyan so­kan voltak kíváncsiak rá, hogy a hatalmas könyvtárterembe ma­ga is alig fért be, úgy kellett a tö­megen keresztülverekednie ma­gát, egészen a pódiumig. A jó hangulatú, író-olvasó találkozó a késő éjszakai órákba nyúlt. Az egyik kérdező arra volt kí­váncsi az idős mesterrel kap­csolatban, gondolta-e volna a sok hányattatás, szenvedés, megpró­báltatás, a recski raboskodás után, hogy ilyen magas kort fog megérni. Faludy válaszolt: „Min­dig azt hittem, hogy jó, ha hat- vanöt-hetven évig élek”. (Ehhez képest még három évtizedet mért rá a sors.) Visszafelé hátul A magyar irodalom utolsó nagy öregje, akit még a fiatalok is megsüvegeltek ültünk a kocsiban, végigbeszél­getve a hosszú utat, amikor hir­telen, nagy sebességgel elénk vágott egy teherautó, majdnem balesetet okozva. Faludy így szólt a sofőrhöz: „Légy szíves, előzd meg ezt a betyárt, mert valamit mondani akarok neki”. Gyorsítottunk, és amikor a teher­autó mellé kerültünk, Faludy le­húzta az ablakot, majd ezekkel a szavakkal intett be az idegen­nek: „Te gyilkos, az életünkre akarsz törni?” - s robogtunk to­vább. Akkor éreztem meg iga­zán, hogy nála a nyolcvan év sem kor. Később kiderült, a ki­lencven sem, hiszen házasságot kötött 92 évesen a nála 64 évvel fiatalabb Fannyval. A lagziban, jól emlékszem, hosszú sorokban álltak a gratulálok, és mindenki­nek volt egy-egy kedves szava, miközben elhalmozták őket ajándékokkal. Sokan bizonyára irigyelték, de voltak, akik meg­szólták az „ifjú párt”, hiszen szo­katlan a világban az ilyen nagy korkülönbségű házasság. Külö­nösen a közös erotikus fotókon voltak többen megbotránkozva, de ők azt is elegánsan viselték. Mint kiderült, a négy év mind­kettőjük számára boldogságban telt. Tavaly, 95. születésnapján, a Nemzeti Színházban sok mű­vész köszöntötte, akkor nem hit­tük, látva változatlan életked­vét, hogy utoljára... ■ Temesi László

Next

/
Thumbnails
Contents