Somogyi Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-15 / 217. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. SZEPTEMBER 15., PÉNTEK SZÁMOKBAN Sok az üresen álló ház negyvenhét lakossal csökkent az utóbbi hat évben a települé­sen élők száma, így jelenleg 534-en lakják. Férfi hattal van több, mint nő. A tizennégy év alatti gyerekek száma kilenc­vennégy. A hatvan év felettiek 123-an vannak. Kétszázkilencvennyolc lakó­házból harmincegy külföldi polgár tulajdonában van. Az üresen, kihasználatlanul álló ház összesen huszonöt. A leg­idősebb lakos, Sifter József 1909-ben született, míg Ke­mény Martin ez év július 17- én jött a világra. Nincs hiteltartozásuk A képviselők által elfogadott költségvetés szerint az idén 88,3 millió forintból gazdál­kodhat az önkormányzat. Az idei forráshiány meghaladta a tizenhárommillió forintot. Az önhikis támogatásra be­nyújtott igény nem egészen hétmillió, de csak 5,4 millió­hoz jutottak. A községnek nincs hiteltartozása. A fejlesz­tésre fordított saját erő 2006- ban 7,2 milliót tett ki. A ká­nyái körjegyzőség működését hétmillióval támogatják. RECEPT Tengődi göngyölt virsli Czéh Árpádné az elkészítésé­hez felhasznál 50 dkg lisztet, 1 tejfölt, 1 kocka margarint, 1 tojás sárgáját, 3 dkg élesztőt, melyhez csipetnyi só hozzá­adásával pogácsaalapú tésztát gyúr. Szükséges még 15 pár virsli. Lisztezett deszkán kifőtt tészta vékonyságúra nyújtva, kétujjnyi széles, 25-30 centis csíkokat vág. A tésztacsíkok­kal tekeri be harántirányban a 30 darab félbevágott nyers virslit. Ezután tepsibe rakja, tetejét megkeni tojásfehérjé­vel, reszelt sajttal szórja. Szép világosra süti. Együtt a család. A kislány Nagy Zsófia mögött Kézi Bállntné, mellette Dézsl Krisztina és Nagy Béláné. Idősb és ifjabb Nagy Béla a körtefa mellett Az összetartó nagy család marasztalás Megszokták a falusi élet csendjét és nyugalmát Fűnyíró hangjától volt zajos Tengődön a Deák Ferenc utca 170. számú családi ház környé­ke. Az árokparton dolgozott az őszi napsütésben Nagy Béla. Három generáció négy tagja él egy fedél alatt a családi házban: özv. Kézi Bálintné, lánya, Nagy Béláné és a férje, illetve a 18 éves Viktor. Az udvarra lépve a ház előtt körtefa, virágokkal dí­szített sziklakért, nyírfák és li­laakác. A teraszon beszélget­tünk. Nagy Béla a kaposvári Strabag Zrt.-nél gépkezelő, na­ponta ingázik.- Elég fárasztó az utazás, kü­lönösen akkor, ha távol dolgo­zunk - magyarázta Nagy Béla. - Korán indulunk és későn ér­kezünk haza. Az aszfaltozóbri­gádban tevékenykedem, így gyakran kell túlórázni. Előfor­dult már, hogy este 11 órakor jöttem meg. Ezért a családi gaz­daságba csak a hétvégeken tu­dok besegíteni. Akkor kaszá­lok, rendsodrózom, gyűjtjük a takarmányt... A legnagyobb teher az 51 éves feleségére hárul, aki ápo­lási díjat kap az anyja gondozá­sáért. Éppen paradicsomot fő­zött, amikor megzavartuk. Azt mondta: a nap során leszedik még a zöldbabot és fölfűzik a pirospaprikát. A veteményes­kertben megtermelik, amire szükség van.- A ház gazdája vagyok - vet­te át a szót Nagy Béláné.- Ete­tem az állatokat, elvégzem a ház körüli munkát, dolgozom a kertben. Állatokat tartunk, gaz­dálkodunk: csirkék, kacsák, tyúkok vannak a két anyadisz­nó és a borjú mellett. Sok éven át teheneket és bikákat is tartot­tunk. Ma már nincs kereslet a tejre, a bikák hizlalása sem éri meg. Legutóbb hét volt az istál­lóban, de fölszámoltuk a tartá­sukat. Az az igazság, hogy már félek tőlük... Nevetve mesélte, hogy a té­len az egyik bika - úgy hívták, hogy Betyár - elszakította a kö­telet és kiment utána az istálló­ból az udvarra.- Semmit sem mertem szól­ni, szinte a fölbe gyökeredzett a lábam - emlékezett. - Az volt a szerencsém, hogy ekkor ért ha­za a férjem. A Betyár azonban nem akart bemenni az istálló­ba. Ahogy meghallotta a hango­mat, szaladt felém. A kerítésen átugorva menekültem a szom­szédba. Ottjártunkkor jött vendég­ségbe a legidősebb fiuk, Béla. A kőművesvégzettségű család­apa 1996-ban került el a csalá­di háztól. Bábonymegyeren te­lepedett le, ott bővítették az apó- sáék házát. Azt mondta: ami­kor idejük engedi, mindig jön­nek a szülői házhoz a feleségé­vel és a kislányával. A faluhoz köti a szülői ház, a barátok, az iskolatársak. A konyhában serénykedett NagynéDézsi Krisztina, aki a kö­zépső fiuk, Richárd felesége, és kislányukkal, Zsófival szintén eljöttek a tengődi nagyihoz.- Gyesen vagyok, így segítek a „mamának” - fordult felém. - Csehipusztáról kerültem férj­hez és Bábonymegyeren vet­tünk házat. A legnagyobb gond, hogy kevés a munkahely. A kis­lány miatt jó lenne Tengődön lakni, ám a közlekedés miatt jobb Bábonymegyer. Idősebb Nagy Béla és felesé­ge házasságából négy gyer­mek született. Közülük hár­man Bábonyban telepedtek le. Béla és Richárd mellett Melin­da lányuk is ide ment férjhez. Egyelőre Viktor maradt a szü­lőkkel. Kőművesnek tanul Ta­másiban.- Legutóbb júniusban volt együtt mindenki - mondta Nagy Béláné. - Tizenhatan ül­tük körül az asztalt. Boldog va­gyok, mert összetart a nagy csa­lád. Ilyenkor gyönyörködünk a négy unokában, közülük hár­man kislányok... Nagy Bélának negyven éve hobbija a zenélés három tangóharmonikája és három szintetizátora van. Ti­zenkét éves kora óta zenél és énekel. A hangszer iránti sze- retetet édesapjától örökölte, aki szépen hegedült Legin­kább a hétvégeken jár bálok­ba és lakodalmakba zenélni. Hatszáz nótát és slágert ismer. A kikapcsolódás mellett pénz­keresést is jelent a zenélés a család számára. Szeptembertől emelkedett az ételek térítési díja szeptember 1-TŐL emelke­dett a napközi otthonos óvo­da konyháján készített ételek térítési díja. Jelenleg huszon­nyolc idős, nagyrészt egye­dülálló személy veszi igénybe a közétkeztetést a falu lakói közül. Ők az ebédet 330 fo­rintért kapják, míg a vendég­ebéd négyszáz forintba kerül. Innét étkeznek az óvodások és az iskolások is. Nyolcvanhat diáknak segítették a tanévkezdést Négyszázhetvenezer forint beiskolázási segélyt szavazott meg a képviselő-testület, ami negyvenezer forinttal több az előző tanévben biztosítottnál. Az óvodások kettőezer, az ál­talános iskola felső tagozatá­ra járók hatezer, a középisko­lások hétezer, a kisegítő isko­la tanulói pedig kétezer forint támogatást kaptak. Az általá­nos iskola alsó tagozatosai in­gyen jutottak hozzá a tan­könyvekhez. Parkosítják a közterületet a település központjában Megkezdte az önkormány­zat a Petőfi utcában a közút­hoz való csatlakozás rende­zése kapcsán mintegy negy­ven négyzetméteren a közte­rület parkosítását. Közhasz­nú és közcélú munkások ké­szítik elő a területet a tava­szi virágosításhoz, de közle­kedést szabályozó táblát is elhelyeznek. Magánszemély biztosított egy munkagépet a területrendezéshez Az oldal cikkeit Krutek József írta Fotók: Gáti Kornél Az oldal elkészítését az önkormányzat támogatta Négy évtizeden át volt a tengődi iskola oktatója Támadások és rágalmazások között fejlesztés Negyvenkilencmillió forintos beruházás a lakosságért Pályafutásának 42 évéből négy évtizeden át egy intézményben tanított nagy zoltánné, aki 2004. június végén ment nyug­díjba. Pedagógiai pályáját Lul- lán kezdte, majd a somogy- meggyesi kisiskolából helyez­ték Tengődre. Bár nehéz volt a beilleszkedés, Nagy Jenőné Ró- zsika néni kolléganője sokat segített abban, hogy megszeret­te a falut és végleg itt telepe­dett le. Amikor a községbe ke­rült az általános iskolába, még 130 gyermek tanult, nyugdíja­zásakor csupán 47. Most mind­össze tizenegy kisgyermek koptatja a padokat.- Nagyon szomorú, hogy így alakult a gyereklétszám és az iskola sorsa - mondta. - Végig jó kapcsolatban voltam a sziL Nemrég volt a 40 éve végzettek osztálytalálkozója, akiknek el­sőként voltam osztályfőnökük. Most is megemlítettem a ki­emelkedő tudású diák nevét, aki nyolcadikosként már meg­oldotta a főiskolai matematika­feladatokat. Kántor Jancsi be­járta a világot, üzletember lett. Persze még sok olyan diák vég­zett itt, aki diplomát szerzett... Arra vagyok a legbüszkébb, hogy a képviselő-testület min­den tagjával jól egyetértve tud­tunk dolgozni - mondta Lakos János polgármester a most zá­ruló ciklusprogram értékelése kapcsán. - Megpróbáltuk jól beosztani az önkormányzat be­vételeit és látható beruházások­kal igyekeztünk segíteni a hely­ben lakók életét. Sajnos, a fel­mutatott munka ellenére állan­dó külső támadásnak és rágal­mazásoknak vagyunk kitéve. Ezek azonban sorra alaptalan­nak bizonyultak, de elvették az időt és energiát más fontos te­endők megoldása elől... A település polgármestere hangsúlyozta, hogy négy év alatt 49 millió forintot fordítot­tak a községben beruházások­ra, fejlesztésre. A megvalósítás­ra 33 milliót pályázati támoga­tásból nyertek, a hiányzó össze­get pedig saját forrásból pótol­ták. Megépült a Táncsics utca, vele párhuzamosan két busz­megálló. Felújítottak két szolgá­lati lakást, bevezették a telepü­lésre a földgázt és valamennyi önkormányzati épületben rákö­töttek. Csatlakoztak a kányái körjegyzőséghez, ezzel forrást takarítottak meg a falunak. Lét­rehozták a „Tengődért” Közala­pítványt, a befolyt összegből rendezvényeket tartottak: töb­bek között a faluból elszárma­zottak találkozóját... Lakos János polgármester szerint az összhang kell a sikerekhez- Bosszant, hogy meg kellett szüntetni az önálló általános is­kolát - mondta a polgármester. - Folyamatosan csökkent a gyereklétszám, és ma már csak 1-4. az alsó tagozat működik. Nem tudtuk megvalósítani a ra­vatalozó felújítását és bővítését, de nem mondtunk le róla. Saj­nos, az elmúlt négy évben az is előfordult, hogy megzavarták a képviselő-testületi ülésünket, ezért rendőrt is ki kellett hívni. Lakos János 1995-ben időközi választáson került a testületbe. 2002-óta látja el a polgármeste­ri teendőket. Azt mondta: to­vább szeretné folytatni a meg­kezdett munkát, ezért újból in­dul a tisztség betöltéséért. TENGŐD - 224

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents