Somogyi Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-12 / 214. szám
LENGYELTÓTI 118 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. SZEPTEMBER 12., KEDD SZAMOKBAN 1,2 milliárd a városra A TELEPÜLÉS 2006-ban 1,2 milliárd forintból gazdálkodik. Ebből működésre 896 millió forintot szántak a költségvetés elfogadásakor. Felhalmozási célú kiadásra 302 millió forintot terveztek; ebből 241 milliót beruházásra, 50 milliót felújításra. A város 39,5 négyzetkilométeren terül el. A nyilvántartott lakások száma 1220. Kettővel kevesebben KÉT FŐVEL CSÖKKEN évről évre Lengyeltóti lakosainak a száma; 3352, majd 3350 volt 2004 és 2005 elején, idén pedig 3348. A férfiak többen vannak, mint a nők a 18 éves korosztályig, azután azonban megfordul ez a tendencia. Míg a 19-60 év közöttieknél csekély a különbség a hölgyek javára, addig hatvan év felett már nagyobb: 265 férfi és 386 nő él a városban. Lengyeltóti legfiatalabb lakója Kiss Barbara Alexandra; augusztus 12-én született. Míg 2000-ben még 41 apróság látta meg a napvilágot, 2003-ban már csak 25. Tavaly 28 ifjú tóti polgár született. A házasságkötések száma is ehhez hasonlóan alakult: a legutóbb már 15 frigy köttetett. RECEPT Diós-mákos patkó Harminc deka vajat, két evőkanál cukrot egy csipet sóval habosra kavarunk. Hozzáteszünk egyenként 4 tojássárgáját, három és fél deci tejet, amiben feloldunk 3 deka élesztőt és másfél liter lisztet. Jól kidolgozzuk, háromszor kinyújtjuk, közben 30-30 percig pihentetjük. Ezután annyi cipóra osztjuk, ahány patkót akarunk, s ismét pihentetjük. Késfokvas- tagságúra nyújtjuk, majd megtöltjük dióval vagy mákkal. Patkó alakúra formáljuk meg. Dezső Zsuzsi (balról), Dezső László, Dezső Lászlóné, Dezső Lajos, ifjabb Dezső Lászlóné. Jól érzi magát együtt a család három generációja Diós receptek a sufniból generációk Kézzel rakta a búzakévét a nagymama a kocsira Három generáció él a Dezső nagyszülők házában. Azt mondják a fiatalok: nem merült fel, hogy elköltöznek. Hátuknak sem szűkös a hely.- Valamikor is divat volt a nagy család - kezd az emlékezésbe idősebb Dezső Lászlóné, a nagymama.- Pusztaszentgyör- gyön laktunk sokáig - mindig is Tótihoz tartozott -, csak 1985- ben költöztünk be. Kisiskolásként naponta tizenkét kilométert tettem meg, mert hat kilométerre volt a puszta az iskolától. Sárban, hóban caplattunk olyan úton, amit lovak meg szekerek jártak. A nagypapa, idősebb Dezső László a pusztán is született. - Szép és jó hely volt az. A háború után évekig működött ott a dohányüzem; akkoriban kötelező volt dohányt termeszteni. Szárították, fűzték, aztán onnan vitték Nagyatádra. Világéletemben a mezőgazdaságban dolgoztam, előbb a fonyódi nagyberki, majd a bogiári gazdaság barackosában meg szőlejében. Mindig azt csináltuk, amit kellett, aminek szezonja volt. Metszettünk, szedtük a gyümölcsöt; á barackmeg a szőlőszüret annak idején népünnepély volt. Mindent kézzel végeztünk, hat-hétszáz ember sürgött-forgott a „kampányidőszakban”. Minden este muzsikáltak. Máskor meg arattam, kocsis voltam.- Az ám, de sokszor megraktam a kocsiját búzakévével - szól közbe a nagymama. - Nem voltak gépek, kézzel dobáltuk. Télen meg a hagymát válogattuk, s kukoricát és búzát mertünk. Nagy kár, hogy elbontották a pusztai házakat, meghagyhatták volna az utókornak. Persze sokan, ahogyan mi is, beljebb költöztek, hogy megköny- nyítsék az életüket.- Szép kis kertészetek voltak Tódban, almafákkal. Ma meg már azt is alig látni - jegyzi meg Dezső László.- No azért nagyot fejlődött ám a településünk - állapítja meg a feleség. - Főleg az elmúlt években. Igazi város lett, pedig nem hittük volna, hogy valóban azzá növi ki magát. Nagyon igyekszik a vezetés, csinosítja az iskolát, óvodát, az orvosi rendelőt. Ifjabb Dezső Lászlóné egészen belefeledkezik a múlt nagy tanúinak emlékezésébe. A jelenről már neki is akad mondanivalója; érdekesség: nem messzire ment férjhez, korábban Dezsőék szomszédjában lakott. - Egyre Egy hét múlva rendezik meg a fesztivált diós fasírt, rántott gombafej diókrémmel, pulyka diómártással - íme, mi minden elkészíthető ebből a kedvelt őszi gyümölcsből. A Különleges asztali örömök Somogybán sorozat része már a tóti diófesztivál. Az ideit szeptember 16-án rendezik. Közép-Európa legnagyobb egybefüggő dióültetvénye található a városban, még a csúzlikba is ez a csonthéjas került a tavalyi fesztiválon, a termesztők pedig nemzetközi konferenciára jöttek össze. A kiváló minőségű gyümölcsöt egyébként külföldön értékesítik. Széles körben hasznosítható; festék, tea, likőr, pálinka is készül a dióból több a rendezvény, korábban semmilyen program nem volt; nagyon örültünk a Tóti Napoknak - kezdi. - Dicséretes, hogy művészeti iskolát is fenntart a település, lányom, Zsuzsa is oda jár, táncol az Ördöngős együttesben. Most készült el a rendezvényterem a művelődési házban. S készülünk a diófesztiválra, megyünk sütni, természetesen diós finomságokat. Akad azért hiányossága is Tódnak a fiatalasszony szerint: - A boltok kínálatával nem vagyunk megelégedve, legalábbis mi da- talabbak. Ruhaneműből szinte csak a kínait kapni. S kár, hogy bezárt a mozi. Ha már nosztalgia, ifjabbik Dezsőnének is vannak szép emlékei; azt mondja, mint mindenkinek a településen, nekik is volt négy nagy diófájuk. S emlékszik, milyen jó szolgálatot tett a szülőotthon, a kórház. Egyik sem létezik már. A nagypapának meg az jut eszébe: a legrosszabb húzás az volt Lengyel- tódban, amikor a bogiári állami gazdaság telephelyét bezárták. Az a fénykorban családok százait judada kenyérhez. ....................; ............................... I HÍREK I Járda épült végre a Fonyódi úttól a kórházig elkészült a régóta hiányolt járda a Fonyódi út és a kórház közöd. A Rákóczi utca összekötése is megvalósult ezzel együd. Korábban balesetveszélyes volt a gyalogos- közlekedés, mert sokan az úttestet vedék e célból igénybe. Számos utca korszerűsítése, útjának szélesítése készült el az elmúlt években. Erős kistérségi központ a város a számok alapján is lengyeltóti térségközpontí szerepe egyre erősödik - derül ki egy friss kimutatásból. Szőlősgyörök, Gyugy, Hács és Kisberény együttműködésével jött létre az oktatási mikrotérség Lengyeltóti központtal. Egyértelműen sikeresnek tartják a kezdeményezést. Lengyeltóti rendelkezik a pogányvölgyi kistérség legkiterjedtebb egészségügyi hálózatával, oktatási intézményrendszerével, és a szolgáltatások is itt a legszínvonalasabbak - derül ki az összesítésből. Kétszázmilliót költenek az óvoda felújítására az uniós Regionális Operatív Program fedezi az óvodafelújítás költségeinek a javarészét. Közel kétszázmillió forintot költenek a beruházásra. Egy épületbe vonják össze a két óvodát, mely mostanáig két, egymástól távoli utcában működöd. Az új szárnyat a Tűzoltó utcai intézményhez építették. A beruházás komoly segítséget jelent a kisgyerekek számára Az oldal cikkeit Fónai Imre írta Fotók: Márton László Az oldal elkészítését az önkormányzat támogatta Fényképészt alakított a lengyeltóti ezermester csordás József ezermester - vannak, akik így ismerik Tódban. A legutóbbi városnapon a mesterségek utcájában hajdani fényképészt „alakítod”.- Pontosan ötven éve: itt volt egy évig egy pesti fotósmester, bizonyos Bukovics - emlékezett Csordás József. - Elszegődtem hozzá inasnak; az előhívás volt a dolgom. A hetvenes években a gazdaság biztosított egy ablaktalan helyiséget fotóklubnak. Amikor felszámolták, egy börzén megvettem ezeket. Hát így lehettem én a fényképész a mesterségek utcájában. Csordás József ma is egy negyvenöt éves Pannónia motorral járja Lengyeltótit. - Működik még, mert megtanultam önszorgalomból a szerelését, s £ már csak nosz- Pyptem* talgiából sem „ ZZ tudok megvál- M ni tőle. Az meg, ■ hogy ezermes- ^ tér vagyok, on- ■HBHpL: >íl nan ered, hogy harminchat évet dolgoztam a gazdaság karbantartó-műhelyében. Kezdetben üres volt a raktár, ha elromlott egy alkatrész, felújítottuk, mert a traktoroknak menni kellett. Traktoros-iskola, gépészképző, motorszerelés, fényképező gépek, sok minden rám ragadt az évek során, elvégzek még ma is mindenféle kisebb-nagyobb javítást... Oktatási központ ma már a település ígéretek Pályázatok révén sikerült teljesíteni mindazt, amit vállaltak Sikeres évek állnak Lengyeltóti mögöd; a négy éve tett ígéretek zömét teljesíteni tudta az ön- kormányzat, szinte kivétel nélkül sikeres pályázatok révén - így vetett számot a hamarosan véget érő ciklussal Dankó József alpolgármester; néhány hónapja polgármester híján ő vezeti a kisvárost.- Arra törekedtünk, hogy mind szebb, élhetőbb településsé váljunk. Négy éve fejeződött be a szennyvízcsatornázás 3,2 milliárd forintos beruházása. Ezt követően már csak „apróságok” maradtak. Kiemelkedő beruházás az óvoda korszerűsítése, mely uniós támogatással jelenleg is zajlik, és a tervek szerint október közepére befejeződik. Tavasszal a Tóti Napokon avattuk fel a művelődési ház több mint háromszáz fős nagytermét. Nagyon hiányzód egy ilyen közösségi helyiség, korábban csak a mozi volt, de az nagyon leromlód állapotba került. Tervek persze vannak a hasznosítására, felmerült például, hogy helytörténeti gyűjtemény otthonául szolgálhatna. Jelenleg is zajlik az orvosi rendelő modernizálása, elkészült a bölcsődén a tető és a nyílászárócsere, a Damjanich utca burkolatának a megerősítése. Az általános iskolánál szabadtéri atlétikai pálya épül, a Fodor András alapfokú művészeti iskola felújítása már korábban Dankó József: - Nőtt a város jelentősége az elmúlt években megtörtént. Kicseréltük a nyílászárókat a polgármesteri hivatal épületén is, és ötvenszázalékos pályázati támogatással utat építettünk a téesz-majorhoz. Dankó József szerint szívfájdalom a kórház bezárása, ám be kelled látniuk: nincs rá pénz, az önkormányzat nem lenne képes fenntartani. - A következő ciklus ugyan nem lesz köny- nyű, mégis örvendetes, hogy elkezdődhet a tanuszoda építése, egy regionális program részeként, Tabbal, Marcalival és Nagyatáddal együd. S tovább kell járni a társulás jól bevált útját. Lengyeltóti mikrotérségi oktatási központ lett, ezzel megnőtt a város jelentősége.
