Somogyi Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-11 / 213. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. SZEPTEMBER 11., HÉTFŐ A fiatalok a faluban maradnának, bár a munkahely kevés. Képünkön Maronics Jánosné, Maronics Edina, Maronics Józsefné és Maronics Anett Szemléletváltás tenne jót helyben járás Fejlődést és több munkahelyet várnak a fiatalok Az uniós szabványnak is megfelel a falu játszótere elkészült s a gyerekek már birtokba is vették a falu első játszóterét, melyre jó ideje vártak a szabási kisgyer­mekek. Az önkormányzat négyszer pályázott a megva­lósításhoz szükséges pénzre, mire sikerült hozzájutni a szükséges egymillió forint­hoz. A Mobilitás pályázatán nyert összegből korszerű, az uniós szabvályoknak megfe­lelő játékokkal felszerelt já­téktér épült. Akadálymentessé tették az óvoda épületét akadálymentessé tették az óvodát, miután pályázattal nyert kétmillió forintért si­került felújítani az épületet. Modernizálták a vizesblok­kokat. A munkához egymil­lió forint készpénzt és hat­százezer forintnyi építő­anyagot is kapott az önkor­mányzat. A focicsapat drukkereit ősztől új nézőtér várja PÁLYÁZATI pénz segítségével, 1,6 millió forintból építik át a futballpályát és annak kör­nyezetét. A település férfi- lakossága körében népszerű a foci, a csapat szurkolótábo­rát a jövőben új nézőtér várja majd. A kis pályához illő, ám korszerű lelátó építése, vala­mint a küzdőtér megújítási munkálatai még az ősszel be­fejeződnek. Új lelátó várja ősztől a szabási labdarúgó-drukkereket Az oldal cikkeit Csikós Magdolna írta Fotók: Török Anett Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Az utcán kora délután sok há­zaló árus kínál valódinak mon­dott gyapjútakarót. Az iskolá­sok most szálltak le a Kutas felől érkező buszról. Számukra véget ért a nap, legalábbis az is­kolában. Itthon következhet a pihenés, aztán a leckeírás, majd pedig az esti tévézés. A nyolcadik osztályos Maronics Anett is most ért haza, s ő elő­ször egyik kedvenc rajzfilmje elé kuporodik le a nappaliban. - Ez a napi programom iskola­időben. Hazajövök, kicsit tévé­zem, estig tanulok, aztán meg­nézek egy sorozatot meg pár műsort, aztán el is telt a nap - mondja Anett. - Nyáron persze jobb volt, sokat bicikliztem, volt, hogy átmentem Kisbajom­ba is. Már riogattak bennünket a tanárok, hogy elég nehéz lesz a tananyag bizonyos tárgyak­ból, hát majd meglátjuk. Anett a legkisebb gyerek a Maronics családban. Saját be­vallása szerint kutyabolond, szíve szerint kutyakiképző len­ne. - Nem biztos, hogy abból meg lehet élni, így lehet, hogy majd mást, például cukrászatot tanulok. De idővel mindenképp szeretnék állatokkal foglalkozni.- A nagy fiunk húszéves, ő kőművesnek tanul, hát majd megtalálja a kedvére való szak­mát a kislány is - kapcsolódik be a beszélgetésbe Maronics Jánosné. - Négyen .lakunk együtt, a férjem, a kislány, a fi­unk és én. A másik lányunk két házzal arrébb él a férjével és a kis unokánkkal, az anyósom pedig a közvetlen szomszé­dunk. így aztán egymáshoz kö­zel vagyunk valamennyien. Maronicsné 1983 óta él Sza­báson, akkor jött ide férjhez Nagyatádról. Húsz évig az atá- di cérnagyárban dolgozott, az utóbbi években pedig helyben, a Gondviselés Szociális Otthon­megélhetési forrás a gyógy­növények összegyűjtése. A lakosság egy része az erdő­ben, tisztáson szabadon termő gyógyhatású növények gyűj­téséből és leadásából él Az önkormányzat abban re­ban kapott munkát. - Hamar megszoktam a falusi életet, nem okozott nehézséget a vá­rosból ideköltözni. Csendes, nyugodt környezetben élünk, és ez sokat számít. A férjem - most is a cérnában dolgozik- műszakvezető. Reggel megy, este jön, ahogy a munkabeosz­tás megkívánja. Dolgozunk a kiskertünkben is; amit tudunk, megtermelünk a háztartásba, de még így is nehéz a megélhe­tés. A gyerekeknek igyekszünk segíteni, Anettnak és Péternek az iskoláztatásában, Edina lá­nyomnak pedig a kisbaba kö­rüli dolgokban. A fiatalok egyelőre úgy terve­zik, hogy Szabáson maradnak annak ellenére is, hogy a tele­ménykedik, hogy - a korábban kapott ígéreteknek és ajánla­toknak megfelelően - hama­rosan termesztett gyógynövény szedése kezdődhet meg a te­lepüléshez tartozó százhúsz hektárnyi területen. pülésen gyakorlatilag nincs munkalehetőség, s a környéken sem sokkal jobb a helyzet.- A nagy lányom elvégezte az iskolát, de nem tudott elhelyez­kedni - idézte föl Maronicsné. - Talán lehetne tenni valamit a faluban a munkahelyteremté­sért, ahogy szórakozni sem tudnak a fiatalok helyben, csak nagy ritkán tartanak valami­lyen bált. Messzebbre nem szí­vesen mennek, a kicsit meg még nem is engedjük el. Ami­kor a munkahelyemen, az ott­honban van valamilyen prog­ram, oda el szoktunk menni, a lányommal biciklizünk ha jó idő van, meg néha eljárunk a helyi focicsapat meccseire.- A labdarúgás egyébként nagyon népszerű a faluban - tette hozzá. - Legalább a druk­kolás egy kicsit összekovácsolja a lakosságot, mert amúgy sajnos nem igazán összetartó ez a kis közösség. Szerintem szükség lenne a változásra jó néhány dologban, így például hasznos volna mindenki javára, ha az itt élők szemlélete pozitív irányba módosulna. Sokan munkanélküliek SZABÁSON hatszázöten élnek, ami 186 családot s ugyaneny- nyi házat jelent. A falu legidő­sebb lakója Bognár Gyuláné, aki 88 éves. A legfiatalabb Bogdán Dominik, aki mind­össze két hónapos. A faluban rendkívül nagy a munkanél­küliek aránya, az aktív korú lakosság hatvan százaléká­nak nincs munkája. A dolgo­zók többsége Nagyatádon, il­letve Kutason és Kaposváron talál munkát. Pályázattal fejlesztenek A FALU KÖLTSÉGVETÉSE 73 mil­lió 889 ezer forint. Ebből négy­millió forintot képes az önkor­mányzat fejlesztésre költeni. A többi pénz a település mű­ködésére, az intézmények - az óvoda, a szociális ellátási rendszer - fenntartására, a bé­rekre, egyéb kiadásokra megy el. A fejlesztéseket így jobbá­ra pályázati pénzből tudják finanszírozni. IRECEPT| Mandulás pulykamell hozzávalók: 60 dkg pulyka­mell, 3 evőkanál olaj, 15 dkg mandula, 10 dkg szegfugomba (helyette lehet champignon is), 4 szál zeller, 1 csokor új hagy­ma (vagy 1 póréhagyma), 2 szál bazsalikom, 1 tojásfehérje, 2 evőkanál kukoricakeményítő. a pulykamellet csíkokra vág­ják, összekeverik a keményítő­vel, egy evőkanál olajjal és a lazán felvert tojásfehérjével. Serpenyőben felhevített olajon állandó keverés mellett megsü­tik. Amikor készen van, kive­szik az edényből. A maradék olajon megfuttatják a mandu­lát, a gombát, darabokra vágott zellert és újhagymát, a finomra vágott bazsalikomot. Összeke­verjük a pulykamellel, majd só­val, borssal ízesítve tálalják. Gyógynövényt termesztenének százhúsz hektáron Nincs elég pénze a szabási lakosságnak munkanélküliség A szociális ellátást a volt laktanya területén biztosítják- Működőképes maradt a falu az elmúlt években is, s ez iga­zán nagy dolog egy kis telepü­lés életében - így összegezte vé­leményét Kovács István, aki 1998 óta Szabás polgármestere.- Természetesen az, hogy tal­pon tudtunk maradni, sokszor áldozatokkal járt, amelyek nem mindig arattak osztatlan sikert a lakosság körében. Az elmúlt időszak alapvető változása volt, hogy a korábban önállóan mű­ködő négyosztályos általános iskolánk a kutasi intézmény tagiskolája lett, amely azzal is együtt járt, hogy helyben már csak az elsőtől a harmadik osz­tályig tudnak tanulni a gyere­kek. Ugyanakkor a finanszíro­zás tekintetében talán jobban jártunk, hiszen a személyi jelle­gű kiadásokat már nem ne­künk kell előteremteni, mi csak az iskola dologi költségeit visel­jük. - További jelentős ered­ménynek tekinthető, hogy sike­rült átalakítanunk az egykori tűzoltólaktanyát - tette hozzá a polgármester. - A szociális fel­zárkóztató program keretében nyertünk pénzt erre a célra, így egy helyre tudott kerülni a szo­ciális ellátást biztosító intéz­ményrendszervalamennyi rész­egysége. A gyerekjóléti szolgá­lat, a házigondozási ellátó vala­mint a falugondnok egy épület­ben érhető el, ami praktikus és gazdaságos is. Kovács István: egyedül nem tudjuk orvosolni a munkanélküliséget A faluban régóta gondot oko­zó munkanélküliség problémá­jára azonban a szabási önkor­mányzat sem tudott érdemi megoldást találni. - Az aktív ko­rú lakosság döntő része segély­ből él - mondta Kovács István. - Ezt egyedül az önkormányzat nem tudja orvosolni. Segítséget az államtól nem kapunk, lehető­ségeink beszűkültek. A közleke­dés miatt leginkább Nagyatá­don tudnak munkát keresni a szabásiak, ahol szintén kevés az állás. Pénzkereseti lehetőség nélkül pedig hiába hozzuk be a vezetékes gázt vagy a szenny­vízcsatorna-hálózatot, ha az em­berek nem tudnak majd ráköt­tetni, mert nem jut erre pénzük. Sikerrel tanulták meg a színpadi viselkedést A falu egyik legaktívabb kö­zösségszervezője RÚZSA JÁ­NOSNÉ, aki a helyi óvodát ve­zeti, s munkája mellett sza­badidejében szívesen hoz létre programokat kicsiknek és na­gyoknak. Szívéhez legközelebb mégis az általa alapított szín­játszó csoport áll, melyet 1991- ben hozott létre.- Általános és középiskolás gyerekekkel foglalkozom. Nem­csak a tehetséges fiatalok fér­nek be a csapatba, hanem min­denki, aki szeretne szerepelni. A rátermettek megtanulhatják a színpadi viselkedést, moz­gást, s ráadásul megízlelhetik a siker varázsát. A szerényebb, csendesebb, nehezen oldódó gyerekek számára pedig, akik­nek esetleg gondot jelent, ha mások előtt kell beszélni­ük, segítséget ad a magabiz­tosság meg­szerzésében - mondta a szín­játszó kör vezetője. A gátlások oldásában, az önbizalom-növelésben is segít­séget adó kis közösség nem csak összetartó, de sikeres is. A húszfős társulat rendszere­sen jár versenyekre. A megyei, sőt országos megméretteté­sekre megtanult színdarabok­kal gyakran hoznak haza ok­levelet vagy érmet. SZABÁS - 203

Next

/
Thumbnails
Contents