Somogyi Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-06 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 31. szám

6 SZTORIK, ESETEK Olivér Stone rendező: „az apokalipszis most! és a Szarvasvadász fantaszti­kus volt a maga nemében, de mindkettő mítosz. Meta­fora. A World Trade Center viszont olyan, mint a Szakasz. Realista. Jönnek a fiúk, betemeti őket a to­rony. Számít, hogy politikai­lag egyetértek velük? Nem.” Török András levele a miniszterelnökhöz: „szeretnék jó egészséget kívánni, és együttérzésemet nyilvánítani amiatt, hogy az ország gondjait most az is tetézi, hogy Fischer Iván karnagy lemondott a Bartók Emlékbizottság tagságáról.” Csizmadia Ervin politológus: ..gyurcsány mintha nem is lenne tisztában azzal, hogy ő most történetesen éppen miniszterelnök. Mumpszról és lábtörésről ír blogjában, keveri a politikát a magán­élettel, megríkatván az orbáni zártságból ki­kászálódni akaró népeket.” Gyurkó László író: „már rég nem kétséges, hogy a Szabad Európa Rá­dió az Államok szerveinek nem hivatalos szócsöve volt. Ez a rádió pedig - amerikai utasításra - mindent meg­tett, hogy megdöntsék a Nagy Imre és társai vezet­te forradalmat.” Szima Gábor, a DVSC tulajdonosa: „sajnos a magyar edzők felkészültségével is baj van. A mi edzőink jók - itthon.” 2006. AUGUSZTUS 6., VASARNAP A rémhírek plázája az internet add tovább! Még nem dőlt össze a Gellért-hegy, és a déli harangszót sem tiltották be A rémhír és a népmese édestestvérek. Persze a hírlánc nem működne, ha az emberekben nem lenne késztetés. Rákkeltő anyag szabadul fel a műanyag edényekből a mikrohullámú sütőben, az Európai Unió eltörli a déli harangszót, a főváros­ban pedig szervkereskedők vadásznak sportolókra. Ez csupán néhány rémhír. Állítólag így vezetjük le belső feszültségeinket. Dián Tamás Bizonyára még mindenki emlék­szik arra a másfél hónappal ez­előtti miskolci jégesőre, amely­nek legemlékezetesebb momen­tuma az volt, hogy elmaradt. Az interneten tucatszámra ke­ringenek minden alapot nélkü­löző, vészjósló értesülések. A ré- misztgetések nagy számára jel­lemző, hogy az index.hu portál külön rovatot is indított az ál­hírek leleplezésére. Itt olvasható például az az értesülés, hogy az J Európai Unió a Törökország I iránti poliükai korrektség jegyé­ben idén július 22-től megszün­tette a nándorfehérvári diadalra emlékeztető déli harangszót. Ez persze ugyanolyan süleüenség, mint az, hogy a mikrohullámú sütőben a műanyag edényből rákkeltő anyagok szabadulnak fel. „A rémhírek tartalma az idők folyamán változik, ám a műfaj lényege ugyanaz marad” - állít­ja Hann Endre, a Medián Köz­vélemény- és Piackutató Intézet vezetője, aki szociológusként egykor a rémhírek természetét is kutatta. Szerinte az emberek számára ellenőrizhetetlen infor­mációk közül mindig azoknak volt a legnagyobb keletjük, ame­lyek az alapvető emberi értékek - élet, egészség, tradíciók - ve­szélybe kerüléséről szóltak. „Régen is léteztek mendemon­dák bizonyos fogkrémekről és üdítőitalokról, amelyek állítólag mérgezők voltak vagy impoten­ciát okoztak. Vagy hogy olyan nagy földrengés lesz, hogy a Gellért-hegy is összedől. Az in­ternet megjelenése egyszerre erősítette és gyengítette a rém­híreket: támogatta a terjedésü­ket - mert a világháló ellenőriz­hetetlen - és mérsékelte a hatá­sukat, hiszen olyan sok infor­máció zúdul ránk, hogy képtele­nek vagyunk mindegyiket be­fogadni.” S hogy miért indul útjára a rémhír? Nos, többféle teória léte­zik. Az egyik szerint a tipikus álhír félreértésből születik. Két ember beszélget, egy harmadik ezt meghallja, s az elcsípett in­formációfoszlányokból egy telje­sen újat kreál. Hann Endre úgy véli, a rémhír és a népmese édestestvérek. Persze a hírlánc nem működne, ha az emberek­ben nem lenne késztetés. Aki­nek érdekes információi van­nak, arra mindenki odafigyel. A rémhírek egy másik cso­portjába tartoznak a tudatos fél­revezetés szándékával kreált pletykák. Ezeknek már lehet konkrét céljuk - gondoljunk walter attil/ üzleti tréner „Rengeteg olyan hírt kapok e-mailbert, amelyről nehéz el­dönteni, hogy igaz vagy sem. A világvégét jósoló írásokat általában végig sem olvasom. Egyedül a tájékoztató jellegű leveleket küldöm tovább, lég utóbb például ilyen volt az, hogy mit tegyen, aki úgy érzi, infarktusa van. ” csak arra a fiatalemberre, aki az idei választások két fordulója között a legnagyobb lakossági bank csődjének hírét küldte szét SMS-ben, mert úgy gondolta, ez­zel befolyásolhatja a baloldalra voksolók hangulatát. Ugyan­akkor azt sem lehet kizárni, Amikor 1999-ben teljes nap- fogyatkozás volt, néhány isme­rősöm megpróbált lebeszélni, hogy elmenjek otthonról. Állították, hogy az természeti katasztrófákkal is jár majd. Utoljára a rendszerváltás idején hatott rám rémhír: akkor páran azt híresztelték, hogy polgárháború lesz. ” hogy egynémely rémhír kitalálá­sa nem több szimpla heccnél - állítja Hann Endre. A rémhírek kitalálójának si­kerélménye persze sohasem le­het teljes, hiszen a lebukás ve­szélye nélkül nem dicsekedhet el azzal, amit létrehozott. Bilkei Pál pszichológus szerint az ilyes­mi mégis oldja az illető belső fe­szültségét. „A rémhírt a mi szak­mánkban csak verbálagresszió- nak nevezik - mondta. - Ez ugyanaz, mint amikor azzal ijesztgetjük a gyereket, hogy jön a mumus. A rémhírterjesztő általában a saját belső félelmeit próbálja a többi embernek át­adni, s ez több szempontból is jó érzéssel tölti el. Egyrészt csök­ken a benne lévő feszültség, másrészt a hiúságát is legyezge- ti, hogy van valami, amit a többi ember csak tőle kaphat meg.” A rendszerváltáskor elhittem: polgárháború lesz GÁSPÁR GUSZTÁV GRAFIKUS Forradalmi Angol és Német Nyelv! Azok számára, akiknek nincs idejük tanulni. Mago­lás és nyelvtan nélkül. Kez­dők, örök kezdők és hala­dók részére egyaránt, élet­korra való tekintet nélkül. Gondolja csak el! Hogyan lehet­séges egyáltalán, hogy Ön be­szél? Elgondolkodott már vala­ha ezen? Az iskolában mindnyá­jan tanultunk idegen nyelvet, ám 95 százalékunk ezt biztosan nem beszéli. És még azt gondol­juk, hogy tehetségtelenek va­gyunk a nyelvtanuláshoz! Csakhogy ez tévedés. Nem va­gyunk azok. Ha azok lennénk, még az anyanyelvűnket sem ta­nultuk volna meg. Hisz végső soron még az agyilag sérült em­berek is megtanulnak beszélni. Megtanulni az első nyelvet (az anyanyelvűnket) a legnehezebb az összes nyelv közül. Valójában hogyan tanuljuk meg az első nyelvet? A nyelvi környe­zet a döntő. Egy hároméves gyer­mek kb. 13 000 órát átalszik az életéből, ám a további 13 000 órá­ban a nyelvi (hangi) környezet hat rá. Először érteni kezd, majd beszélni, végül az írásra és az ol­vasásra kerül a sor. Hároméves korára már sokat ért és beszél, még ha nem is a „kellő szinten”. Hasonlóképpen ha lassabban is, erre még a szellemüeg fogyaté­kos gyerekek is képesek. Anyanyelvűnk a magyar nyelv, más nyelvet csak a több­nyelvű környezetben élő gyere­kek sajátítanak el. Svájcnak és a Benelux államoknak például több hivatalos nyelvük is van, és az ott élő emberek ezeket beszé­lik is. Gondolja, hogy a svájciak vagy a Benelux államokban élők okosabbak, mint mi? Egyáltalán nem, biztosan nem azok. Csupán gyermekkoruk óta több­nyelvű környezetben élnek. Most pedig a legérdekesebb rész következik. Bár ezt valószínűleg nem fogja elhinni, a felnőttek is képesek egy új nyelvet elsajátí­tani hasonló egyszerűséggel, mint valaha a saját anyanyelvű­ket. A TAXUS Leaming® mód­szer összekapcsolja a gyermeki folyamatokat az agyról alkotott modern ismeretekkel. Arra is épít, hogy Ön már tud olvasni, ezért képes kihasználni az agy mindkét féltekéjének képessé­geit: egyidejűleg hallgatva az eredeti angol szöveget és olvas­va a szó szerinti fordítást. A szó szerinti fordítás a magyar nyelv szempontjából helytelen, ám az angol nyelv működésének meg­értéséhez helyes, hiszen az an­golok egészen más szórendet használnak, mint mi. Ha a magyar szórendet hasz­nálná az angolban is, az idegen ezt nem értené meg, még ha az egyes szavakat helyesen is ejti ki. így viszont megtanul angolul gon­dolkodni, és jó kiejtést sajátít el. Az emberek főleg azért beszélnek rossz kiejtéssel, mert nem „hall­gatják” eleget az adott nyelvet Elmélettel és nyelvtannal egyál­talán nem kell foglalkoznia! A szó szerinti fordítás mindenre választ ad, és mindezek mellett a szavakat sem kell magolnia, a TAXUS Leaming®-gel mégis több mint 4000 szóból álló szó­kincsre tesz szert! A TAXUS Leaming® minden CD-je pozitív hallásküszöbű fel­vételeket tartalmaz. Hozzá tarto­zik még 3 piros színű CD, amely halk angol háttérkörnye­zetet biztosít, valamint egy könyv, amelyben a módszer részletes leírása is található. A folyamat hasonló, mint a gye­rekeknél. Először hallgatás és megértés, majd beszéd, végül ol­vasás és írás. Minden más folya­mat természetellenes lenne. Az első lépésben „tudatosan” át­veszi tehát a kék CD-n lévő lec­két. Majd felteszi az ugyanezt a leckét tartalmazó piros CD-t, és nagyon csendben, éppen a hal­láshatár küszöbén, többször le­játssza. Olyan halknak kell len­nie, hogy Önt egyáltalán ne za­varja, és hogy eközben bármivel foglalkozhasson. Nézhet televí­ziót, dolgozhat, szórakozhat, autót vezethet, sportolhat, egy­szerűen bármit tehet, ami csak az eszébe jut. Az Ön agya mind­eközben tudat alatt foglalkozik a hallottakkal, és Ön attól a kel­lemetlen érzéstől mentesítve tanul, hogy tanulnia kell. Ráadásul az anyag naponta több órán át „futhat” az otthoná­ban, ahol így az egész család szá­mára angol nyelvi környezet te­remtődik azokból a kifejezések­ből, amelyeket az Ön tudatalat­tija a szó szerinti fordításokból már ismer. Emiatt tehát nem kell külföldre költöznie. Ez a folya­mat ideális azok számára, akik­nek nincs idejük intenzíven „tudatosan” tanulni. Ez pedig tulajdonképpen a többségünk! Az iskolai módszertől eltérően. Ha Önnek mindez kitaláltnak és hihetetlennek tűnik, gondoljon csak bele, hogy csupán a „racio­nális” iskolarendszerünk fejlesz­tette ki bennünk azt a tudatot, hogy az idegen nyelv tanulása nehéz. Az angol nyelv oktatásá­nak rendszere az iskolákban ugyanis eleve rossz, hiszen ott azonnal kell hangosan olvas­nunk és írnunk. És főleg szava­kat tanulnunk. Az egyes szavak magolása szinte rákbetegség­ként hat az idegen nyelvi tudá­sunkra. Miért? Két okból kifolyó­lag: 1. Térjünk vissza a gyere­kekhez. Melyik szülő beszél kü­lönálló szavakkal a gyermeké­hez? 2. Az egyes szavak elszige­telten egészen másképp hang­zanak, mint más szavakkal együtt egy egész mondatban. Mindez és a TAXUS Lear- ning® módszer további felfede­zései 57 000 forintba kerülnek (utánvétellel +1500 Ft, még a megrendelés napján elküldjük), amivel ezt Ön örökre a saját és családja tulajdonában tudhatja. Összehasonlításképpen: 1 óra beszélgetés egy angol anyanyel­vű tanárral nagyjából 3900 Ft-ba kerül. A TAXUS Leaming® meg­térülése tehát kb. 15 ilyen óra. Kevés az ideje a tanulásra, és megismerné a gyermeki tanulá­si folyamat tökéletesebb mód­ját? Akkor látogasson el hoz­zánk hétköznaponként 10-17 óra között: TAXUS International, Kft., 1184 Budapest, Lenkei u. 16., vagy hívja zöldszámunkat: 06-80/282-987 (0680/2-TAXUS) 06-1/297-3686,0630/33743053. E mail cím: taxus@taxus.hu , mm.taxus.hu

Next

/
Thumbnails
Contents