Somogyi Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)
2006-08-06 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 31. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2006. AUGUSZTUS 6., VASÁRNAP C > w flli évforduló Furcsaságokkal tarkította első elnöki évét Sólyom László államfő. Lépései új szerepfelfogást jeleznek, bár a közvélemény egyelőre nem zárta a szívébe emiatt a Sándor-palota új lakóját. Sólyom László azt ígéri, javítani fogja a kommunikációt. MAGÁNYOS ÚJÍTÓ A SÁNDOR-PALOTÁBAN Meghökkentő lépései miatt önfejűnek és kiszámíthatatlannak tartják, pedig Sólyom László csak elvei szerint igyekszik megújítani a köz- társasági elnöki szerepet. ■ Zavarja az elnököt, hogy kevés megszólalása „megy át”. Elnöki vétók érdekeit fogom szem előtt tartani.” Amikor azonban az elnököt a törvénycsomag alkotmányosságáról kérdezik, azt húzza alá, hogy „alapvető és kétségtelen” alkotmányellenességet nem talált benne. Mivel több rendelkezést azóta már szakmai szervezetek megtámadtak az Alkot1 mánybíróságon, nincs kizárva, hogy Sólyom megint magyarázkodásra kényszerül, ha az Ab mégis „kilő” valamit a Gyur- csány-csomagból. Sólyom népszerűsége folyamatosan csökken, a jelenlegi értéken magyar köztársasági elnök még nem volt. Elődei közül Göncz Árpád kifejezetten vágyott a népszerűségre, és igyekezett ilyen módon szerepelni a nyüvánosság előtt, Mádl Ferenc pedig egyszerűen nem tett ez ellen. Sólyom László erről így gondolkodik: „Fontosnak tartom, hogy mit gondolnak az emberek az elnökről. Másrészt ha vannak céljaim, amiket szeretnék véghez vinni, akkor ahhoz szükséges, hogy a nagyközönség befogadó legyen, és ne utasítsa el azt, aki ezt véghez akarja vinni.” Az elmúlt napok nyilatkozatai alapján láthatóan zavarja az elnököt, hogy szándékosan kevés megszólalása „nem megy át”, azaz nincs olyan súlya, mint azt szeretné. Beszédeiben elrejtett utalásait a média nem kezeli az általa óhajtott súllyal. Ezért belátta, hogy a kommunikáción változtatnia kell, és mostanában Kumin Ferenc politológus, a Köztársasági Elnöki Hivatal stratégiai elemző főosztályának vezetője áll a sajtó rendelkezésére, ha az elnöki döntéseket értelmezni kell. 2005. DECEMBER 30. Megfontolásra visszaküldte a pártingatlanokról szóló törvényt az Országgyűlésnek. EREDMÉNY: LEKERÜLT A NAPIRENDRŐL. 2006. MÁRCIUS 2. Megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek az egyes esélyegyenlőségi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényt. EREDMÉNY: LEKERÜLT A NAPIRENDRŐL. 2006. MÁRCIUS 13. Alkotmányértelmezést kért az Alkotmánybíróságtól arról, megtagadhatja-e olyan személyek kitüntetését, akik az előző rendszerben szereztek érdemeket EREDMÉNY: A DÖNTÉS MÉG NEM SZÜLETETT MEG. 2006. AUGUSZTUS 2. Alkotmánybíróságra küldte a felsőoktatási törvény módosításáról szóló törvényt, mert szerinte sérülhet az egyetemi autonómia. EREDMÉNY: A DÖNTÉS MÉG NEM SZÜLETETT MEG. 2006. AUGUSZTUS 2. Visszaküldte az Ország gyűlésnek a mentelmi jog ról szóló törvénycsomagot, mert szerinte szavazástechnikai problémák miatt az hibás. EREDMÉNY: A DÖNTÉS MÉG NEM SZÜLETETT MEG. A zöld elnök három olyan látványos akciója volt egy év alatt Sólyom Lászlónak, amely- tyel a környezet védelmére hívta fel a figyelmet Egy túrázás, egy biciklizés és egy csónakázás. Még elnökségének elején feleségével együtt részt vett a NATO-lokátor építése elleni tiltakozó akcióban, és felment a Zengőre. Áprilisban, a Föld napján végig kerékpározott Budapesten egy kerékpáros felvonuláson. Júniusban pedig a Szigetközben járt, és csónakból tájékozódott a terület rehabilitációjáról sólyom már beiktatásakor kifejtette, hogy zöld elnök kíván lenni, sőt, később meghirdette a zöld elnökök mozgalmát is. Ennek egy lépése történt, a finn, az osztrák és a litván elnökkel közösen üdvözöltek egy nemzetközi környezeti konferenciát. Sólyom az ENSZ-ben javaslatot tett egy környezetvédelmi világszen'ezet megalakítására. Újvári Miklós ■ Nem tud részt venni az amerikai megemlékezéseken, tartja magát elveihez Egy év alatti kiderült: Sólyom László államfő elvi politizálása és a gyakorlati valóság gyakran konfliktusba kerül egymással. A parlament ellenzéki pártjainak jelöltjeként egy éve, augusztus 5-én hivatalba lépett köztársasági elnök számos elnöki hagyománnyal szakított, de meg kellett tapasztalnia, hogy nem függetlenítheti magát a hazai politikai viszonyoktól. Sólyom László többször került olyan helyzetbe, hogy utólag magyarázni kellett cselekedeteit. Mintegy belépőként az államfő első nyilatkozataiban egyértelművé tette: nem kíván konzultálni a pártokkal a legfőbb ügyész személyéről. E kijelentése vezetett oda, hogy ma sincs legfőbb ügyész, a parlament ugyanis nem választotta meg jelöltjét, Horányi Miklóst. „Azzal, hogy nem egyeztetek, semmilyen szabályt nem szegtem meg - mondta az államfő a héten kilenc megyei lapban megjelent interjújában. - Az egyeztetés csak egy kialakult gyakorlat volt, ugyanakkor hiába egyeztetett Göncz Árpád és Mádl Ferenc saját ombudsman- jelöltjeiről, mégsem fogadta el őket a parlament. Tehát nem először esett meg ilyen.” Sólyom László úgy vélte, csak úgy lehet garantálni függetlenségét, hogy nem a poliüká- nál kezdjük a jelölést. „A legvégsőkig el vagyok szánva rá, hogy a legfőbb ügyészt kivegyem a pártok politikai erőteréből” - tette hozzá. A nyers valósággal azonban kénytelen volt szembesülni, mert a kormánypártok indoklásukban egy súlyos döfést is elhelyeztek: szerintük az államfő jelöltje alkalmatlan a szerepre. Utólag hasonlóan elhamarkodottnak tűnik Sólyom azon kijelentése is, hogy addig nem utazik az Egyesült Államokba, amíg A köztársasági elnök egyelőre magányos harcos, nincs jóban a pártokkal, felkarolja viszont a civil szervezeteket oda ujjlenyomatvétellel is járó vízumkötelezettség van érvényben. Sólyom ezzel igyekezett emberi jogi elveit hangsúlyozni, a reálpolitika azonban már szeptember 14-én magyarázkodásra kényszerítette: ekkor mégis Amerikába ment, igaz, nem kétoldalú tárgyalásokra, hanem New Yorkba, ahol az ENSZ-ben mondott beszédet. Idén, az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján éppen azért nem tud részt venni az Egyesült Államokban rendezett megemlékezéseken, mert nem táncolhat vissza elveitől. Csak Kanadába utazik (ahová szintén kell vízum). Kétségtelen azonban, hogy Sólyom következetes volt akkor is, amikor a reálpolitika óvatosságra intette volna. Erről az említett interjúban így beszélt: „Putyin orosz elnökkel találkozva például nem rejtettem véka alá, hogy aggályosnak tekintjük az orosz hatalomkoncentrációt, az ottani demokratikus elvek háttérbe szorulását. És nagy visszhangja volt, hogy Bush elnöknél is szóba hoztam a terrorizmus elleni harc és az emberi jogok összefüggéseit. Mindig határozottan képviseltem az emberi jogok ügyét, a török elnöknek is megemlítettem a kurd kérdést, ezenkívül olyan ügyeket is, amelyeket sok ország a gazdasági érdeke miatt elhallgat.” Ennek kapcsán a köztársasági elnök még egy hagyománynyal szakított: elődeitől eltérően nyíltan bírálta a Külügyminisztérium munkáját, mondván: az sodródó, konfliktuskerülő és követő hozzáállású. Sólyom László elvei és a reálpolitika azonban minden korábbinál nyíltabban ütközött, amikor az elnök március 15-én kitüntetéseket adott át. Ez bizonyos kitüntetések esetén törvényi kötelessége, másra nem ruAmiből egy év alatt kevés volt: Sólyom László hagyományos népelnöki szerepben az árvíz idején házhatja át, és a kitüntetettek névsorába sincs beleszólása. Ő azonban szinte sokkot kapott, amikor a névsorban olyan embereket látott, akik rendszerváltás előtti érdemeikért kapták az elismerést. Sólyom megoldása (nem fogott kezet Fekete Jánossal és Marjai Józseffel) azonban nem volt elegáns, az elnök népszerűsége is ekkor indult el lefelé. Sólyom számos kisebb jelentőségű ügyben is saját elvei szerint hozott újításokat, ám ezek a közvélemény szemében inkább érthetetlen allűrökként jelentek meg. Elmaradt a beiktatási ünnepség, az államfő nem éjfélkor, hanem másnap délben mondta el újévi beszédét, és új helyet kért magának a parlament karzatán. E furcsaságok mellett kevés visszhangot kapott az elnök közjogi tevékenysége. A Gyurcsány- csomag ellenzői, közöttük az ellenzéki pártok fanyalogva vették tudomásul, hogy Sólyom László csont nélkül aláírta a pénzügyi törvények módosításáról szóló törvénycsomagot. Erről Sólyom így nyilatkozott: „Magyarország hihetetlenül függ a nemzetközi pénzpiacoktól, attól, hogy nem nyomnak-e meg valahol a világ egyik középbankjában egy enter billentyűt. Sok szakemberrel konzultáltam - Bokros Lajostól és Surányi Györgytől Csaba Lászlóig és Békési Lászlóig, beleértve nagy- vállalati vezetőket is - arról, mit okozna a késés, ha a parlamentnek megfontolásra visszakülde- ném a törvényeket. A késlekedés nagyon kényes bizalmatlan- sági helyzetet is eredményezett volna. Ezért nem volt az ország számára jobb alternatíva. Minden aláírásnál az ország i
