Somogyi Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)
2006-08-05 / 182. szám
4 mamsmsm Hisz a horgászlegendáknak? varga Sándor kaposvári kovács: - Megtörtént már velem egy-két furcsa eset. Bár csak ritkán, havonta néhány alkalommal, de láttam már olyat például, amikor egy hatalmas harcsa lehúzta a víz alá a kiskacsát. Fenekezni szoktam, s egyszer egy valószínűleg hatalmas- hal úgy megrántotta a botot tartó kezemet, hogy elvesztettem az egyensúlyomat és térdre estem. palka Imre hencsei nyugdíjas: - Az egyik barátom mesélte, hogy az apja egyszer két napig küzdött egy harcsával, mire sikerült kifognia. Miután a történetet részleteiben is hallottam, hihetővé vált, mert a meséket hamar felismerem. Gyakran járok horgászni, többnyire a Balatonra vagy Bányára. Egy huszonöt kilogrammos amur volt az eddigi legnagyobb fogásom. Horváth jenőné kaposvári kereskedő: - Nem szoktunk horgászni, de eszünk halat, hetente akár többször is. Boltban vesszük, de a horgászismerőseink is gondoskodnak az „ellátásról”. Nem hallottam azonban még tőlük sem legendás fogásokról. Egyszer, amikor nyaralni voltunk, láttunk egy éppen akkor kifogott, közel hetvenkilós harcsát Lenyűgöző látvány volt Új munkásokkal erősít ősszel a cukorgyár Két cukorfőző készüléket és szeletprést vett a kaposvári cukorgyár. 195 millió forintot költenek beruházásra, s csaknem ennyit karbantartási munkálatokra. A Magyar Cukor Zrt. tervei szerint szeptember 15-én indul a kampány, előtte egy héttel gyújtják be a mészkemencét - mondta Szeles Zoltán operatív igazgató. Várják augusztus második felét, amikor elkezdik a cukorrépa-érési kísérleteket. A 70-75 napos idény alatt 470 e- zer tonna cukorrépa feldolgozásával közel 60 ezer tonna cukrot állítanak elő. A 250 dolgozót foglalkoztató gyár - több hónapra - idén is csaknem 90 kampánymunkást vesz fel. ■ H. M. MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2006. AUGUSZTUS 5., SZOMBAT Költöznek a kapitális halak rekord Nyolcvankilós harcsát fogott a gyékényesi tóban Bedő Zoltán fogta a 80,5 kilós harcsát. Kézzel nyúlt a szájába, úgy emelte ki a vízből. Otthon alig bírta el a létra A gyékényesi tóban kifogott kapitális halat elviszik más tóba, hogy ott újra megakasztva dicsekedhessenek vele. A búvár szigonypuskával lövöldöz a víz alatt. Varga Andrea Vissza kell engedni a vízbe a tíz kiló feletti pontyokat, így döntött a Gyékényes és Vidéke Lokomotív Horgászegyesület. Az 1954 óta működő szervezet nem ok nélkül módosította a szabályzatát, mint azt Mogyorósi István gazdasági felelőstől megtudtuk. Azt mondta: nem szeretnék, ha más horgásztavak idegen toliakkal ékeskednének, azaz a Gyékényesben kifogott kapitális halakkal, amelyek esetenként átkerülnek egy másik tóba, s ott is horogra akasztják őket. Volt erre már példa a közelmúltban, s akkor még törvényesen meg is tehette bárki, hogy a kifogott halat elvitte, hiszen nem tiltotta a szabályzat. Ugyanakkor sokan etikátlannak minősítették ezt az akciót, ami a világhálóra feltett hozzászólásokból is kiderült. Egyesek tudni vélik, hogy busásan megfizetik azt, aki kapitális halat „áttelepít” egy másik tóba. Amúgy a gyékényesi háromszáz hektáros vízfelület - két közúti víz és a nagy bányató, a Kotró - bőven nevel kapitális halakat. Júliusban egy 80,5 kilós, 215 centiméter hosszú harcsát fogott ki a nagykanizsai Bedő Zoltán, májusban pedig 26,1 kilós pontyot a porrogi Kardos Ferenc. Ponty, amur, csuka, süllő, keszegfélék, sügér - a ritka feketesügér is - és angolna úszkál ezekben a vizekben. Utóbbit 1965-ben telepítették utoljára, ezért igazi kuriózum.- A rabsicokkal is gyakran meggyűlik a bajunk - árulta el Mogyorósi István. Előfordult, hogy egy éjszaka tizenkét rab- sic hálóból két mázsa halat szedett össze, ám a leleplezés nagyon nehéz. Az egyesület motorcsónakjának ugyancsak lába kelt - nem is lett meg, másikat kellett venni -, s elképzelhető, hogy a rabsicok vitték el, hogy kiszúrjanak a horgászokkal. További gond, hogy a búvárok - noha már több helyet is kijelöltek hivatalosan számukra - nem csak ott bukkannak fel, ahol engedélyezve van.- Nemrég hajszál híja volt, hogy nem történt így baleset - tette hozzá Mogyorósi István. - Az is megesett, hogy szigony- puskával lövöldöztek a búvárok a halakra. Néhány hónappal ezelőtt pedig egy autóroncsot süllyesztettek a Kotróba, hogy az víz alatti látványosságul szolgáljon. A horgászegyesület természetesen feljelentést tett, így a roncs kikerült a tóból, amely hazánk egyik legtisztább vize. Minden ötödik külföldi A 300 EGYESÜLET! tagnak mintegy ötödé külföldi. Szívesen horgásznak itt a csehek, hollandok, németek, szlovének, de angol vendég is volt 2004-ben például országos első lett az a 28. 3 kilós ponty, amit egy német horgász fogott ki Korábban csehek fogtak 33 kilós pontyot. Inkább a külföldiek körében divat a távvezérlést! etetőcsónak és egyre elterjedtebb a radaros halkeresés. Húsz család jóllakott SZÉLCSENDES IDŐBEN, „kuty- tyogtatva”, piócacsokor-csali- val fogta a 80,5 kilós harcsát Bedő Zoltán. Kicsörlőzte a halat, esélyt sem adott neki a menekülésre. Amikora csónak mellé ért a hal, kézzel nyúlt be a szájába, úgy emelte be. A feldarabolt harcsából 15-20 horgásznak is jutott. A fejét preparálják és kiteszik a horgászház falára. Ezt meg előzőén a legnagyobb kifogott harcsa 54 kilós volt Halálnak halálával a figura etymologica jelentése: származás szerinti alakzat. Röviden tőismétlés; vagyis azonos tövű szavaknak más toldalékkal való ismétlődése. Egyik korai nyelvemlékünkben, a Halotti beszédben a „hálálnék haláláal holsz” kifejezés mai olvasata található a címben. Az eredeti latin szövegben csak a „halállal halsz” szókapcsolat szerepel, de ezt a fordító nagyon szép, hármas tőismétléssé fejlesztette. AZ ILYEN SZÓFORDULATOK a héberből származnak, onnan kerültek a Vulgatába. Ilyenek a halálnak halála, az énekek éneke, a hiúságok hiúsága; amelyeknek jelentése: a legszörnyűbb halál, a legszebb ének, a legnagyobb hiúság; valójában a felső- vagy túlzófoknak felelnek meg. A 136. zsoltár is tartalmaz ilyeneket: „Áldjátok az Istenek Is- tenét...Áldjátok az Urak Urát: / irgalma örökké tart.” AZ ELSŐ MAGYAR NYELVŰ versünkben, az Ómagyar Mária-siralomban ezt olvashatjuk: „Világ világa,/ Virágnak virága!” A „niklai remete” pedig így ír: „Elmémnek elme, mely megértheti, / S melyben sugárit tükröztetheti”. A Nyugat költőinek verseiben nagyon gyakran találkozunk tőismétléssel. Pl. Babitsnál: „...örök kéjjel szenvedem / ez örökös szerelmet.” „...izgatva belül az izgatott / fákkal...” „Vak dióként dióban zárva lenni / s törésre várni beh megundorodtam.” Juhász Gyulától: „Az elveszett Éden, mely fájva-fájón / Bennünk zokog”. E szóalakzat tehát az ismétlés, s ezzel az erősítés egy jellegzetes lehetősége; vele a társalgási stílusban is élhetünk: Vígan éli életét. ■ A járdát fűtik, de a kórházat nem htftik ügyek A kiüti piactér eladását sem érti az MSZP polgármesterjelöltje- Azt nem szavaztuk meg, hogy a nyári szezon kellős közepén bontsák fel a Fő teret és hogy fűt- sük a járdát - mondta sajtótájékoztatóján Kelemen Péter, az MSZP siófoki polgármesterjelöltje, a képviselő-testület tagja. Azt állította: a város idei költség- vetésének elfogadásakor egyetlen sorként szerepeltették az írásos előterjesztésben a tér 130 millió forintos rekonstrukcióját.- Sorra állítanak meg az emberek és kérdezik: miért most túrják fel a belvárost, s ennyire gazdagok vagyunk, hogy már a járdát is fűtjük? - tette hozzá a polgármesterjelölt. - Jogos a felvetésük. Egyrészt a 130 millió az utolsó fillérig a város pénze, nincs tehát „kényszerítő” pályázati támogatás. Helyes, ha megújul a belváros, de a járdafűtésre szánt pénzt másra is lehetett volna költeni, hiszen lakóterületek jelentős részéről hiányzik még a közvilágítás, a jó út és járda. A kórházban vizes pelenkával hűtik a gépeket, a kórtermekben időnként 36 fok meleg van. Képesek voltunk a járdafűtést megszavazni? - szegezik nekem a kérdést a városlakók. Nos, a szavazáskor erről az „apró részletről” nem kaptunk tájékoztatást. Többek közt ilyen ügyek miatt nem szavaztam meg a költségvetést. Kelemen Péter számára az sem érthető, miért szabadult meg a város nagy gyorsasággal a kiüti piactértől. - A szomszédos, kicsivel kisebb telket négy éve a Tescónak harminc százalékkal drágábban adtuk - állította. - Ennyire kell a pénz? Nem várhattunk volna, míg jobb árat kapunk?- A Tervtanács, valamint a városfejlesztési és környezetvédelmi bizottság is véleményezte a Fő tér átépítését - reagált Kelemen Péter szavaira Balázs Árpád siófoki polgármester (Fidesz-MPSZ). - A testület által elfogadott közbeszerzési tervben is szerepel a nyári munkakezdés, megdöbbentő, hogy Kelemen képviselő erről mégsem tud. A járdafűtés valójában hó- és jégolvasztás, magára valamit adó város központjában ma már ez nem luxus; s ez a legolcsóbb, leginkább környezetkímélő megoldás. - A kiüti vásártér eladását a képviselő-testület határozta meg, ugyancsak a költség- vetésben - tette hozzá. Adott egy terület, ami „haldoklik”. Élesszük fel - ezt az elvet valljuk. Úgy is lehetne, hogy nem teszünk semmit, csak várunk, de akkor lemaradnánk a fejlődésben. A kórházklímáról is döntöttünk már, kezdődik a beszerelése. ■ Fónai Imre Expressz vasúti kapcsolatok a Balaton-parttal Hétvégén mentesítő járatokat közlekedtet a MÁV.- Fonyódra péntekenként 15.15-kor indul a Déli pályaudvarról vonat - közölte a MÁV kommunikációs igazgatósága. Szombatonként ugyancsak a Déli pályaudvarról indítanak járatot 7.20-kor és 8. 20-kor; ez utóbbi járat vasárnap is közlekedik. Naponta viszi utasait a Miskolcot, illetve a Debrecent érintő külön szerelvény; utóbbi Záhonyból indul, s Keszthelyig szállítja a kirándulókat. Szeged és Fonyód között szombaton és vasárnap expressz-vonat jár. A dél-balatoni vonalon öt pár vonat közlekedik kerékpárszállító kocsival. ■ Harsányi Miklós ■ Szerinte túl olcsón adják el a kiüti piacteret.
