Somogyi Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)
2006-08-04 / 181. szám
SZÁMOKBAN Négy utcában 115 ház A faluban négyszáznegyven- heten élnek, Rinyaszentki- rálynak négy utcája és száztizenöt háza van. A falu legidősebb lakója nyolcvanhat éves, a legfiatalabb másfél hónapos. A 19. század első felében a falu népessége növekvő tendenciát mutatott, akkor 1799 lakosa volt a településnek. A századforduló után egyletek, olvasókör, majd később önálló intézmények, posta is volt a faluban. Később a világháborúk sok katonát vittek a csatatérre, majd sok család költözött máshová a településről. Munka pályázati pénzből RINYASZENTKIRÁLYNAK 1990- ben lett önálló önkormányzata, s akkor került körjegyzőségbe Görgeteggel is. A falu költségvetése 110 millió forint, amelynek jelentős részét az intézményekre fordítja a település. Az elmúlt időszakban összesen 15 millió forint pályázati pénz került a faluba, melyből intézményi felújításokat, útburkolati munkákat is végeztek. RECEPT Pisztráng nyárson sütve hozzávalók: 4 pisztráng (kb 1 kg), 20 dkg füstölt szalonna, 1 ek pirospaprika, 1 mk őrölt bors, só. A halakat kibelezik, megmossák és leszárítják. A nyársat a halak száján keresztül 2-3-szor átszúrva a gerincszálkán, annyira feltolják, hogy a nyárs a farok végén kicsit kilátsszon. A nyársra húzott halakat kívül-belül sóval és borsos paprikakeverékkel beszórják. Parázs fölött, forgatva sütik. A szalonnát külön nyársra húzzák, bevagdossák és a sütés közben a kiolvadó zsírt a halakra csöpögtetik. RINYASZENTKIRALY - 166 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. AUGUSZTUS 4., PÉNTEK Porogiék egykor dohánytermesztésből egészítették ki jövedelmüket. Képünkön Pörögi Sándorné, Pörögi Józsefné és Pörögi József Munkával dicsérik a napot összefogás Együtt vannak az örömben és a szomorúságban is A szépen gondozott kertben egy idős asszony dolgozgat, egyelőre csak ő van otthon a családból. A többiek a faluban jönnek-mennek. - Nemsokára megjönnek a gyerekek is, elmentek ismerősökhöz - mondja a 74 éves Pörögi Sándorné, akivel közben leülünk a szőlővel befuttatott kerti asztalhoz. - Lassan etetni kell az állatokat, de addig még van egy kis idő, hogy beszélgessünk. Poroginé 1958 óta él Rinya- szentkirályon. Akkor költöztek ide férjével a közeli Fülecs- pusztáról. - 1942-től éltünk Fülecsen, ahol összesen 42 család lakott. Javarészt az akkor még működő tsz-nél dolgoztak az emberek, mezőgazdaságból élt mindenki, mi is. 1956-ban széledt szét Fülecspuszta lakossága, akkor a szövetkezet körüli változások miatt apránként elköltöztek onnan az emberek. Volt, aki Nagyatádra ment, de sokan vettek itt is házat. Nekünk természetes volt, hogy Szentkirályra jövünk, hiszen gazdálkodni itt lehetett. Akkor már megvolt a két gyerek, a fiam és a lányom, rájuk is gondolni kellett. Egy kis szobakonyhás, spájzos házat tudtunk venni, ez az alapja a mostani háznak is, csak közben bővít- gettük, a gyerekek is hozzátettek, hogy elférjünk. Pörögi Sándor halála óta öten élnek a családi házban. S közben megérkeznek a fiatalok is, Pörögi Sándorné fia, menye és unokája. Pörögi József ács, felesége a görgetegi óvoda konyháján szakácsnő, fiuk épületasztalos, lányuk boltos Kaposváron, hamarosan oda megy majd férjhez. A család többi tagja azonban nem akar elmenni a kis településről.- Régebben ugyan jobban összetartozott a falu, több barát volt, jobb volt a közösségi élet, azért mi jól érezzük magunkat itt - mondja Pörögi József.- Édesanyám is mesélte, hogy valamikor sok bál volt, sok közös falusi rendezvény, igaz, akkoriban többen is laktak a faluban. Most megint kezd kicsit fellendülni a falu ilyen téren is. Sajnos munkahely nincs annyi, mint akkoriban, régen azért mindenkinek volt munkája, megélhetése, most ezen a téren nehezebb a helyzet. Nekem 41 éves munka- viszonyom van, tudom, hogyan változtak a munkaügyi dolgok. Régen kevesebbet piszkálták az embereket, hagytak mindenkit dolgozni. Most ez is másképp van. De itthon jó. A faluban csönd van, nyugalom, jó kimenni a kertbe, hétvégenként itthon pihenni. JJétközben szinte csak aludni járunk haza, hiMa már nem éri meg a dohányt termeszteni a nyolcvanas évek végén, a lök, meglehetősen jó kilónkénkilencvenes évek elején divatja volt a dohánytermesztésnek Dél-Somogyban. A kényes növény jól bírta a délvidék éghajlatát. A szárított dohányleveleket a nagyatádi dohánybeváltóban tudták eladni a termeti felvásárlási áron. Aztán a dohánybeváltó megszűnt, s a termelők is felszámolták ültetvényeiket. Ma már csak néhány, érdekességképpen elrakott levélköteg emlékezteti őket a dohánytermesztésre. szén reggel mindenki megy a dolgára, én is mindig másutt dolgozom. Este vagyunk inkább együtt, meg hétvégén, amikor a lányomék is hazajönnek.- Itthon sokszor a mama főz - mondja Pörögi Józsefné - én jobbára csak hétvégén. Amit kell, megfőzöm az óvodánál, az pont elég, de persze itthon is a tűzhely mellé állok. A háztartási kassza közös, általában én veszem meg, ami kell az egész családnak, időnként pedig tartunk egy nagybevásárlást. Sok minden megterem itthon is, állataink is vannak, nyúl, csirke, disznó, ezeket mind csak saját fogyasztásra tartjuk. Van egy kis földünk is, meg egy kis nyaralónk Csokonyavisontán, az is csak saját kedvünkre. Annak idején még a dohánytermesztésből vettük. Azzal is sok munka volt, de megérte. A dohány növény kényes, aztán a szárítás, a vágás is nehézkes, de szerettük csinálni. Most is mindig vállalunk valamit, hogy legyen egy kis plusz a családban. - Dolgozni kell, még ha sokszor nem is könnyű. De így lehet valamit elérni - mondja Pörögi Sándorné. Negyedszer tartanak falunapot szombaton SZOMBATON RENDEZIK MEG a negyedik falunapot. A szabadtéri rendezvényre évről évre több falubeli látogat ki, s a szomszédos Görgetegről is átjönnek a jó hangulatú, egész napos programra. Szórakozásban, finom falatokban idén sem lesz hiány. A felnőtteket csocsó, műbika és gyerekeket pedig légvár várja majd, a bográcsban készített ebéd előtt és után is. A nap vendége Vikidál Gyula lesz. Lesz út Nagyatád és Szentkirály között ÖNERŐBŐL, NYOLCMILLIÓ forintból építi meg a Rinyaszent- király-Nagyatád közötti erdei utat a falu önkormányzata. Az erdőt átszelő úttal lényegesen rövidebb, nyolc kilométer lesz a város és a kis település közti távolság, hiszen nem kell Görgetegen és Lábodon átmenni a közlekedőknek. Új kerítés, buszváró és padok készülnek A NAPOKBAN BEFEJEZŐDIK a temető kerítésének építése. Az új, fémvázból és faelemekből álló kerítést pályázati pénzből készíttette az önkormányzat. A kerítésre, a buszváró tetejének megépítésére, valamint padok készítésére összesen 1,1 millió forintot nyertek. Elsőként a temető körüli munkákat végzik el, de a többi munka is befejeződik a nyár végére. A pályázati pénzekből megszépül a település belterülete Az oldal cikkeit írta és a fotókat készítette Csikós Magdolna Az oldal elkészítését az önkormányzat támogatta Évek óta a falu mindenese a Görgetegről jött gondnok Iskola nélkül nincs életképes település fejlődés Minden évben sikerült megvalósítani legalább egy elképzelést Tíz éve él Rinyaszentkirályon és három éve látja el a falu- gondnoki feladatokat boros Péter, aki Görgetegről nősült a kis településre. Az elmúlt években azonban mindenkit megismert a faluban, így idősek, fiatalok hamar befogadták, amikor falugondnok lett.- Igyekszem mindenkivel megtalálni a megfelelő hangot, jó viszonyban lenni mindenkivel, hiszen sok emberrel naponta találkozom a munkám révén, nem lenne jó, ha bárkivel is haragudnánk egymásra - mondta Boros Péter. - Reggel két, úgymond buszjárattal kezdek, az iskolásokat viszem Görgetegre. A felsősöket Iskolába, a középiskolásokat a buszhoz, hogy elérjék a barcsi, atádi, kaposvári járatot. Utána ellátom a közhasznú, közcélú dolgozókat feladattal és szerszámokkal, majd ismét útra kelek. Van, hogy egyedül, csak beszerezni a dolgokat, amit a falubeliek összeírnak, gyógyszereket, élelmiszert, háztartási dolgokat, néha építőanyagot, ami jön. És olyan is van, hogy elviszem a helybelieket mindezeket megvenni, hivatali ügyeket intézni. A faluban sok az idős ember, sokan élnek egyedül is, elkel a segítség. A gödörből lassan kijön a falu, túl vagyunk a mélyponton - mondta Molnár József polgár- mester, aki négy éve vezeti a települést. - Elszegényedő falu volt ez hosszú évekig, de szerencsére az elmúlt időszakban sikerült megvalósítani az elképzeléseink egy részét. Ami egy nagyközségnek, városnak semmiség, nekünk nagy érték. Annál is inkább, mert még ezeket az aránylag apró dolgokat is nehéz megvalósítani, finanszírozni. Szennyvízcsatorna-hálózat és vezetékes gáz nálunk sincs, de azért az elmúlt években elértük, hogy nincs poros, vagyis aszfalt nélküli útja a falunak. Elindítottunk egy falugondnoki szolgálatot, ami nagy segítség a helybelieknek, hiszen a közlekedésünk nem a legjobb. Pályázaton tízmillió forintot nyertünk az óvodánk konyhájának felújítására, ami eddig melegítőkonyha volt, most pedig főzőkonyha lesz. Az óvodában 75 adagot főznek majd az iskolásokra, az óvodásokra és a szociális étkeztetésben részesülőknek. Megmentettük az iskolánkat, s reméljük, sikerül a jövőben is, hiszen iskola nélkül nincs falu. Igaz, a görgetegi iskola tagintézménye vagyunk, s csak alsó tagozatunk van, de 16 gyerek tanul itt. Amiért az önkormányzat aránylag keveset tud tenni, az Molnár József: remélem, sokan vesznek házat, telket a faluban a munkahelyteremtés. A néhány vállalkozóként dolgozón és az önkormányzat alkalmazottain kívül talán ha tízen dolgoznak a falu lakói közül. Páran Atádra, néhányan Görgetegre járnak be. Bár van helyben is és a közelben is nagyobb cég, foglalkoztatóként nem lehet számítani rájuk. Talán a turizmus hozhat fellendülést Rinyaszentkirálynak, s igyekszünk is mindent megtenni azért, hogy a pihenni vágyók felfedezzék maguknak a falut. Akár úgy is, hogy itt vesznek hétvégi házat vagy annak való telket. A horgásztavunk nagy vonzerő, sok versenyző jön ide több napra.
