Somogyi Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-25 / 199. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. AUGUSZTUS 25., PÉNTEK Folytatódik a négyéves járdafelújítási program IDÉN A FŐ UTCÁBAN kétszáz méter új járdát építenek. Ez már nem az első olyan sza­kasz lesz, amit helyreállíta­nak. A felújítási program ugyanis már tavaly megkez­dődött. A falu önkormányzata három évre nyert forrást a munkára. Erre azért van szükség, mert a település na­gyobb része dombra épült és az esővíz rendszeresen alá­mossa a partoldalt, amitől a járdák megsüllyednek és he­lyenként ettől veszélyesek. Nyáron is ebédet kapnak, akiknek szükségük van rá A falu pályázott a Mindenki ebédel programra és a Gyer­mekétkeztetési Alapítvány­hoz is annak érdekében, hogy a szünetben se marad­janak ebéd nélkül a rászoru­ló gyerekek. így 34 gyerek­nek volt nyáron is meleg étel naponta az asztalán. Megfiatalodott a tető a legöregebb épületen hat éve gondoskodnak a te­lepülésen az idősek nappali szociális ellátásáról. Az intéz­mény az egykori iskola épüle­tében kapott helyet. A tető cseréjére régóta szükség volt már, de á munkákra csak most jutottak pályázati támo­gatáshoz. Az épület egyéb­ként a legrégebbi a faluban. Nem tudják pontosan, mikor épült, csak azt, korábban mint a templom, amit 1937- ben szenteltek fel. A legrégebbi épület teljes tetőszerkezetét felújították Az oldal cikkeit Fábos Erika írta Fotók: Láng Róbert Az oldal elkészítését az önkormányzat támogatta Tudják, hogy nehéz az élet a zselici rengetegben, de jól érzik magukat itt. Képünkön Lukács Antal, Lukács Józsefné és Lukács József Nem cserélnének senkivel megtartóerő Ősidőkre nyúló gyökerek fűzik őket a faluhoz Olyan őszies a nyárvégi reggel. Szépen száll a pára a kertekből és a környező erdők széléből is, de már látszik, hogy a napsu­garak még erősebbek lesznek. Még ha hűvös van is, érezni már, hogy délre megint nagy lesz a meleg. Az út szélén a mozgóboltos teherautóból vá­logatnak néhányan fáradtan, kicsit odébb meg már ketten is kaszálnak. Lukácséknál sem álmosak a reggelek. Korán kez­dődik a nap. A családot min­denki ismeri a településen. Lukács Antal a falu gondjainak megoldója, a falugondnak, fele­sége pedig boltos. A boltos. 1980-ban került a helyi élelmi­szerboltba. Azóta minden haj­nalban nekivág. Az üzlet hat­kor nyit és mivel falun koráb­ban kezdődik az élet. A kapu­ban Lidi és Pici, a két kutya csahol, pont úgy, hogy nem le­het eldönteni, játékból vagy ko­molyan gondolják.- Szükség van rájuk, magya­rázza a házigazda, miközben a hátsó kertbe irányítja az ebe­ket. - Egyébként is megérdem­lik a törődést, ilyenkor sok a munkájuk. Idősebb gazdájuk­kal, Lukács Antal édesapjával, Lukács Józseffel együtt „dol­goztak” éjszaka.- A zselici erdő a turistáknak nagyon szép, de benne élni, az nem könnyű - folytatja tovább a gondolatot Lukács Antal. - Annyi a szarvas, ha az édes­apám meg a kutyák nem őriz­nék a tengerit egész éjjel, nem lenne mit letörnünk. Amikor már szépek a fejek, ott kell ülni egész éjszaka, mert különben leeszik az állatok. - Hajni, gye­re odaraktam a reggelit - hallat­szik már a konyhából. A har­madik generáció másik tagja, Lukács Józsefné ugyanis ott szorgoskodik. Amíg a menye a boltban, ő otthon szolgál ki, ő az, aki útnak indítja a családot. hét éve működik a települé­sen a falugondnoki szolgálat. Lukács Antal azóta gondosko­dik Hajmás minden ügyes-ba­jos dolgáról. Szívesen teszi: mindenkit személyesen ismer, hiszen gyermekkora óta a fa­luban él. Bánata azonban,- Tízre kell beérnem, Kaposvár legnagyobb gyorséttermében dolgozom. - Hiába kerestem a szakmámban, nem tudtam el­helyezkedni. Ruhaipari techni­kus vagyok, de amikor a ruha­gyár kiköltözött Kadarkútra, azt már nem vállaltam. Nekem Hajmásról száz kilométert kel­lett volna utaznom. így is sok. Este hatkor végzek, de csak nyolc után vagyok itthon, mert korábban nincs busz a város­ból. Nehéz, de örülök, hogy van munkám, annak sajnos esélye sincs, hogy helyben vagy köze­lebb keressem a kenyeret. Haj­ni ennek és minden nehézsé­gek ellenére marad. A család egy régi házat vásárolt és közö­sen felújítgatták: ott fog lakni. hogy még mindig nem kér mindenki segítséget - Az idősek abban élték le az életüket, hogy a gondjaikat egyedül kell megoldani, akkor is nehezen jönnek a segítsé­gért, ha kellene - mondta Lukács Antal.- Aki sokat élt falun, az el sem tudja talán képzelni, mi­lyen lehet máshol - mondta Lukács Antal. - Jobb, mint vá­rosban. Nekünk jobb. Mi sze­retjük a jó levegőt, a nyugalmat meg azt is, hogy mindenki is­meri a másikat. Aki elmegy, nem is azért megy el, mert nem szereti, hanem azért, mert feladja. Vidéken élni ugyanis, Magyarországon, nehéz. Ki kell mondani, hogy nincsenek egyenlő esélyei a vidéki em- j bernek ma már egy városival. Nekünk nem jut semmiből any- nyi, mint harminc kilométerrel odébb, és sajnos egyre csak azt tapasztaljuk, hogy csak távo­labb kerül a város... Lukács Antal persze nem kesereg, csak úgy mondja, mert ez a valóság. Aztán a va­lóságból a valóságba indul, azért, hogy csökkentse az esélyegyenlőtlenségeket. Fa­lun a falugondnok dolga ez. | Indul az ebédért, három falu­ba hordja, aztán a gyógyszere­kért, és ha kell, szól néhány jó szót azokhoz, akik egyedül él­nek. Egyre többet beszélget a kör-nyéken... Bánata, hogy nem mindenki kér tőle segítséget SZÁMOKBAN Hitel nélkül hitelesek hajmás éves költségvetése hatvanmillió forint. A falu­ban minden forintra vigyáz­nak, így minden évben jut a település fejlesztésére is. Az önkormányzat minden kötelező feladatot ellát, igaz, önhikis támogatás nélkül nem megy: kilencmillió fo­rintot igényeltek az idén eb­ből az alapból. Arra azon­ban büszkék, hogy az elmúlt nyolc évben nem vettek fel hitelt, és nincs adóssága a településnek. Hajmás népessége is fogy a hetvenes évek óta kevesebb, mint a felére fogyott a falu. Most 274 állandó lakója van a településnek. Az azonban öröm, hogy sok a fiatal. Je­lenleg 68 fiatalkorú hajmá- si él a faluban. Tavaly még többen voltak, azóta tízen töl­tötték be a tizennyolcadik életévüket. A polgármesteri hivatal ahogy lehet, támogat­ja a legifjabbakat. Az egyko­ri orvosi rendelőből mielőbb szeretnének kialakítani egy ifjúsági klubot. RECEPT Hajmási császárszelet hozzávalók: egy kg felsál­szelet, tej, só, öt dkg szalonna, öt dkg nyers füstölt hús, öt dkg vaj, tíz dkg paradicsom, egy csapott kiskanál liszt, babérlevél, rozmaring. A hár­tyáitól megtisztított húst any- nyi sós tejjel öntjük le, ameny- nyi ellepi, és másnapig állni hagyjuk. A szalonnával, a füstölt hússal megtűzdeljük. Átsütjük, mellérakjuk a cik­kekre vágott paradicsomot. Babérlevéllel, rozmaringgal ízesítjük, és puhára párol­juk. Felszeleteljük, forró tál­ra rakjuk. A falut és az itt élők napjait is szépítik lehetett, azt mind elvégezték az elmúlt négy évben Igyekeznek meg fiatalon tartani az időseket is ÖNKORMÁNYZAT Amit Török Sándor, Hajmás polgár- mestere rádió-televízió műsze­rész. Évtizedekig dolgozott a szakmájában és ha kérik, szíve­sen ad jó tanácsot, ha egy gép meghibásodik, de azt mondja, ma már jobban ért a falu dolga­inak irányításához, mint mond­juk a televíziókhoz. - Ha a haj- másiak is úgy akarják, ez lesz a harmadik ciklusom - mondta Török Sándor. - Nem sokat gon­dolkodtam azon, hogy megmér­kőzöm-e idén is ezzel a kihívás­sal. Úgy gondolom, amit lehe­tett, megtettem és van még dol­gom, így egyenesen állhatok a falu elé, újra. Az elmúlt négy év tartalma­sán telt: elkészült és teljesen felszerelték a teleházat, meg­újult a kultúrház, épült egy ját­szótér, korszerűsítették a közvi­lágítást és kivilágították a temp­lomot és lecserélték a tetejét az idősek klubjának. Mindezek mellett futotta sok olyan pályá­zat elkészítésére is, amitől nem a falu lett szebb, csak a falusiak egy-egy napja szépült meg: fo­lyamatosan foglalkoztatnak he­lyi közmunkásokat és alapítvá­nyi támogatásokból rendszere­sen biztosítanak ruhákat, játé­kokat és élelmiszert is.- Én úgy gondolom, hogy mindent meg kell tegyünk azért, hogy komfortosabb le­gyen itt az élet, de nem va­gyunk annyian, hogy ne figyel­Török Sándor polgármester büszke az elmúlt négy évre hetnénk szinte személy szerint egymásra. A hivatal és minden intézményünk igyekszik úgy működni, hogy valóban szolgál­tatást nyújtsunk. Amire szük­sége van a helybelieknek, meg­próbáljuk teljesíteni. Ez a falu létének esélye. Persze azért Hajmáson is van néhány telje- sületlen álom. Ilyen a szenny­víz- és a gázhálózat kiépítése és a belvízrendezés. Mind­egyikre nagy szükség van, de egy kis falunak önmagában túl nagy feladat. Az önkormányzat ezért azokat a pályázati forrá­sokat keresi, amivel úgy való­síthatja meg a fejlesztéseket, hogy az idősekre se háruljon vállalhatatlan teher. Az idei nyár különösen mozgal­mas volt az Idősek Klubjában Hajmáson. Az intézmény lakói, akikhez a programok idejére sokan csatlakoznak a faluból is, még a szokottnál is többet ki­rándultak és szerepeltek ezen a nyáron, kontra zoltánné, az idősek klubjának vezetője azt mondta: mindig úgy igyekeznek összeállítani a programokat, hogy abban ne csak élmény, de hasznos mozgás és társasági al­kalom is legyen az idősebb kor­osztály számára. így például többször is voltak Igáiban fürde­ni, Esztergomba és Visegrádra kirándultak és bejárták a kör­nyező települések nyugdíjas-ta­lálkozóit is. Nemcsak menni szeretnek azonban a nyugdíja­sok, szívesen bemutatják a tu­dományukat is. Az idei faluna­pon is nagy si­kert arattak a műsorukkal. A hajmási idősek klubjának 28 olyan tagja van, aki rendszere­sen igénybe veszi az önkor­mányzat által biztosított nappali szociális ellátást. Az idei év vár­va várt eseménye még hátra­van: októberben találkoznak a testvértelepülés, Magyarherte- lend idősebb lakóival. Ez min­dig a legjobb hangulatú összejö­vetele az évnek, ezért nagyon készülnek rá. HAJMÁS - 065

Next

/
Thumbnails
Contents