Somogyi Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-24 / 198. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. AUGUSZTUS 24., CSÜTÖRTÖK Minek örül, mi bosszantja? huszár béláné gyeden lévő kismama: - Fél éve költöz­tünk Lengyeltótiba, mert a férjem itt talált munkát Örülök annak, hogy ide jöt­tünk, sokkal több a lehető­ségünk. Jobb a buszközleke­dés, az üzletek kínálata, na­gyobb a választék, és új ba­rátokra is szert tettünk. Még két évig a babával le­szek, de utána én is köny- nyebben fogok itt munkát találni varrónőként, több a munkahely egy városban. györei József hegesztő- géplakatos: - A munkalehe­tőségek hiánya a bosszantó. Nekem szerencsém van, mert van helyben stabil ál­lásom, de a feleségem leg­közelebb Lellén talált mun­kát, az is határozott időre szól. Bölcsődés a gyerme­künk, és kisgyerekkel még nehezebben talál egy nő munkát Akadnak az isme­retségi körömben, akik ha­sonló gondokkal küzdenek: nem tudnak elhelyezkedni. görbicz ferencné nyugdí­jas: - Központi helyen la­kunk, aminek örülnünk kellene, mégis sok a bosz- szúságunk. A szomszéd­ban diszkó működik, ami­vel nem is lenne gond, ha a hazainduló fiatalok tudná­nak kulturáltan viselkedni. Kétszer kellett cserélnünk a megrongált csatornát, egyszer az ablakunkat tör­ték ki éjjel. Máskor hipózni kellett az utcát. Kétszázötven hektáron érik Tótiban barack Erős átlagos terméssel ajándé­kozták meg a barackosok a gaz­dákat idén. Somogybán az alma után a barack a második legfon­tosabb gyümölcs, az ötszáz hek­tárnyi ültetvénynek közel fele ta­lálható Lengyeltótiban és kör­nyékén. A termesztők baljós sej­tésekkel nézték az év első felé­nek viszontagságos időjárását, a szüret után azonban úgy tű­nik: nincs jelentős ok a panasz­ra. A méretes és zamatos ba­rack nagyban köszönhető a sok júliusi napsütésnek. A lengyel­tóti gazdáknak legfeljebb a fel- vásárlási árak okozhatnak né­mi fejtörést, e téren az elmúlt időszak tapasztalatai nem sok jót ígérnek. ■ F. T. LENGYELTÓTI TÜKÖR Nem szegik a szárnyukat fejlesztés Kelendő a húsz éve működő telepen nevelt fácán Könnyen válogatnak. Buzsákiné Keller Ágnes és Juhász Zoltán szerint az ép és fényes tollazat és a megfelelő méret adott a pusztaberényi telepen Modernizálták az előkel­tetek, villanypásztor ké­szült, s a jövő évben is to­vábbi újításokat tervez­nek a pusztaberényi fá­cántelepen. Füleki Tímea Tizennyolcezer fácán vár még el­szállításra a Hubertus Bt. pusztaberényi fácántelepén - a szakemberek állítják: ez már nem jelentős mennyiség. A tyú­kok száznyolcvanezer tojást toj­tak idén, ezek igen magas arány­ban keltek ki. A megye egyetlen fácánnevelő telepe ez, s az or­szágban is csupán néhány ha­sonló van még. Itt ugyanis törzs­neveléssel, tojatással és a kelte­téssel egyaránt foglalkoznak, míg a legtöbb helyen egy vagy kettő működik csak ezek közül. Idén tíz kelés volt Puszta- berényben, zömmel napos csi­bét vittek a régi partnerek. A szárnyasok többségét vadászat­ra viszik el, részben a tulajdo­nos saját területeire kerülnek.- Igény van a letojt tyúkokra is, jövőre már ezeket is el tud­juk adni - számolt be Skerlecz Györgyné, a telep vezetője. - Új telep készül két hektáron, mely az eddigi téliesítőt helyet­tesíti majd, annál jóval korsze­rűbb lesz. A területet az eddigi­vel ellentétben lehálózzuk, ezért nem kell majd levágni a tyúkok szárnyát, így ezeket is megveszik. A hálóval ellátott úgyneve­zett nyolcas - nyolchetes ko­rukban kerülnek ugyanis ide a szárnyasok - komoly előrelé­pés. A fentieken túl védelmet jelent a héjákkal szemben, me­lyek eddig komoly veszteséget okoztak. A róka vagy egy-egy elkóborolt kutya sem jelent már veszélyt a fácánokra, a te­lepek köré ugyanis villany­pásztor készült idén. Folyama­tosan modernizálják a gépeket, legutóbb az előkeltetőn volt a sor, az új digitális technológia az eddigieknél még jobb ered­ményeket tesz lehetővé. Bessenyei György-díjat vehetett át nemzeti ünnepünkön, au­gusztus 20-án a Néprajzi Múze­umban Németh Márta, a városi művelődési ház igazgatója. A közművelődésért végezett mun­ka elismerését Hiller István ok­tatási és kulturális miniszter ad­ta át, a rangos díjat évente hatan kapják az országban. Németh Márta huszonkilenc éve vezeti a település művelődési házát. Munkáját sohasem csak Tótiban, hanem a korábbi közös tanács területén, a mai pogány- völgyi kistérség településein vé­gezte. Feltámasztotta, majd tíz éven át vezette a Buzsáki Népi Együttest Németh Márta nevétől elválaszthatatlan a kilencvenes évek elején a közművelődést jel­lemző változások koordinálása, a településen szárnyaikat bontoga­tó civil szervezetek segítése. Több mint egy évtizede motorja a várossá vált Lengyeltóti kulturá­lis életének, a helyi televízió fele­lős szerkesztője. Kreativitásának köszönhetően jöttek létre és gaz­dagodtak a város hagyományos eseményei, a Tóti Napok, a Dió- fesztivál. Szívügye a hagyomá­nyok őrzése, a helytörténeti és néprajzi munka. Legutóbbi fel­adataként az újonnan épült ren­dezvényterembe lehelt életet Márta októberben megy nyugdíjba Szívügyévé vált a helyi közösség elismerés Bessenyei György-díjat kapott Németh. Márta Megünneplik a neves tóti csonthéjast dió Szakmai tapasztalatcsere kapcsolódik a szeptemberi vigassághoz Javában készül a város az idei Diófesztiválra, a szeptember kö­zepén rendezett esemény ha­gyományosan az év egyik fény­pontja Tótiban. Somogy különle­ges asztali örömeihez kapcso­lódva a diós étkek sütő- és főző­versenye nyitja a programot. A vigasság idén is sokszínűnek ígérkezik. Mindenben Tóti egyik szimbólumáé, a dióé lesz a főszerep: ezúttal is érkezik a diócsúzlizda, előadják a Diótö- rőt, lesz Dióbál és Dióbél-király- kisasszonyt választanak. A fesztiválhoz szakmai kon­ferencia kapcsolódik, a dióter­mesztés legelismertebb hazai szakértői újra a városban cse­rélnek tapasztalatokat. A házi­Jakab Attila diómustrán. Tótiban még kutatást is végeznek gazda Juglans Hungária Kft. Közép-Európa legnagyobb egy­befüggő dióültetvényét birtokol­ja, ezáltal válhatott ismertté a világ több különböző részén a Lengyeltótiban termett csont­héjas. Kevesen tudják, hogy a termesztésen túl a cég kutatás­sal is foglalkozik. Dankó József ügyvezető igazgató elmondta: hazánkban Érden, Pölöskén és Lengyeltótiban próbálják ki a világon termesztett és másutt jól bevált fajtákat. A Tótiban dolgozó szakemberek vizsgál­ják a kísérleti jelleggel ültetett fákat, s a tapasztalatokat össze­vetik ugyanazon fajták érdi és pölöskei szüretével. Magyaror­szág legnagyobb termesztői A természet öntözött- az idei Év kedvezett azok­nak a gyümölcstermesztők­nek, akik új ültetvényeket te­lepítettek - mondta Dankó József. - A korábbi nagy eső­zések miatt jó a talaj víztelí­tettsége, ez igazi ültetvényne­velő körülményeket teremt Ezen a júliusi száraz időszak sem változtatott, a gyökerek­nek még vannak tartalékok. azokat a fajtákat veszik át az­tán, melyek mindhárom helyen - azaz más-más termőhelyi adottságokkal - jó eredménye­ket hoznak. ■ Füleki T. 13 Felújított futópályán sportolhatnak a diákok felújítják az atlétikapályát az általános iskola sportud­varán, a munkálatokat a napokban kezdik meg. A település a Nemzeti Sport- hivataltól nyert egymillió forintos pályázati támoga­tást a felújításhoz, amelyet ugyanennyi saját forrással egészítenek ki. Gőzerővel szépül a nagyobb óvoda ELKÉSZÜL AZ ÚJ ÓVODA első fogadóképes része az év­kezdésre. A Tűzoltó utcá­ban a nyári szünet idején is gőzerővel folyik a mun­ka, elsőként az újonnan épült szárnyat vehetik majd birtokba az apró la­kók. Az uniós támogatás­sal épülő intézmény októ­berre készül el teljesen. Rövidesen kezdődik a tanuszoda építése HETEKEN BELÜL VÁRHATÓAN ünnepélyesen leteszik a vá­ros tanuszodájának alapkö­vét. Lengyeltóti három má­sik somogyi településsel vesz részt a programban. Tóti tanuszodájának építé­se 175 millió forint értékű beruházás, a huszonötször egyméteres medencében a város és a kistérség diákjai tanulhatnak majd úszni. Új ajtók és ablakok a bölcsőde lakóinak megnyitotta KAPUIT a nyári szünidő után a város böl­csődéje a héten. A pihenő­idő alatt felújítást végeztek az intézményben. Kicserél­ték az épület nyílászáróit és felújították a tetőszerkeze­tet A bölcsőde általában tel­jes telítettséggel működik, a helybelieken túl a kistérség lakói vehetik igénybe. Biztos alapon áll az út a temetőben végére értek a helyreállí­tásnak a Keleti temetőnél dolgozók, itt a nyár eleji viharkár adott komoly pluszmunkát. Az ítéletidő magával sodorta a térkő­burkolattal ellátott utat, ehelyett most biztosabb ala­pokon álló út készült. Korhű kocsmát és szabóműhelyt nyitottak egy napra Kenyeret és lángállót sütöttek, fotó-, suszter- és szabóműhelye­ket rendeztek be - egy napig újra a hagyományokat éltetve ünnepeltek együtt a város la­kói. A júliusi aratás sikerén fel­buzdulva ugyanis ezúttal Múlt­idéző címmel álmodtak rend­hagyó eseményt. A város régi fotósa a már ezerszám megörö­kített műtermi környezetét vará­zsolta újjá, csattogott az olló a régi szabóműhelyben, míg a szomszédságban egy régi cipő- felsőrészt húztak föl a kaptafá­ra. A sort aztán végül egy kor­hűen berendezett kocsma zár­ta, itt öblíthették torkukat a he­lyiek a frissen sült lángálló jóízű elfogyasztása után. ■ F. T.

Next

/
Thumbnails
Contents