Somogyi Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-23 / 197. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. AUGUSZTUS 23., SZERDA MEGYEI KORKÉP Térségfejlesztés lépésről lépésre a dél-dunántúli régióban Somogy hasznát keresik döntés előtt A szakmai érvek fontosabbak a politikai alkunál A Dél-dunántúli Regionális Fej­lesztési Tanács a hónap elején el­fogadta a régió stratégiai fejlesz­tési programjait, melyek a térség középtávú vállalkozásfejlesztési, barnamezős, közlekedési, kör­nyezetvédelmi és turisztikai el­képzeléseit tartalmazzák. A hu­mán fejlesztési programokról ősszel döntenek. Az elmúlt hónapokban be­gyűjtötték a projektterveket. Va­lamennyi társadalmi szereplő, köztük számos vállalkozás, ön- kormányzat és civil szervezet je­lezhette, hogy milyen fejlesztést szeretne megvalósítani.- Háromezerötszáznál is több elképzelés érkezett a régióból, ebből mintegy ezerötszáz somo­gyi - mondta Sárái Árpád, a me­gyei közgyűlés alelnöke. - A pro­jektek nagy része azonban csu­pán terv, ami nincs előkészítve. Fontos lenne, hogy a térségek, települések összehangolják az elképzeléseiket és szükséges, reális projektekre összpontosít­sanak. Ennek kiszűrésére a régió há­rom közgyűlési alelnökét bízta meg a dél-dunántúli tanács. Az alelnökök nem előszűrést végez­nek, hanem a térségek képvise­lőit bevonva egy szempontrend­szert alakítanak ki.- Ezek mentén lehet rangsorol­ni azokat a projekteket, amelyek megvalósítása és támogatása a régió, illetve a térségek számára a legfontosabb - mutatott rá Sárdi Árpád. - A fő vezérelv a foglalkoztathatóság és az életmi­nőség javítása, a programszerű fejlesztés elősegítése lesz. Meg­győződésünk ugyanis, hogy úgy tudunk eredményeket felmutat­ni, ha fokozatosan fejlesztünk, és nem egyszerre próbálunk megoldani minden problémát Sárdi Árpád alelnök szerint még jobban össze kellene hangolni a térségek fejlesztési terveit A somogyi államigazgatási szervek vezetőivel folytatott megbeszélés tapasztalatait is hasznosítva Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke, a Somogyért országgyűlési képviselője levelet írt Szilvásy György miniszternek, egyeztetést igényelve a regionális átalakítás előkészítéséhez A közigazgatás indokolt átalakítása során ma több szó esik arról, hogy ki­sebb létszám kell hozzá, mint arról, hogy jobban kellene csinálni. Munkatársunktól Budapest gyakran érzéketlen a vi­dék gondjai iránt Azt hiszik, csak az a jó, amit ott kitalálnak. Most lehetőség lesz ezen változtatni. Be lehet bizonyítani az ellenkezőjét Ezt vallja Gyenesei István, a me­gyei közgyűlés elnöke, a Somo­gyért országgyűlési képviselője. Az elnök a minap több szerve­zet vezetőjét hívta konzultációra arról, hogy saját területükön mi­ként látják a jövőbeni regionális feladatszervezés lehetőségeit.- Ma még sokkal több a talál­gatás, mint a konkrét ismeret - mondta Gyenesei István. - Nagy a bizonytalanság nemcsak a köztisztviselők, de az állampol­gárok között is. Senki sem tud­ja, messzebb kell-e utaznia a jö­vőben, ha intéznivalója lesz. A regionális önkormányzat kialakításának szándéka ugyan nem kapta meg a kétharmados parlamenti támogatottságot, a reform folyamata azonban nem törhet meg. Önkormányzati he­lyett most az államigazgatási régió felé mozdulunk el. Ez részben centralizációt jelent, hiszen a megyei szervezetek re­gionálisak lesznek, s ezzel az állampolgárok többségétől érte­lemszerűen távolabb kerülnek.- Éppen ezért meg kell előz­nünk, hogy az átalakítás, a re­form lemásolja a vidék-főváros mai viszonyát, és itt is egy víz­fejszerű régióközpontba kerül­jön minden számottevő szerve­zet. Ezt mi, somogyiak nem tud­nánk és nem is akarjuk elfogad­ni, ahogy az ország más részein is az emberek többségének jo­gos nemtetszését váltaná ki. Ha komolyan gondoljuk a regioná­lis önkormányzatok majdani létrejöttét, akkor most az ezt megalapozó államigazgatási ré­giót csak alapos és megfontolt előkészítéssel szabad kialakíta­ni. Vagyis nagy a felelősség. A politikai alkuk helyett (mellett) a szakmai érvek legyenek a meghatározók - szögezte le So­mogy első embere Szilvásy György kancelláriaminiszter­nek minap írott levelében. A több mint negyven megyei dekoncentrált szervezet jövőjé­nek meghatározásakor hasznos volna, ha az érintett szerveze­tek vezetőivel együtt időben be­vonnák a döntéselőkészítésbe az országgyűlési képviselőket, a megyei közgyűlések elnökeit, a megyeszékhelyek polgármes­tereit, és a jelentős civil szerve­zetek vezetőit is.- Azért, hogy ne a vidék gond­jai iránt kevésbé érzékeny bu­dapesti köztisztviselői kar véle­ménye domináljon, a magam részéről rendkívül fontosnak tartom, igénylem és felajánlom az egyeztetést, amihez Somogy­bán, de biztos vagyok abban, hogy az ország többi megyéjé­ben is, minden szakmai segítsé­get megadunk - írta a kancel­láriaminiszternek írott levelé­ben Gyenesei István. Megyénk már most számos területen alkalmas a regionális feladatokra A MEGYEHÁZI MEGBESZÉLÉSEN a Mezőgazdasági és Vidékfejlesz­tési Hivatal somogyi kirendelt­ségét Baranyai Sándor kiren­deltségvezető, a Magyar Állam- kincstár megyei területi igazga­tóságát Fonai Tibor igazgató, a Somogy Megyei Munkaügyi Központot pedig dr. Fülöp Gyuláné gazdasági igazgatóhe­lyettes képviselte. Kiderült: So­mogybán az agráriumban és a munkaügy területén már most is végeznek regionális feladatokat. Mezőgazdasági hagyományokkal rendelkező megyénk a regisztrált gazdál­kodók száma alapján esélyes lehet a régióközponti feladat­ra. Ugyanez igaz a munka- és foglalkoztatásügy területére is, ahol a sajátos somogyi kihívá­sok sok tapasztalatot halmoz­tak föl. A szerteágazó felada­tokat végző kincstár régiós át­alakításáról is megkezdődött a műhelymunka. A megyei közigazgatási hivatalban fel­halmozott tudás és tapaszta­lat is alkalmas lehet regioná­lis feladatok ellátására. Az egyeztető munkában megyénk vezetői mellett meghatározó szerep jut Lamperth Mónika miniszternek, Kaposvár or­szággyűlési képviselőjének. ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK A SOMOGY MEGYEI ONKORMANYZAT TAMOGATASAVAL KÉSZÜLT Nem halt még ki a remény Balatonújlaki olvasónk írta a következő levelet. Augusztus 14-én a marcali Plus áruházban vásárol­tam. Másnap reggel vettem észre, hogy a pénztárcám­ból hiányzik egy jelentős összeg. Visszamentem az áruházba. A pénztáros mo­solyogva, segítőkészen csak annyit mondott: Tehát Ön az! Majd az üzlet veze­tőjéhez kísért, ahol kide­rült, hogy az elveszettnek hitt összeg hiánytalanul megvan. Szeretnék köszö­netét mondani mind a Plus áruház dolgozóinak, mind a becsületes megtalálónak, akik ezzel a tettükkel jeles­re vizsgáztak emberségből, visszaadva nekünk a bizal­mat, hogy még ilyen is léte­zik. További munkájukhoz sok sikert kívánok. Lakásmaffia Siófokon Behálózza Siófokot a lakás­maffia, legyen nagyon óva­tos mindenki - reagált egy siófoki olvasónk augusztus 17-én megjelent, Az uzso­rásé lett Vörösék háza cí­mű cikkünkre. Úgy folytatta: - Többen hir­detik magukat azzal, hogy kölcsönt intéznek gyorsan, bárkinek. Ezek valójában uzsorakamatra helyeznek ki hitelt. Lakótelepi lakáso­kat, irodákat, üzleteket bé­relnek, ott fogadják ügyfe­leiket két-három hónapig, aztán nyomtalanul eltűn­nek. Cégnevet változtat­nak, új helyen tűnnek fel, másik személyzetet felvé­ve, aztán folytatják tovább a sok-sok hiszékeny, gya­nútlan áldozat átejtését. - Ezeknek nem banki átuta­lással, hanem készpénz­ben kell fizetni a törlesztő részletet - tette hozzá. - Esténként járják embereik a várost, így gyűjtik be a pénzt az adósaiktól. A Müveit Szakemberekért Alapítvány felvételt hirdet 2006-2007-es tanévre Gimnázium és Szakközépiskola- Kétéves nappali rendszerű érettségire felkészítő 11-12. osztályba- 3 és 4 éves esti tagozatos képzésre (8 osztályt végzettek), érettségire felkészítő 9-10-11-12. osztályba korhatár nélkül. Érettségizett fiataloknak • Számítástechnikai szoftverüzemeltető, • Gépíró és szövegszerkesztő, • Európai üzleti asszisztens, • Irodavezető, • Logisztikai ügyintéző, szakképesítést adó, egy tanéves, nappali rendszerű képzést indít. A képzések tandíjmentesek! Diákigazolványt, tankönyvtámogatást biztosítunk! Érdeklődés és jelentkezés: Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Gimnázium Kaposvár, Teleki u. 2. Július 1-től minden szerdán 14.00-17.00 óra között. Telefon: 82/511-019; 82/320-757 Kerékpárutat kapott ajándékba Ordacsehi Befejezte az útjavítást az M7-es autópálya tavasszal átadott Or- dacsehi-Balatonkeresztúr szaka­szának kivitelezője az Ordacsehi bekötőúton. Nagyon sokan járnak ezen a Balaton-partra dolgozni, illetve nya- ralni.Emlékezetes, hogy a községbe ve­zető útvonalat telje­sen tönkretették a sztrádaépítés­hez használt nagy súlyú munka­gépek. A helybelieknek nem kis bosszúságot okozott az el­múlt időszak. Mindezért töb­ben tartottak attól, hogy lehe­tetlen lesz megközelíteni falu­jukat, s ezen a helyzeten a ko­rábbi esőzések is rontottak. Kiss Miklós polgármester ar­ról számolt be, hogy a munká­latok a napokban értek véget, s ezek során az igénybe vett be­kötőút utolsó sza­kaszát is helyreál­líttatta a Nemzeti Autópálya Zrt. A legnagyobb öröm egyeseknek mégis az, hogy az autópályát építők elkészítették a kerékpárutat is. Ez az utat érintő nem várt módosítások után a falu lakóinak kívánsága szerint épült meg. A tervezett­nél hosszabb bicikliutat egy megállapodás értelmében u- gyancsak ingyen kapta meg a község. ■ Füleki Tímea ■ Kettő és négy keréken is könnyebben utaznak az ordacsehiek. Hetente hárommázsányi gyógynövényt gyűjtenek Beindult és egyre nagyobb len­dületet vesz a gyógynövényter­mesztés Homokszentgyörgyön és a környező falvakban. A prog­ramot a gazdák javára létreho­zott helyi alapítvány indította el.- Hetente több mázsa gyógy­növény gyűlik össze Lad, Ho- mokszentgyörgy, Szülök és Kálmáncsa gazdálkodóitól - mondta Túrnia Sándor ügyve­zető. - Jelenleg nyolc embert foglalkoztatunk magunk, és ugyanennyi gazdával kötöt­tünk szerződést. A kör bővül, mert egyre többen rájönnek, hogy jó mellékjövedelmet nyújt a gyógynövény. Többet hoz a konyhára, mint a kukorica, igaz, több munka is van vele. A szentgyörgyi alapítvány három hektáron termeszt gyógynövényt, s aki a falvakból dolgozni akar, annak tudnak földet adni a termesztéshez. Partnereiknek az alapítvány mezőgazdasági gépei is a ren­delkezésükre állnak. Folyamatban van a szárító ki­alakítása, kétmillió forintért megvásárolták a szükséges be­rendezéseket. Maguk szárítják a körömvirágot, bodzabogyót, ami azért fontos, mert szárítva könnyebb tárolni és értékesíte­ni a gyógynövényt. A következő lépés akár a helyben csomago­lás lehetne, hiszen a kész ter­méket lehet eladni a legtöbb pénzért. ■ Nagy László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents