Somogyi Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-22 / 196. szám

6 2006. AUGUSZTUS 22., KEDD PANORÁMA Folytatódik a háború a Hezbollah ellen? „Szándékos” robbantás egy moszkvai piacon TÍZ EMBER MEGHALT - köz­tük két gyerek több mint harminc megsebesült, ami­kor tegnap délelőtt pokol­gép robbant egy moszkvai vegyesáru-piac kávézójá­ban. Szemtanúk szerint hárman helyezték el a bombát, két huszonéves fiatalt letartóztattak. Egy ifjúsági bandához tartoz­tak, s a hivatalos verzió szerint gazdasági bűn- cselekményről van szó. Riadókészültségben a német biztonságiak A LEGMAGASABB FOKÚ riadó- készültségbe helyezték a német biztonsági erőket a múlt héten nyilvánosság­ra hozott vasúti merénylet­kísérletek nyomán. A fe­szültséget fokozza, hogy az elmúlt 48 órában több vas­útállomáson volt hamis bombariadó. Újabb per Bagdadban Szaddám Húszéin ellen AZ ÚJABB ELJÁRÁS SORÁN a megbuktatott iraki elnököt és hat társát azzal vádolják, hogy 1987-88-ban több mint százezer ember halálát okozták a kurd felkelés leve­résével, s a hadjáratban mérges gázt is bevetettek. @ további hírek: www.reggel.hu Izrael szerint a libanoni tűzszü­net nem vetett véget a síita szer­vezet fegyverutánpótlásának. Katonai vezetők ezért azt való­színűsítik, hogy folytatódik a Hezbollah ellen folytatott hábo­rú. „Izrael kénytelen támadni a szíriai-libanoni határon átkelő teherautókat, s ez minden bi­zonnyal a harci cselekmények kiújulásához vezet” - nyilatkoz­ta egy meg nem nevezett tábor­nok a Ha’arec című lapnak. Egyes hírek szerint libanoni ka­tonának öltözött izraeli kom­mandósok már most is „akcióz­nak”, s igyekeznek megakadá­lyozni, hogy újabb rakéták ke­rüljenek a Hezbollah kezébe. Folytatódott tegnap a hágai Nemzetközi Törvényszéken a srebrenicai népirtás pere. Hét boszniai szerb katonai vezetőt vádolnak muzulmán férfiak megölésével. A tömeggyilkosság Srebrenica kelet-boszniai város­ban 1995-ben történt, a délszláv háború idején. Carla dél Ponté főügyész ada­tai szerint nyolcezer embert mé­szároltak le az akkor már ENSZ- felügyelet álló területen. Öt vád­A háborúpártiak sorait erősíti, hogy az izraeli hadvezetés egyik­másik tagja elismeri a libanoni háborúban elszenvedett sikerte­lenséget. Megítélésük szerint a gyalogság felkészületlen volt, a hírszerzés leértékelte az ellen­ség erejét, s a katonák harci szel­leme sem volt megfelelő. Izraelben csalódottan vették tudomásul, hogy Franciaország csak kétszáz katonát küld a bé­kefenntartók kötelékébe. Óimért kormányfő ezért Olaszországot kérte fel, álljon a kék sisakosok élére. Az ötletet Amerika is tá­mogatja, erősítette meg Con- doleezza Rice külügyminiszter is, aki a térségbe indult. ■ Cs. E. lőtt népirtás vádjával áll a tör­vényszék előtt, két társukat há­borús és emberiesség elleni bű­nökkel vádolják. Ha bűnösnek mondják ki őket, életfogytig tar­tó börtönbüntetés várható. A törvényszék eddig hat szerb katonai vezetőt ítélt el; a mészár­lás feltételezett értelmi szerzője és „kivitelezője”, Karadzsics volt boszniai szerb elnök és hadse­regparancsnoka, Ratko Mladics ma is szökésben van. ■ K. R. Szerb háborús bűnösök a hágai törvényszék előtt Pánik Budapesten: katasztrófa A rendőrség és a katasztrófavédelem Négy áldozatot követelt a hihetetlen vasárnap esti budapesti vihar, amely az egymilliós ünneplő tömegre támadt rá. Ripor­tunkban hétfő hajnalig követtük az eseményeket. Tibay Gábor Ha a sörözőkben este hírműsoro­kat néznek meccs helyett, az so­sem jó jel - márpedig ez a hely­zet vasárnap este tíz tájban Buda­pesten. Az utcákat sár és szemét borítja: egy elvonuló vihar emlé­kei. Volt már ilyen felhőszakadás a fővárosban a közelmúltban, az­zal az el nem hanyagolható kü­lönbséggel, hogy akkor nem volt a nehezen elhagyható Duna-par- ton egy-másfél milliós tömeg. Este tizenegykor a budai olda­lon még mindig rendőrök állják el a forgalmat a felső rakpart Margit hídi fölhajtójánál, csak az időnként érkező mentőket enge­dik át. A rakparti részt a rendez­vények idejére acélrácsokkal ke­rítették el, a megsérült és össze­dőlt tribünök lebontásán gőzerő­vel dolgoznak a technikusok. Amúgy hírzárlat van: a biztonsá­gi erők elhajtják az érdeklődőket a közelből. Annyit megtudunk, a biztonsági szolgálat a vihar ide­jén ott dolgozókat lecserélte, most új erőkkel vigyázzák a hely­színt, illetékes pedig nincs a közelben. Közlekedni a környé­ken a lezárt utak, kidőlt fák, a víz és az útra hordott szemét miatt szinte lehetetlen, szerencsére a metró a katasztrófahelyzetre te­kintettel jóval tovább jár a szo­kottnál. Kell is: az aluljárókba menekülő tömeget el kell vezet­nie a rendszernek. Hajnal fél kettő tájban érke­zünk az egyik ügyeletes kórház­ba. Az Országos Baleseti Sebé­szeti Intézetben több tucat sérült vár a sorára, a betegek egy része a folyosón, hordágyakon fekszik. Az intézménybe a vihar hírére valamennyi mozgatható orvost behívták. „Rohantam, ahogy tud­tam, amikor meghallottam, hogy egy súlyos sérültet hoztak be a barátom nevével” - meséli ripor­terünknek egy lány, hozzátéve: szerencséjére kiderült, nem a kedveséről van szó. Egy fejsérült férfi azt mondja: egy Duna-parti szálloda teraszán kapta el őket a vihar, a szél felemelte a hidegtá­lakat tartalmazó fémedényeket és a zsúrkocsikat is, nekivágta az embereknek. Tört az üveg, de lecsaptak a villámok is: a szem­tanú mellől koponyatöréssel vit­tek el egy embert. A férfi fején a kötést háló tartja, szakadt ingé­nek elején a megszáradt vér bar­nája és a fertőtlenítő narancs- sárgája keveredik. Egy fiatal barátnőjével a műtő­ből érkezik: hátán szétszabdalt inge mutatja, üvegcserepek vag­dosták össze a bőrét. Azt meséli, a Szabadság hídnál érte őket a vihar, menekülni próbáltak, de egymást sodorta és taposta a pá­nikba esett tömeg. Végül egy bér­ház kapualjába és lépcsőházába menekültek, sok száz sorstár­sukkal együtt. A férfi a környé­ken lakók lélekjelenlétét dicséri: mint mondja, több lépcsőház be­lülről zárt ajtaját nyitották meg a menekülők előtt az ottaniak. A traumát kiheverő sérültek egy része máris felelőst keres a történtekre: a fővárost, a szerve­zőket, a kormányt egyaránt hi­báztatják. „Demszky bezzeg tu­dott tornádóval fenyegetőzni, amikor az volt az érdeke” - em­lékszik vissza a főpolgármester két évvel ezelőtti bejelentésére egy sebesült társát kísérő nő. A Várban, a Dísz tér végén éj­jel háromkor is dolgoznak a tűz­oltók: azt mondják, a tér végében álló épület teljes tetőzetét elvitte az orkán, nekivágta a szomszé­dos épületnek, tucatnyi autót te­metve be, törve össze. A romo­kon dolgozók szerint akkor van igazi tragédia, ha munkaidőben történik mindez, és vannak a szobákban: a leszakadt tetőge­rendák ugyanis mélyen befúród­tak az ablakokba, néhány még mindig onnan meredezik elő. A környéket biztosító rend­őrök tudósítónknak az mondják: őket az autópálya-rendőrség érte­sítette tíz perccel azelőtt, mielőtt a vihar lecsapott a fővárosra. „Rá­dión szóltak ide nekünk, hogy készüljünk, mert nem tudjuk, mi jön felénk. De mit tehettünk vol­na?” - teszi fel a költői kérdést. Abban már a helyszínen egyetér­tünk velük: ők valóban semmit. A népligeti buszpályaudvar tetejét is szétzúzta az orkánerejű szél Kétségbeesett emberek várnak ellátásra a Baleseti Sebészeti Intézetben Mintha végzetes cunami söpört volna végig a kék Duna fölött A gellért-hegyi víztározó kör­nyékén eleinte úgy tűnt, a vihar csak órák múlva éri ide. De nem sok idő múlva már gyakori villámlások kísérik a tűzijátékot Hevesebb széllöké­sek után kövér cseppekben esni kezd, jeltámad az orkán, port és faleveleket vág az arcunkba Az emberek fejvesztve menekül­nek. A kisgyerekek üvöltve zo­kognak, szüleik a karjukba kapva őket rohannak valami menedék felé, a felnőttek ordí- tanak-sikítanak. Félreállunk, ne sodorjon el az emberáradat Ekkor teli torokból próbálok át­ordítani anyámnak: „hajoljunk le, akkor kapunk levegőt”. így lélegzőnk, lehajtott fejjel, egy­mást átkarolva. Mellettünk egy társaság tagjai a szúrós bok­rokban hasra vetik magukat, mintha lőttek volna rájuk. Egy­szer csak szembefordulok a vi­harral Mintha cunami vágott volna az arcomba. Aztán hirte­len vége. Lefelé indulva kerül­getjük a leszakadt faágakat, a Gellért-hegyi utcákról folyóként hömpölyög a víz Eél szemmel még látjuk, rendületlenül lövik a tűzijáték-rakétákat A DUNÁN, este nyolc és kilenc között. Szorosan egymás nyo­mában üvegfalú sétahajók, ltt- ott rendőr- és katonai motoro­sok, száguldozó civil rocsók Kilenc előtt kicsivel besötétül, az égbolton villanások; néhá­nyon azt hiszik, ez már a tűzi­játék - kitör a taps. Pontosan 21-kor felrepülnek az első szí­nes petárdák, mindenki a nyi­tottfedélzetekre tódul. Majd hirtelen rákezd az eső, már le­felé tolakszunk a lépcsőkön, ekkor hatalmas széllökések kezdik taszigálni hajónkat Víz­özön zúdul be a nyitott ablako­kon, alig kapunk levegőt, re­pülnek az asztalterítők, csa römpölnek a poharak. Megráz­kódik a hajótest, nekicsapó­dunk egy másik járműnek. A fenti fedélzeten a vihar kitöri a hatalmas üvegfelületet A pityó- kásak csuromvizesen is élvezik a balhét, mások menekülnének, de nincs hová Mentőmellény se­hol, kapaszkodunk egymásba Szerencsére az orkán gyorsan to vábbvonuL Összeakaszkodott ha­jóknak sikerül szétválni, az egyik átkapaszkodó férfit időben ki­húzzák a résbőL m B. B.-Cs. E.

Next

/
Thumbnails
Contents