Somogyi Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-15 / 190. szám

13 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. AUGUSZTUS 15., KEDD HITÉLET Medjugorje, a ma is élő kegyelemforrás zarándokhely Hat kisgyermeknek, majd Iozo atyának is megjelent Szűz Mária és szólt hozzájuk Medjugorjében dobog a vi-lágegyház szíve, ezt So­mogy megyei zarándokok is megtapasztalhatták. Lőrincz Sándor A lakást betölti a magyar szárma­zású Melinda Dumitrescu gyö­nyörű hegedűjátéka. Gondolat­ban újra Medjugorjében járok, ahol a szentséglmádás Igézeté­ben mindig élőben hallhattam ezt az éteri zenét. A kis hercegovinál település 1981. június 24-én örökre beleír­ta magát a Mária-jelenések tör­ténetébe. És a szívekbe. Azoké- ba, akiknek Fatima, Lourdes, Montserrat, Aachen, Czestoho- wa, Mariazell sokkal több egy földrajzi helynél. Ugyanis hat játszadozó kisgyereknek megje­lent Mária. Akkor még nem szólt hozzájuk, de másnap este hat óra negyven perckor üzene­tet kaptak a látnokok. Vitték is áz örömhírt, s ezzel megkezdő­dött kálváriájuk. A szőlőtermelő népek lakta szegény falucska plébánosa kez­detben nem hitte el, mit mesél­nek a kiskamaszok. Egészen ad­dig, míg neki is megjelent a Szent Szűz. Jozo atya azóta ma­ga is az üzenetek hirdetője lett. A látnok-lurkókat pedig rend­őrök próbálták eltávolítani a Kis­hegyként emlegetett Podbrdoról, a zarándoktalpak milliói által már igencsak megkoptatott domboldalról. Az Égi Szűz folya­matosan szólt gyerekeihez, s rajtuk keresztül a hívekhez. Imádkozzatok, imádkozzatok - hangzott az üzenet, és hangzik ma is hat közül háromnak, mi­vel a másik három időközben felnőtté lett látnok már megkap­ta a tíz titkot, amelyekről egyelő­re nem beszélhetnek. A hatalom nem tudta megaka­dályozni a jelenéseket, a hívek özönét, és a pszichológusok sem tudták kimutatni, hogy hazud­nak, netán képzelődnek a gyere­kek. Az elmúlt 25 évben több mint 30 millió látogatót reg­isztráltak e kegyhelyen, plusz legalább ennyien érkeztek át­utazóként, hogy végigjárják a Kishegyet vagy a KriOevácot, amelynek csúcsán hatalmas fe­hér kereszt magasodik az égbe. Ide nem elég egy napra eljön­ni. Kell legalább egy hét vagy Virágzik a turizmus MEDJUGORJÉBEN virágzik a vallási turizmus. Olyan a város hangulata, mint egy balatoni üdülőhelyé - 2-3 emeletes házakkal, gyorsbü­fékkel, pizzériákkal, étter­mekkel, ahol 4 euróért bősé­ges gyros-tálat adnak nagy adag salátával -, csak itt jó­val kisebb a nyüzsgés és na­gyobb a csend. Az utcákon bazársor, ám igényes kézművestárgyakkal, művé­szi alkotásokkal is találko­zunk. Szinte minden butik előtt rózsafüzérek százai, ez­rei. Közülük a faszemekből készítettek a legkelendőb­bek, alig 1 euróért. Egész éven át özönlik ide a zarán­dokok serege, ám az idei ne­gyedszázados évforduló mi­att jóval többen érkeznek, mint máskor. Az is gyakori, hogy hat-nyolc magyar cso­port van itt egyszerre. Egyre több fiatal érdeklődik a vallás iránt. A hercegovinál Kishegyre elzarándokolva közelebb kerülnek Máriához kettő, s jó évről évre visszatérni. Akkor viszont úgy érzi az em­ber: megérkezett. Legszíveseb­ben megállítaná az időt. Lelassul minden, elcsendesedik a lélek, és ezrek, tízezrek lehetnek ta­núi, miközben mondják a rózsa­füzért, hogy megnyílik az ég. Há­romnegyed hét előtt öt perccel a főtéren álló, kéttornyú templom­ban néhány másodpercre meg­szakad ilyenkor az ima, s a fala­kon belül és kívül, a tölgyfapa­dok előtt vagy éppen a sátorte­tős, szabadtéri misézőhely kőlapjain térdre rogy öreg és fiatal, magyar és francia, olasz és német, kínai és portugál, fehér és fekete, hogy csöndes fo­hásszal fordul­jon Máriá­hoz. Az­tán folytatódik a rózsafüzér, meg kinek-kinek a gyóntatás. A templom falai előtt néhány pap ül. Apró fémtábla jelzi: milyen nyelven tehetjük le bűneinket. Aki viszont ragaszkodik a ha­gyományos gyóntatófülkéhez, az beáll a sorba. A templomfallal párhuzamosan vagy két tucat fülke kapaszkodik egymásba. A horvát, az angol, az olasz és a né­met feliratnál várnak legtöbben. A Kishegy kivilágított stáció­képeit esténként is sokan felke­resik. Egyébként nappal pluszélményt kínál a panoráma, a sziklák között megbúvó növé­nyek, pillangók, szitakötők látvá­nya. S persze jó el­vonulni is, lehup­panni egy viszony­lag simább kőre. A városka fölé magasodó hegy, a KriCevác meghódítandó csúcsával hívogat Az idősebbek nem próbálkoznak meg vele, ám volt már, aki csípőprotézissel vagy félig vakon járta végig ezt az utat. Másokat hordágyon vit­tek fel a hegytetőre. A nehéz, sziklás terepen nem árt az óva­tosság, különösen a mezítlábas zarándokokra vonatkozik ez, akik nagyon sokan vannak. A bronzreliefek előtt imák szállnak az égbe. Rumszauer Miklós kaposvári plébános is el­mélkedik a stációképeknél. A csend szinte tapintható, ám a kö­zeledő, temperamentumos olasz csoport kizökkent bennünket az áhítatból. Találkozunk lengye­lekkel, angolokkal, németekkel, horvátokkal, akik ugyancsak fel­idézik és képze-letben újra át­élik Jézus Krisztus szenvedés­történetét. Gitárral a kézben Máriának közös énekléssel adtak hálát A TEMPLOM KÖZELÉBEN fehér Mária-szobor. Körötte bí­bormuskátlik, s a pado­kon meditáló, pihenő za­rándokok. Körülálltuk a szobrot, hogy énekelvegi- tározva adjunk hálát: új­ra itt vagyunk. A Kapos­várról és Nagykani­zsáról útnak indult mintegy 140 hívő kö­zött jó pár akaifelö szőr jár itt Nagy kör for-málódik, és újra zeng a dal: Ave, Maria gratia plena... Sokan úgy fogal­maznak: Medjugorje a jövő, mivel tartanak még a jelené­sek, míg más táján a világ­nak már befejeződtek. Aki eljut e szent helyre, nem fog lalkozik azzal, hogy a mos­tari püspök nem különöseb­ben rajong a településért, hi­szen maga sem hisz a jele­nésekben. A Szentszék pedig azért nem vizsgálta még eddig, mert nem zárult le a jelenések sora. II. János Pál pápa számá­ra ennek ellenére bizo­nyossá lett Medjugorje való­sága. Nem véletlenül tartják Medjugorjét a világ egyik legismertebb kegyhelyé­nek, ahova buszok tucat-jai hozzák a lelki és fizikai gyógyulásra, a kegyelem ajándékaira áhítozókat. Medjugorje az a hely, ahol zúdul ránk a kegyelem. A kereszt a keresztények koordinátarendszere A zarándokok fogadalmakkal szívükben, felajánlásként, há­lából vagy gyógyulásért, fér­jért, feleségért, gyermekáldá­sért imádkozva kapaszkodnak fel a sziklákon. Az utolsó stá­ció közelében emlékkő hirdeti: hat éve, 54 évesen itt halt meg Slavko Barbaric, a medjugor- jei templom plébánosa, aki először írt könyvet a látnokok­ról Éppen a halála előtti na­pokban akarta máshova he­lyezni püspöke. Az igazi disz­pozícióról azonban az Úr dön­tött: magához ölelte. A monumentális keresztben állítólag Jézus keresztjének egy darabkáját is őrzik Míg so­kaknak csupán egy függőleges és egy vízszintes kődarabot je­lent a kereszt, addig a keresz­tényeknek szegletkő; életünk koordinátarendszere. Jó megpi­henni a tövében, és érezni a belőle áradó erőt Az atyák gyóntatnak, de lelki beszélge­tésre is van mód. No meg az elmélyült imára. Itt még in­kább megnyílnak az égi csator­nák; s talán kéréseink is job­ban célba érnek.. Meggyógyulnak a drogos, alkoholista fiatalok MEDJUGORJÉBEN VERT SÁTRAT a Cenacolo Közösség amely gyógyszer helyett imádsággal és munkaterápiával próbálja megmenteni a fiatal drogoso­kat, alkoholistákat Az elvoná­si tüneteket kamillateával orvo­solják meg napi háromszori ró­zsafüzérrel. Számos tanúságte­vő ifjú - köztük magyarok is - Isten igéjét elfogadva meg tu­dottváltozni - nemigen kíván­kozik vissza régi életébe. Az önfenntartó közösség tagjai örülnek az adományoknak az otthonról hozott kristálycukor­azonban - a nagykanizsai'Mag­vető Közösségnek köszönhetően - csak a mi zarándokcsoportunk halad. Figyelnek-fülelnek is a többiek. Lefelé már könnyebb az út. Nemcsak a fizika törvényei sze­rint, hanem azért is, mert meg­szabadulhattunk a bűneinktől. A hegy tövében elkortyolunk egy forró feketét, s most különö­sen üdítő egy korsó hideg sör. A település temetőjének kö­zelében lévő monumentális bronzszobor Medjugorje lógója is lehetne, hiszen sokféle méret­ben, kivitelben és árban megvá­sárolható a másolata. A feltá­madt lézust ábrázolja, azt sugall­va: Kelj föl, ember, mély álmod­ból... A szobor jobb térde „köny- nyezik”. Sokan gyűlnek köréje, hogy ajándéknak szánt tárgyai­kat hozzáérintsék, vagy térdre rogyva imádkozzanak szerettei­nak, karton üdítőnek, édesség nek és az áldásnak, amit közö­sen éneklünk Betértünk kéz­műves-boltjukba, hogy általuk készített könyvjelzőt, gyertyatar­tót vásároljunk - hozzájárulva kadásaikhoz. Bámulatba ejtett kápolnájuk, amelynek oltár­képét maguk rajzolták-festet- ték. Az egyik arc Nikoláé, az AlDS-ben meghalt fiúé, akt már nem menthettek meg, ám utolsó napjait Elvira nővérnek írt leveleiben örökítette meg. Most könyvben olvashatjuk a világ számos nyelvén. kért Nehéz innen az indulás, különösen, hogy a nyári szellő fülünkbe cseni Melinda hegedű­játékát, hiszen szentségimádás van a templomban. Medjugorje élő kegyelemfor­rásként éppen a megszokottól, a régi beidegződésektől akar el­téríteni. És a világ zajától. A mi­sét a jelen lévő nemzetek pap­jai közösen mutatták be, mind­egyik nyelven elhangzott az evangélium. A külső padokra letelepedők ilyenkor felálltak, és ekkor még inkább érzékel­hető volt: ki, honnan érkezett. Ahogy Rómában, úgy Medju­gorjében is azt éreztem: a világ­egyház szíve dobog itt, ahol jó magyarnak lenni. Közös pulzá- lás az egész ittlét. Nekünk nincs más dolgunk, csak Krisz­tus ütőerén tartani a kezünket, így oldódhatunk fel egy közös, nagy ölelésben. Ókori amfiteátrumra emlékeztet a nyitott színpad FELKERESTÜK A BÉKE KIRÁLYNŐJE Közösséget is. Mintegy har­minc szerzetes él és dolgozik itt és fogadja a látogatókat Modem rendházuk felülnézet- ből a gyermekét tartó Máriát formázza, akinek ujjait pázsit­ból „rajzolták”. Koponyája pe­dig az ókori amfiteátmmokra emlékeztető óriási szabadtéri színpad. A közösség templomában egyáltalán nincs festett oltár­kép, csupán egy nagy, boltíves ablak, amelyen a közeli fák lombjai integetnek be.

Next

/
Thumbnails
Contents