Somogyi Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-13 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 32. szám

10 TURIZMUS 2006. AUGUSZTUS 13., VASARNAP ■WMManMi l I Nagy sikert arattak a félpénzes szállodák sikeres volt a szállodákban megrendezett féláras akció. A kezdeményezés keretében országszerte száz hotelben bizonyos napokon elenged­ték a szállásdíj felét az üdü­lési csekkel fizetőknek. Az érintett helyek üdülési- csekk-beváltásból származó bevétele átlagosan meghá­romszorozódott. Kenyér- és halünnepet tartanak Neszmélyen A DUNA MENTI település egész évben tart különleges ünnepségeket a gazdag ha­jóskanzen szomszédságá­ban. Augusztus 20-án példá­ul szakavatott pékek fűtik fel a szabadtéri kemencéket, a frissen sült kenyerekből egyet-egyet a részt vevő csa­ládoknak ajándékoznak. A cipók mellé sült halat és halászlét is lehet kóstolni. A programot zenés-táncos mulatság zárja. Olasz turistákat csábított egy tanulmányút neves olasz turisztikai szakújságírókból álló dele­gáció látogatott hazánkba. Mivel tízszer annyi magyar nyaral Itáliában, mint ahány olasz érkezik hozzánk, a Sofitél szállodalánc által szervezett útnak nem titkol­tan az arányok megváltoz­tatása volt az egyik célja. A háromnapos körúton a zsurnaliszták hazánk termé­szeti kincseivel és kulturális látnivalóival ismerkedtek. Kanyontúrán tilos a tűnődés bátorságpróba Vízeséseken kell lecsúszni, szédítően magas sziklákról leugrani Ha valaki kanyontúrára indul Szlovéniában, ké­szítse fel családtagjait, hogy egy egészen más embert kapnak vissza. Az élmény egyszerre fantasz­tikus és hátborzongató. Dián Tamás A rafting a bátor emberek sport­ja, a kanyon túra az őrülteké. Szlovéniában mindkét tulajdon­ságra szükség van, mivel a be- vállalós csoportok egy nap alatt letudják e két programot. A vad­vízi evezés élményéről igazából nem lehet sok újat mondani: az embert beültetik egy csónakba, s onnantól kezve csak az a dol­ga, hogy ott is maradjon. No de a canyoning... A kifejezés nem sziklamélye­désekben viselendő felsőruháza­tot takar, hanem magát a ka­nyontúrát. Vezetőnk, Tibor sze­rint vétek lenne kihagyni. „Fel­szaladunk a hegyre, aztán le­csúszkálunk a patakban” - je­lenti ki, s valóban egyszerűnek tűnik az egész. Könnyed leveze­tésnek a folyót legyőző raftingo- lók számára. Bohókás játék a gravitációval, afféle natúr él­ményfürdő. Nosza, vágjunk bele! Fél óra múlva, amikonaz egész társaság egy sziklafalhoz tapad­va vacog a cirka húszméteres mélység fölött, néhányan meg­kockáztatják, hogy talán még­sem volt jó döntés otthagyni azt a kedvesen zubogó folyót. Tűnő- 2 désre azonban nincs idő, mert £ vezetőink újabb és újabb kiszö­gelléseket találnak, melyek ré­vén még feljebb kapaszkodha­tunk. Mindezt természetesen teljes raftingos menetfelszere­lésben: vízhatlan ruhában, csu­romvizes cipővel a lábunkon, és kemény mentőmellényben, amely folyton felcsúszik az ar­cunk elé. Néhol ugyan sodronyt is rögzítettek jótét kezek a szik­lába, de többeknek az az érzé­sük, hogy inkább a csupasz élet­ösztönünkbe kapaszkodunk. Az út kétharmadánál már nincse­nek ateisták a csoportban, s ami­kor végre elérjük a kiindulópon­tot, egy vízesés tetején a többség csak azért nem fordul vissza, mert tudja: ugyanaz várna rá visszafelé, mint amiből már föl­felé is elege lett. A leereszkedés során gyakor­latilag egyetlen feladatunk van: higgyünk. El kell hinnünk, hogy ha kezünket és lábunkat össze­kulcsolva lecsúszunk egy víz­Eddig nem volt baj NEM DRÁGÁK a vizes kalan­dok a szlovéniai Bovecben: egy vízi program 8500 fo­rint, ha pedig a raftingot és a kanyontúrát egy napba sűrítjük, 15 500 forintot kell fizetni fejenként. Ebben az árban a védőfelszerelés és a szállítás is benne van. Bizto­sítást mindenkinek kell köt­nie, méghozzá olyat, amely vadvízi evezésre is kiterjed. Jó hír, hogy a bokazúzódás- nál komolyabb baja eddig senkinek sem történt. A kanyontúra bizonyos szakaszain már nincsenek ateisták a csoportban esésen, semmi bajunk nem tör ténik. Bíznunk kell abban, hogy ha elrugaszkodunk a szikláról, i hatméteres zuhanás után elé;; mély a víz, amibe belecsapó dunk. Egyeseknek ez kissé ne hezen megy, őket még az sen igazán győzi meg, hogy az adót szintkülönbséget így-úgy leküz dő társaik szemmel láthatóai épségben kiabálják: ugorjának csússzanak bátran. Nem túlzás a túra idejének felét az efféle biz tatások teszik ki: gyerünk, meg csinálod, ne gondolkozz! Légül kább az utóbbi jó tanács meg szívlelendő, a fatalizmus ugyan is sok mindenen átlendít. Vai például egy olyan szikla, amel mélyen benyúlik a víz fölé, d olyan meredeken, hogy az elev kizárja az ugrás előtti tűnődés Addig kell futni a semmiben v< get érő lejtőn, ameddig csak 1< hét, azután jön az elugrás a ví felé. Aki ezt megcsinálja, szu kolhat a két kísérőnek, hog ők is épségben leérkezzenel ugyanis a túravezetők virtusbi ötszörös magasságból rúgás kodnak neki. Az utolsó szakaszon már mii den mindegy. A tizenhárom m teres, függőleges vízesés lekü désére lehetetlen visszaemléke ni. Nagy üvöltés, harsog a zuh tag, emelkedik a gyomor, azti a megváltó csobbanás - és enn volt az egész. A derékig érő z bogóban még elordítjuk a nyoi dafestéket nem tűrő kanyon' csatakiáltást, mindenki lefrik köl mindenkit, aztán csak a cu pogó léptek által hirdetett dics ség marad: megcsináltuk. A forróság elnépteleníti a mediterrán partokat? Egy brit szaklap szerint 15 év múlva a jelenlegi mediterrán üdülőhelyeken megszűnhet a tö­megturizmus. A Journal of Sus- tainable Tourism felmérése alap­ján szakértők azt a következte­tést vonták le, hogy a tartósan nagy nyári forróság és az ebből eredő vízhiány mi­att 2020-ra például Málta szigetén már senki nem fog nya­ralni. Ugyanakkor újra felkapottak lehetnek az északabbra fekvő üdülővárosok Angliában vagy Hollandiában. „Mindez ma még ugyan sci-fi- nek tűnik, de az idei nyári hőhul­lám nagyon is valós veszélyt sej­tet" - írja a szaklap. A mediter­rán tömegturizmus vonzerejét az is csökkentheti, hogy az erős felmelegedés miatt az északi or­szágokban élők a nyári hónapok klímáját elég kellemesnek fog­ják tartani ahhoz, hogy ne utaz­Újra felkapottak lehetnek az északi városok. zanak el otthonról, inkább a 1 zai üdülőhelyeket válasszák. Tudósok szerint az átlagos 1 zéphőmérséklet 2100-ra mi egy 5,8 Celsius-fokkal emel] dik, s emiatt újabb hőhullám árvizek, földcsuszamlások és tegségek várhatók. Dr. Peter C klímaszakértő s rint a következő századra Nagy-I tannia éghajlat, mai Észak-Afrik hoz lesz hasonlatos, míg Mi vélhetően lakhatatlanná váli Jelenleg évente mintegy 1 millió európai - főként ango német - turista keresi fel a \ diterrán térséget, ahol 100 m árd dollár körüli összeget kö nek. A nyaralási szokásaik! bekövetkező változás drasztü hatással lehet Franciaorsj Spanyolország, Olaszország, rögország, Törökország, M: és Marokkó gazdaságára. Máltai életkép: 2020-ban a vízhiány miatt itt már senki sem nyaral? ITTTni

Next

/
Thumbnails
Contents