Somogyi Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-12 / 188. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. AUGUSZTUS 12., SZOMBAT / MEGYEI KORKÉP Újra Vértes Elemér nyomdokain újjászületés Megalakult az egykori Fonómunkás Kisszínpad kaposvári egyesülete Volt egyszer egy messze földön híres Fonómunkás Kisszínpad Kaposváron. Az egykori tag, Kaszás Fe­renc fejébe vette, hogy új­raéleszti a sikeres színját­szó társulatot. Takács Zoltán 150- Mi volt a titka a Fonómun­kás Kisszínpad sikereinek?- A hetvenes és a nyolcvanas évek eleje volt Magyarországon az amatőr színjátszás fénykora. Több ezer együttes működött az országban. Az elsők közt szere­pelt a Fonómunkás Kisszínpad, amely mintegy másfél évtize­den keresztül az élvonalban volt. A sikerek persze jórészt Vértes Elemér művészeti vezető zsenialitásának köszönhetők, ahogy az is, hogy ez a csapat nemcsak egy együttes volt, ha­nem inkább egy család.- Melyek voltak a legemléke­zetesebb előadások?- Rengeteget sorolhatnék. Az Ördögh Szilveszternek a Kopo­nyák hegye című előadása, ami kuriózum volt, mert ez volt az első előadás, amit a szentjakabi romoknál mutattak be. Aztán emlékezetes volt Mrozek: a Nyílt tengeren című darabjának előadása, ám a legnagyobb szakmai elismerést talán A vas­ra vert fohász című dokumen­tumjátékért kapta a társulat. Ez utóbbi az iharosberényi boszor­kányper anyagát dolgozta fel Vértes Elemér levéltári kutató­munkája nyomán. Évente 100­150 előadást tartottunk, ami ha­talmas darabszám még egy pro­fi színház életében is.- Hol játszott a színház ennyi alkalommal?- Leggyakrabban a városban, a megyében, de külföldön is. A leggyakrabban Szlovákiában, mert volt egy testvérszínjátszó csoportunk Kassán. A legna­gyobb nemzetközi elismeré­sünk az volt, amikor a 70-es évek végén az NSZK-ba egy nemzetközi fesztiválra is meg­hívtak bennünket. Másodszor 1989-ben jártunk ott, ám a régi tagok közül már csak páran vol­tak velünk, Elemér már nem élt. A fiatalok akkor a tanító­képzőbe járó diákok voltak, Pártsemleges humor. Kaszás Ferenc (elöl) és Körösi Lajos a Fókakör produkcióval egy másik műfajban nem kaposváriak. Elvégezték az iskolát, el is mentek a városból. Nem volt utánpótlás. Ráadásul én nem rendelkeztem olyan rendezői tehetséggel és kariz­mával, mint az Elemér, így las­san lezárult egy korszak. 1991- ben véget ért ez a történet.- Ennek már tizenöt éve. De úgy tudom, azóta sem pihen...- Még 2000-ben az Elemér halálának tizenötödik évfordu­lóján tartottunk egy megemlé­kezést. Előtte pár hónappal már összeálltam a Körösi Lajos ba­rátommal, akiről akkor annyit tudtam, hogy egy kaposvári ille­tőségű korombeli tanárember, aki számítástechnikát tanít és kiválóan zongorázik. A ren­dezvény szünetében a jelenlé­vők közül 80-100 embernek be­mutattuk az első politikai kaba­rénkat. Ez elég jó visszhangra talált. A Fókakör azóta létezik és pártsemleges politikai kabaré­kat adunk elő.- A Fókakör mentén szervező­dik újjá az egykori együttes?- Nem, a kettő nem függ ösz- sze. Most novemberben tartot­tuk az Elemér halálának a 20. évfordulóját. Arra az estre ren­getegen eljöttek. Én voltam a fő­szervező, és rájöttem: iszonyato­san nehéz megszervezni egy ilyen estet magánemberként. Hiszen mindenki alapított már egyesületet, a néptáncosok, kép­zőművészek, csak a színjátszók nem. A Vértes Elemér Színját­szó Egyesület 24 alapítótaggal alakult meg. Jó részük volt Fo­nómunkás tag. Miniatűr színháztörténet a megyeszékhelyről A KAPOSVÁRI TEXTILMŰVEK ál­tal támogatott Fonómunkás Kisszínpad 1961-ben alakult. Az alapítók között volt többek között Pogány Judit és Bencze Ilona is. A társulat jórészt ka­posvári fiatalokból, munká­sokból, népművelőkből, diá­kokból állt. Alapítója és első vezetője Both Rudolf. A 60-as évek vége felé Klujber László vette át az együttes vezetését, majd a 70-es évek elején ér­kezett Vértes Elemér, akivel nemzetközileg elismert pro­dukciók egész sorát vitte szín­re a csapat. A művészeti ve­zető 1985-ben elhunyt, így a megmaradt tagok Kaszás Fe­renc vezetésével dolgoztak to­vább egészen 1991-ig, a har­mincéves jubileumig.- Mi az egyesület célja?- Vértes Elemér emlékének és az amatőr színjátszás hagyo­mányainak ápolása. Ezt nagyon fontos dolognak tartjuk, mert az Elemér és az együttes annyi el­ismerést hozott ennek a város­nak és megyének, hogy ezt bő­ven megérdemlik. A másik, hogy szeretnénk létrehozni Ka­posváron egy saját hellyel ren­delkező amatőr színházat vagy Kaszás Ferenc és az örök szerelem Kaszás Ferenc 1973 tava­szán lépett be a színtársu­latba. Mrozek a Nyílt tenge­ren című abszurd komédiá­jában a diktátor szerepét játszotta, Hajnóczy Péter monodrámájában, a Dina- mitban, illetve a Don Quijo­te című előadásban nyújtot­ta legemlékezetesebb alakí­tásait. Vértes Elemér halála után a színkör utolsó veze­tője volt. Jelenleg a Fókakör együttes egyik tagjaként közéleti kabarét ad elő Kö­rösi Lajos kíséretével. Két előadásukkal, a Megismer­ni a magyart és a Fókakör­ben a tükör görbe címűek- kel több humorfesztiválon is elismerést arattak. Állandó fellépői a somogyi falunapi rendezvényeknek. Kaszás Ferenc 2006-ban alapította meg a Vértes Elemér Színjátszó Egyesüle­tet. Célja a régi Fonómun­kás Kisszínpad szellemisé­gének megőrzése és ápolá­sa egy régi-új csapattal. pinceszínházat. Szeretnénk Ka­posvár verset, irodalmat szerető polgárait egy ilyen helyre ösz- szehozni. A mi időnkben is volt a városban több amatőr színját­szó csoport, elmentünk egymás előadásaira. Ma mi van? Min­denki a saját pecsenyéjét sütö­geti, mert ón még nem nagyon láttam, hogy megnézték volna egymás előadásait...- Önálló darabot is színpadra állítana majd a csapat?- A régiek már nem akarnak színpadra lépni. Ám most, hogy tavasszal megint volt egy műso­runk a megyei könyvtárban, előjött egy kérdés, hogy mi len­ne, ha még tető alá hoznánk egyet. Kellő technikai felszerelt­ségünk már van, egy minőségi mobil színpad is készül, most már csak egy saját helyet kelle­ne találnunk valahol, lehetőleg a belvárosban, amely mintegy 80-100 néző befogadására alkal­mas. Nemrég átírtam Az ember tragédiáját, amelyhez szereplő­ket toborozunk... 5 Kettő vagy hosszú? NEMRÉG EGYIK KEDVES is­merősöm állított meg az utcán, és viccesen meg­rótt: - Nem tetszenek a nyelvvel foglalkozó írása­id, mert elolvasásuk után mindig lelkiismeret-furda- lásom támad. - Miért? - kérdeztem. Megmagya­rázta: - Azért, mert én - jó somogyiasan - még a „szőlő”-t sem kettő, ha­nem három „1” betűvel ejtem. hm - gondoltam -. meny­nyire igaza van! Legalább­is a lelkiismeret-furdalás tekintetében; hiszen a sző­lő szóban egy „1” betűt kell írnunk, és rövid „1” han­got kell ejtenünk. Tehát a betű és a hang összekeve­résével is baj van. Ha te­hát valaki három „l”-lel ejtené a „szőlő” szót, ak­kor az így hangzana: sző-1- 1—1—ő. Mind a három „1” kü- lön-külön. De például az „arra” szóban sem ejtünk két „r” betűt, hanem egyetlen hosszú „r” han­got. Ezért helytelen, ami­kor a szülők azt mondják beszélni kezdő gyerme­kükről: - Raccsol, az „r” betűt nem tudja kiejteni. Ilyenkor megnyugtatom őket: - Nem baj, csak az „r” hangot ejtse helyes­sen! A különböző betűket, köz­tük az „r”-et is csak akkor tudnánk kiejteni, ha pa­pírból kivágnánk, ajka­ink közé vennénk, majd „kiejtenénk”; mint La Fon­taine ismert meséjében a sajtot a holló (Két „1” betű; egy hosszú „1” hang!), akit a ravasz róka hízelegve becsap. MÁR ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN illik tudni: A hang leírt képe a betű. Valamint ezt is: A mássalhangzók hosszúságát betűkettőzés­sel jelöljük. És ezek a sza­bályok az oktatás „mo­dernizálása” óta sem változtak. Kétszáz közmunkással a tisztább Balaton-partért A strandolok tudják, hogy miben fürdenek A karádiak is beléptek az előnyös társulásba Kétszázan dolgoznak az állami­lag támogatott közmunka-prog­ramban a Balaton déli partján. Idén is Siófok ennek a gesztora. Fekete Tamás városházi osztály- vezetőtől tudjuk: a nyári szezon­ban a tóparti települések kör­nyezeti állapotának javítására összpontosítanak. Tisztítják a hordaléktól a partvédőműveket, igyekeznek eltüntetni az előző napi szemetet kora délelőttre a szabadstrandokról. Figyelnek a vasút menti területek rendbeté­telére is. Mivel itt a parlagfűsze­zon, megkezdték az allergiát okozó növénynek az irtását. Fe­kete Tamás szerint csak Siófo­kon négyszáz köbméter illegáli­san lerakott szemetet kellett el­szállíttatnia az önkormányzat­nak az elmúlt két hónap során. Ez továbbra is súlyos probléma, elsősorban az üdülőterülete­ken. Ezeknek a lerakóknak a fel­számolása is a közmunkások feladata. A kétszáz fizikai dolgozó mi­nimálbér közeli fizetést kap, és október végéig nyújt számukra munkalehetőséget a program. Komlósy Istvánná, a siófoki munkaügyi kirendeltség veze­tője azért örül neki, mert első­sorban olyan, hosszú ideje ál­lástalan embereket juttattak munkához, akik más módon nem vagy csak nehezen tudtak volna elhelyezkedni. ■ Fónai Imre A tisztiorvosi szolgálat elsődle­ges vizsgálatainak adatai sze­rint a somogyi fürdők eleget tet­tek annak a kötelezettségük­nek, hogy az üze­meltetők a stran­dok bejáratánál in­formációs táblát he­lyezzenek ki. A sió­foki városi ÁNTSZ illetőségi területén 11 érdekelt önkormányzatot, il­letve üzemeltetőt szólítottunk fel, akik a hiányosságokat pó­tolták, így nem szabtunk ki bír­ságot - mondta Torondy Márta siófoki tiszti főorvos.- Balatonberénytől Balaton- lelléig a kisebb strandok nyolc­van százalékánál az érdekelte­ket felszólították, hogy helyez­zék ki az információs táblákat. Ennek utólagos ellenőrzése augusztus második felében kezdődhet majd el - mondta Schaffer Károly marcali tiszti főorvosa. Az ellenőrzések tovább folytatód­nak és ahol az ÁNTSZ munkatársai további hiányosságokkal találkoznak, ott 100 ezer forintig terjedő bír­ságot is kiszabhatnak. Az infor­mációs táblák mellett a vízmi­nőséget is folyamatosan vizs­gálják, amelyről továbbra is el­mondható, hogy a legtöbb he­lyen kiváló. ■ Gungel M. Hét település képviselő-testü- lete tartott együttes ülést An- docson, a közoktatási intéz­ményfenntartó társulás létreho­zásáról szóló megállapodás mó­dosításáról. Törőcsik Ferencné andocsi polgármester, a társu­lási tanács elnöke azt mondta: Karád, Nágocs és Zics önkor­mányzata is jelezte korábban a csatlakozási szándékát az in­tézményfenntartó társuláshoz. Erre hivatalosan szerdán ke­rült sor Andocs, Bonnya, Fiad és Kisbárapáti mellé. Ezt köve­tően a képviselő-testületek elfo­gadták a módosított megállapo­dást. Hozzátette: lényege az, hogy a társulás székhelye An­docs, a csatlakozott falvakban levő nevelési-oktatási intézmé­nyek pedig tagintézményként működnek tovább. A helyi in­tézményekbe járó gyerekek vál­tozatlanul nem ingáznak. Azaz: egy fenntartó társulás tevé­kenykedik.- A megállapodás lényegi ele­me, hogy a csatlakozott önkor­mányzatok közoktatási tagintéz­ményei ezután jogosultak lesz­nek a kiegészítő normatívák le­hívására - mondta Törőcsik Ferencné. - A többcélú kistérsé­gi társulás által biztosítandó ösz- szeg és az egyéb plusz normatí­vák igénybevételével pedig az újonnan csatlakozott falvaknak kevesebb pénzt kell abból az is­kolára fordítani. ■ Krutek József ■ Az üzemelte­tők a vízminő­séget és a hő­fokot is fel­tüntetik.

Next

/
Thumbnails
Contents