Somogyi Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-08 / 184. szám

6 MAGYARORSZÁG Schmitt távozik a MOB elnöki posztjáról az mti értesülései szerint Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke a testület elnökségé­nek rendkívüli ülésén írás­ban rögzítette, hogy decem­berben lemond posztjáról. A MOB elnökségi ülését az után hívták össze, hogy a 18 fős testületből tízen kezdeményezték a rendkí­vüli közgyűlés összehívá­sát A kezdeményezés arra irányul, hogy eltávolítsák posztjáról Schmittet, aki egyben a Fidesz alelnöke is. A MOB elnöke az ülésen el­nézést kért azoktól, akiket korábban madárijesztőknek titulált. A tarjám pártalapító kilépett az MSZP-ből puszta Béla, Salgótarján szocialista polgármestere független polgármesterje­löltként indul az önkor­mányzati választáson, és kilép az MSZP-ből. Puszta Béla szerint az utóbbi hó­napokban „személyi, hatal­mi törekvések érvényesül­tek” a városérdekben való gondolkodás helyett. Szakszervezeti vétó a minimálbér miatt ősszel kezdeményezik a szakszervezetek a minimál­bér és bérminimum össze­gének felülvizsgálatát - kö­zölte az Magyar Szakszer­vezetének Országos Szövet­ségének alelnöke. Pataky Péter a Klubrádióban el­mondta, az érdekegyeztető tanács korábbi ülésein nem merült fel, hogy a kor­mány hozzá kíván nyúlni a minimálbér adómentessé­géhez. @ további hírek: www.reggel.hu Országépítés európai pénzből nagy projektek Az uniós részfinanszírozás aránya 85 százalékos is lehet Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza- Záhony-országhatár vasútvonal rriwstnikcíóia Vásárosnamény Miskolc Györ-Gönyii országos közforgalmú kikötő építése Miskolc városi villamosvasút fejlesztése M3 gyorsforgalmi út Nyíregyháza-Vásáros- namény szakasz épí­tése Nyíregyháza város és kűlteriiletei csatornázása és szennyviztiszrtása Észak-Alföld ivóvízminőség­javítása 4. számú főút burkolaterősítése (Szapárfalu-Karcag) BUDAPEST Budapest-Székesfehérvár-Boba- vasútvonal rekonstrukciója Debrecen városi villamoshálózat fejlesztése (2-es vonal) 8. számú főút burkolat- erősítése (Ajka-országhatár) Székesfehérvár Tápló menti térség szennyvízelvezetése és tisztítása Békéscsaba A Duna-Tisza közi Homokhátság fenntartható fejlesztése A Balaton-torveny hatálya alá tartozó dél-balatoni települések Nagykanizsa Défalföldi régió ivóvízminöség­javítása Nagykanizsa és kör­nyéke csatornázása és szennyvíztisztítása Pécs-Európa Kulturális Fővárosa 2010: kulturális turisztikai városnegyed, Zenei Konferenciaközpont, Dél-Dunántúli Tudásközpont, közterek és parkok rehabilitációja Vízi közlekedés fejlesztése Hóxuö fejlesztések Közúti fejlesztések Közúti fejlesztések Közúti fejlesztések Közúti fejlesztések Szennyvízkezelés Szennyvízkezelés Szennyvízkezelés Szennyvízkezelés Budapest elővárosi vasúthálózat fejlesztése Budapesti 1-es és 3-as villamos vonalának meg­hosszabbítása, I. ütem Szennyvtzkezeles Szennyvízkezelés Makó és térsége szennyvízcsatornázása Központi kasszából Ha Brüsszel is beleegyezik, 2007 és 2013 között több mint ezermil- liárd forint jut környezetvédelmi és közlekedési nagyprojektekre. Ezekre közvetlenül a kormány pályázhat az Európai Uniónál. Budapesti fejlesztések Árvízvédelem, folyószabályozás, vízminőségvédelem Szamos-kraszna-völgyi árvízszint-csökkentő tározó Nagykunsági árvízszint-csökkentő tározó, Hanyi-tiszasülyi árvízszint-csökkentő tározó Tisza-hullámtér projekt, Duna-hullámtér projekt gazdálkodás Mecsek-Dráva-terseg hulladékgazdálkodása közep-Duna-videki hulladékgazdálkodás Utak és csatornák a fejlesztési listán Ezermilliárd forintnál is több uniós támogatást for­dítana a kormány három­tucatnyi nagyprojektre. Gyükeri Mercédesz Soha nem látott lehetőségről be­szélt a kormány, mikor társadal­mi egyeztetésre indította a máso­dik nemzeti fejlesztési tervet, vagy legújabb nevén az Új Ma­gyarország Fejlesztési Tervet (UMFT). Ennek alapján nyolc- ezermilliárd forint fejlesztési pénz kerülhet az országba a kö­vetkező kilenc évben, ám ennek az összegnek - pontosabban az agrártámogatásokon túli majd­nem hétezermilliárdnak - jelen­tős része nem közvetlenül pá­lyázható összeg. Mint azt Bajnai Gordon, a fejlesztésekért felelős kormánybiztos lapunknak ko­rábban elmondta, az ÚMFT ter­vei között jelenleg 35 nagypro­jekt szerepel, amelyeknek meg­valósításáról közvetlenül a kor­mány dönt, s küldi el pályázatát Brüsszel felé. Bajnai ugyanak­kor hangsúlyozta: a jelenleg jó­val több mint ezermilliárd forint­nyi fejlesztést tartalmazó lista ideiglenes, egyes projektek le­vagy felkerülhetnek róla. Ez azonban nem érinti a megvaló­sulást, annyit jelent, hogy eset­leg mégsem uniós pénzből, ha­nem más forrásból - például koncesszióban - készül el. A nagyprojektek ötven, illetve 25 millió eurónál (13,5 és 6,7 milliárd forintnál) nagyobb érté­kű beruházások, amelyeket az uniós alapelveknek - például versenyképesség, környezetvé­delem, transzeurópai közlekedé­si hálózat fejlesztése - megfele­lően Brüsszel is támogat. (Kivé­tel tehát a pécsi Európa kulturá­lis fővárosa program: az EU kul­turális eseményeket nem támo­gat, ezt helyi és nemzeti forrá­sokból szokás finanszírozni.) Az uniós részfinanszírozás aránya elérheti a 85 százalékot. Ehhez bizonyítania kell a kor­mánynak például azt, hogy a megvalósítás legkésőbb 2008- ban elindítható, és biztosíthatók a megvalósítás jogi, pénzügyi, szervezeti és egyéb feltételei. Utóbbi különösen fontos Brüsz­szel szemében, mivel 2007-től már nem érvényes az a szabály, hogy a projektnek a támogatás megítélésétől számított három éven belül el kell készülnie. A mostani, 2004-2006-os tá­mogatási periódusban ugyanis felmerült, Magyarország a határ­idő lejártával elveszíti a már megítélt támogatást. Az Európa legnagyobb környezetvédelmi beruházásának tartott, 120 mil­liárd forintos beruházással meg­épülő csepeli szennyvíztisztító esetében civil szervezetek hát­ráltatták a tervet, majd a fejlesz­tést levezénylő szervezetet bírál­ta Brüsszel. Később a közbeszer­zési eljárás húzódott el, így az alapkőletételre több mint másfél évvel azt követően került sor, hogy az EU odaítélte a költségek 65 százalékát kitevő támogatást. Beruházások - jó ideig még forintokból AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG több­ször fenyegetőzött ugyan a fej­lesztési források visszafogásá­val arra az esetre, ha Magyar- ország nem teljesíti az euró be­vezetéséhez szükséges maast- richti kritériumokat. Közvetlen veszélyről azonban aligha be­szélhetünk. Eddig ugyanis egy­szer sem váltották be a tagor­szágok az erre irányuló fenye­getéseket, ráadásul azok is olyan államok - Portugália vagy Görögország - esetében merültek fel, amelyek már tag­jai az euróövezetnek. Ez pedig Magyarország esetében - lég alábbis a 2007-2013-as terve­zési időszak legnagyobb részé­ben - nem várható. Négy esztendő - négy aláírás-gyűjtési akció adatvédelmi biztos Kétfajta adatkezelés vonatkozik a Fidesz által elindított kezdeményezésre Négy év alatt sorrendben a har­madik nagy aláírásgyűjtési akci­óját indítja el a héten a Fidesz. A párt 2002 elején a 2012-es olimpia magyarországi megren­dezése érdekében kérte a támo­gató aláírásokat. A Fidesz né­hány hónapon belül elvesztette a választásokat, így a kezdemé­nyezés is elhalt. Hogy mi lett az aláírók adataival, azt többszöri próbálkozásuk után sem tudtuk meg, többen is azzal érveltek, hogy nem illetékesek az ügyben. Szijjártó Péter szóvi­vő pedig elérhetet­lennek bizonyult. A második próbál­kozás 2004 áprilisá­ban indította el a párt, az úgynevezett Nemzeti Pe­tíció keretében. A Munka, Ott­hon, Biztonság szlogennel kez­deményezett akció egyebek mel­lett azt javasolta, hogy a jelenle­ginél nagyobb támogatást kap­janak a családok, a vállalkozá­sok, az idősek. Ekkor is egymil­lió aláírás összegyűjtését tűzte ki célul a párt, amelyet állítása szerint el is ért. Ezt ugyanakkor a politikai ellenfelek kétkedés­sel fogadták, ugyanakkor az is tény, hogy az ügyben csak a fideszesek szavahihetőségére hagyatkozhatunk, mivel kívülál­ló nem tekinthetett be a feldolgo­zásba. A jelenlegi, Jó reggelt, Magyar- ország! petíciót néhány hete je­lentette be Orbán Viktor pártel­nök az erdélyi Tusnádfürdőn. A kormány megszorító intézkedé­sek visszavonását követelő kez­deményezése szeptember 23-án, a párt budapesti rendezvényén, a Hősök terén zárul majd le. Tegnap délután a Fidesz budapesti , XII. kerületi irodájá­ban nagy volt a jö­vés-menés, reggel­től gyűjtötték az alá­írásokat. Fonti Krisztina, a kerületi iroda vezetője lapunk­nak elmondta, reggel kilenctől folyamatosan érkeztek az embe­rek, három óráig körülbelül 60-70 ember töltötte ki az ívet. Az érdeklődőkre belépéskor egy önkéntesek által aláírt plakátról Pokorni Zoltán, a kerület fide- szes polgármesterjelöltje mo­solygott. A országos napilapok­ban már megjelent kiáltvány § fénymásolatát bárki elviheti, akárcsak az MSZP kampányki­adványainak mintájára emlé­keztető füzetet is. Ebben Gyur- csány Ferenc miniszterelnök vá­lasztások előtti és utáni nyilatko­zataiból válogatnak, különös te­kintettel az infláció emelkedésé­re, a gázárra és a növekvő adó­terhekre vonatkozóan. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos la­punknak elmondta: a Fidesz ket­tős célú aláírásgyűjtés keretében jelentette be az akciót. Ez az adattárolás miatt érdekes. Aki ugyanis kifejezetten vállalja, hogy folyamatos kapcsolatban szeretne lenni a kezdeményezés­sel, annak az adatait a Fidesz nyugodtan tárolhatja, azt csak kérelem esetén semmisíti meg. Aki viszont mindössze demonst­rációs céllal írja alá az íveket, an­nak adatait az akció befejezése után törölnie kell a pártnak. Az utóbbi egy évben egyre gyakrabban használják fel a parlamenti pártok különböző kezdeményezésekhez az aláírás- gyűjtési akciókat. Legutóbb, 2005 novemberében az MSZP szerette volna aláírásokkal meg- erősíttetni azt a felvetését, hogy a nemzeti minimum keretében hét olyan ügyben - mint példá­ul bérfelzárkóztatás, nyugdíj- emelés - állapodjanak meg a parlamenti pártok. Ezzel a szoci­alisták a Fidesz úgynevezett ga- ranciatörvény-javaslatát próbál­ták gyengíteni. Az ellenzék ugyanis azt szerette volna, hogy egyebek mellett törvénybe fog­lalják a privatizációs leállítását és különböző áramelések megál­lítását. Az MSZP akciójáról az­óta sem hallani semmit, szabad­ság miatt az ügyben illetékes po­litikusok szintén elérhetetlenek voltak. ■ Sz. Á.-B. M.-P. E. Pusztába kiáltott szó maradt az államfő tanácsa Egyelőre úgy tűnik, hogy a pártok és az 56-os szervezetek nem fo­gadják meg Sólyom László taná­csát, miszerint a forradalom 50. évfordulóján a politikai ellentéte­ket félretéve együtt kell ünnepel­ni. „Az államfővel hajlandóak va­gyunk együtt ünnepelni, de Gyurcsány Ferenccel nem” - mondta Wittner Mária. A fide- szes képviselő közölte, hogy köz- zétesznek egy nyilatkozatot arról, hogy aki együtt emlékezik a kor­mányfővel, az megtagadja 1956- ot. „Soha nem törekedtünk arra, hogy a pártok külön ünnepelje­nek. Most is mindenkinek elküld­jük a meghívókat” - mondta la­punknak Göndör István, az MSZP frakcióvezető-helyettese. Herényi Károly, az MDF frakció- vezetője úgy fogalmazott, hogy a közös megemlékezés ezúttal sem rajtuk fog múlni. A Felvonulási téren már gőz­erővel folyik a 900 millió forintba kerülő központi emlékmű építé­se. Október 23-án leplezik le a Műegyetem előtt az 56-os szerve­zetek által javasolt szobrot is, ahol azok is emlékezhetnek, akik po­litikai vagy egyéb okokból külön ünneplésre vágynak. ■ V. M.. Tegnap csaknem hetvenen írták alá az ívet a Fidesz egy fővárosi irodájában ■ Egyre gyakrab­ban kezdenek aláírásgyűjtés­be a pártok. PANORÁMA 2006. AUGUSZTUS 8., KEDD

Next

/
Thumbnails
Contents