Somogyi Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-01 / 178. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. AUGUSZTUS 1., KEDD 11 SOMOGYI GAZDASÁG Elérte a nyugdíjkorhatárt a fáradt forint születésnap Hatvan esztendővel ezelőtt váltotta fel a pengőt, de csaknem tallér lett belőle Összesen ötféle papírra nyomott százforintos volt forgalomban, amelyeken változtak a címerek. Jó ideje fémszázassal fizetünk; ez már aprónak számít A világtörténelem legna­gyobb inflációja után napra pontosan hatvan évvel ezelőtt váltotta fel az elértéktelenedett pen­gőt a forint. Vas András Ezerszer elátkozták, mégis ku- porgatták, gyűjtögették, olykor öltek érte. Megfáradt, elgyengült az utóbbi években, ami nem is csoda, hiszen lassan eléri a nyug­díj-korhatárt. Nagyjából akkorra, amikor az idén hatvanesztendős magyar fizetőeszközt, a forintot felváltja az euró. Napra pontosan hatvan évvel ezelőtt mutatkozott be korabeli honfitársainknak: 1946. augusztus elsején szorítot­ta ki a pénztárcákból minden idők legnagyobb bukását abszol­váló elődjét, a pengőt. Egy dollár 1945 júliusában 1320, novem­berben 108 ezer, 1946. január­ban 795 ezer, márciusban 1 mil­lió 750 ezer, májusban 59 milli­árd, júliusban pedig 4 millió 600 ezer quadrillió pengőt ért. Az akkor még csak a koalíci­ós kormány tagjaként későbbi hatalmát építgető Magyar Kom­munista Párt gazdasági szakér­tői szociáldemokrata kollégáik­kal karöltve 1946 tavaszán kezdtek el dolgozni a pénzügyi stabilizáció tervén. Munkájuk­ra igencsak nagy szükség volt, hiszen az 1927-ben a szintén vi­lágcsúcsot bukó korona helyére bevezetett pengő alig két évtize­des regnálás, no és a második világháború után elképesztő mélyrepülésbe kezdett. A korabeli politikusok leg­főbb célja - pártállástól függetle­nül - a napi szinten érzékelhető infláció megállítása volt. Ennek érdekében a minisztertanács május 21-én úgy döntött, hogy augusztustól új fizetőeszközt ve­zet be. Megszületett a forint. Méghozzá nem kis vajúdás után. Már az elnevezése sem volt zökkenőmentes: készültek tallér címletű bankjegyterveze­tek is. A döntéshozók azonban a forint mellett tették le voksukat. Az 1946. augusztus 1-jén be­vezetett új pénznem története egyúttal értékcsökkenésének a históriája is. Az új fizetőeszköz az értékének megóvására tett kormányzati intézkedések da­cára folyamatosan vesztett érté­kéből. Pedig az amerikai hadse­reg 1946. augusztus 6-án visz- szaszolgáltatta a nyilasok által elrabolt, az országból kilopott magyar aranykészletet. A 2663 aranyrúd, egytonnányi arany­pénz és 28 tonna aranygranulá­tum hosszú ideig fedezetet je­lentett a forint kibocsátásához. Az új fizetőeszköz iránti bizal­mat elősegítette, hogy a 25 szá­zalékos aranyfedezeti arány - bár átváltására nem biztosítot­tak lehetőséget - decemberre egy kiló kenyér ára 1945 au­gusztusában hat pengő, októ­berben 27, novemberben a hó elején 80, a végén 135, de­cember első felében 310, má­sodik felében 550, 1946 janu­árjában hó elején 700, a vé­gén 7 ezer, május elején 8 millió, a végén 360 millió, jú­niusban 5,85 milliárd pengő már elérte a 33,8 százalékot. Bevetetésekor egy forint 0,07575 gramm színarannyal volt egyenértékű. Az amerikai dollár 11,74, a német márka 0,12, az osztrák schilling 0,17, az angol font 29,35 forintos hi­vatalos árfolyamon lett beje­volt. A gigaszámok elképesztő névértékű bankjegyeket köve­teltek: már áprilisban megje­lent a tízezer és a százezer miipengős, azaz tíz- és száz- milliárd pengős, júniusban pedig a százmillió milpen- gőstől a százmillió bilpen- gősig - az egyes után 20 nulla - tartó széria... gyezve. Némileg komolyabb matematikai ismeretek kellet­tek a pengő-forint átváltáshoz: 400 ezer kvadtrillió pengőért - plasztikusan: a négyes után nem kevesebb, mint 29 nulla... - lehetett egy új egyforintos ér­mét kapni... Természetesen az árak is visszatértek a régi ke­rékvágásba: kilónyi kenyér 96 fillérbe, hasonló tömegű burgo­nya 43 fillérbe, ugyanennyi vaj 25 forintba, míg egy mázsa bú­za negyven forintba került. A mai fülnek jól hangzanak ezek az árak, ám a fizetések sem tör­tek az egekbe: a legalacsonyabb havi bér 100-145, a legmaga­sabb 560-700 forintot tett ki. Az új pénz iránti bizalom nö­veléséhez az állam deflációs po­litikát folytatott: az előirányzott pénzmennyiséget csak fokozaú san nyomtatták ki. A bankjegy forgalom egy hónap után mé csak 355,6 millió forintot tett k Gondot okozott a papírhiány i: kezdetben a speciális alapanya hiányában csak tíz- és százforir tos bankjegyeket hoztak forgí lomba ofszet nyomással. A ki vetkező esztendőben aztán finn és francia importból beszel zett jó minőségű bankjegypap ron réznyomással elkezdődött a új tízesek, húszasok és százaso nyomása. Az ötvenes 1951-ber az ötszázas 1970-ben, az ezre 1983-ban, az ötezres 1991-be jelent meg. A pénzromlást köve ve váltópénzei közül előbb a ké és öt-, majd 1996. szeptembe 30-án a tíz- és húszfilléreseket i bevonták. Az első pofont az ötvene évek áruhiánya és a jegyrenc szere adta a magyar valutánál A hetvenes évek végétől aztá már nem ilyen szemérmes a h: talom: elkezdődnek a nyílt ái emelkedések - árkiigazításo -, melyek a mai napig tartanai A fél évszázados születésnapn tehát 1996-ra - bár az 1995. ne vember 7-én elfogadott deviz; törvénnyel gyakorlatilag kor vertibilis valuta lett - erede értékének már csak 3,7 száz; lékát éri a forint. A bankjegyeken 1949-ig Kossuth-címer, 1957-ig a Rákos címer, 1990-ig pedig a Kádár-c mer volt látható. A rendszervá tástól az új köztársasági címe rel nyomtatott bankjegyek ki rültek forgalomba, majd 199< tói új formájú és kibocsátás bankjegyek kiadására és has; nálatára került sor a kétszáz fi rintostól egészen a húszezresi; Magasabbra egyelőre nem ji tott, vélhetően már nem is főj Átveszi a helyét az euró. Százmillió bilpengőért vehették meg a kenyeret A zab aratásával késnek, a búza raktárba került A legnagyobb lemaradás a zab aratásában tapasztalható So­mogy megyében, egyelőre csak a bevetett terület harmincöt szá­zalékán végeztek a munkával. Mégsem fenyeget válság; a visz- szamaradt 2600 hektárról is rö­videsen levágják a szemes ter­ményt. Varga Gábor, az aratási koor­dinációs bizottság és egyben a megyei földművelésügyi hiva­tal vezetője kérdésünkre el­mondta: az idei betakarítás ösz- szehangoltan, szervezett kere­■ A kánikulában is aratnak a földeken a so­mogyi gazdák. tek között folyik. A 46 ezer hek­táron termesztett búza hetven­nyolc százalékát már learatták, a szélsőségesen magas hőmér­séklet közepette is folyamato­san dolgoznak a földeken. Hoz­zátette, hogy a termelők sokat mérgelődtek az aszály miatt. A sokéves júliusi csapadékát­lag 77,4 milliméter volt, ez év­ben viszont mindössze 18,8 mil­liméter eső itatta a szántó­földeket. Ez kedvezőtlenül befo­lyásolta a gabona termésmeny- nyiségét. ■ Harsányi Miklós Csatornával vezethetik el az összes szennyvize November közepére Tab égés területén kiépül a szennyvizes torna-hálózat, a városatyák testület legutóbbi rendkívüli ül sén rábólintottak a nyílt közb szerzési pályázat kiírására, nagy beruházás összesen neg venötmillió forintba kéri Schmidt Jenő polgármestert megtudtuk: a Hunyadi, a Ko suth, a Szabadság, a Gárdonyi, Kisfaludy utcában, a Tűzoltó i ca végén és a Dobó közben csa nem három kilométeres sz kasszái bővül a meglévő há!óz< ■ A városnak nem kerül pénzébe a csatornázás.- A beruházás költségeim mintegy fele, huszonháromm lió forint céltámogatás, a lakó sági hozzájárulás pedig hatm lió forintot tesz ki. S a város zenötmillió forintnyi támogató nyert pályázattal a Dél-duná túli Regionális Fejlesztési 1 nácstól - mondta Schmidt Jen- Az egyszerűsített eljárást \ lasztottuk, a pályázatot nyo cégnek küldjük meg, amelyi augusztus 21-ig tehetnek ajá lást. A kivitelezőről auguszt 24-én döntünk. ■ Krutek Józs Egy gombostűt sem lehet elejteni hetek óta a barcsi strandon; horvátoknak és magyaroknak egyaránt ez a létesítmény az orvosság a kánikulára Hatvan férőhelyes panzió épül az új barcsi fürdő szomszédságá­ban, s rövidesen hozzálátnak a kemping kialakításához is ugyanitt - jelentette be Feigli Fe­renc polgármester. Ezzel lehető­vé válik, hogy a fürdővendégek több időt is eltöltsenek a legdé­libb somogyi városban.- Azért is fontos, hogy ele­gendő számú szálláshely várja a vendéget Barcson, mert jól ha­ladnak a tárgyalásaink a hor- vát egészségbiztosítási pénztár­ral a határon túlról érkező für­dővendégek gyógykezelésének támogatásáról - tette hozzá. - 16-18 ezer látogatóra számí­tunk a szomszédos országból, mivel a határ túlsó oldalán nincs a közelben hasonló fürdő­hely. Ezzel egy időben megkezd­Tizenhárom medence A fürdőben 4 kültéri él- ménymedence, 6 beltéri medence, 3 termálmeden­ce, szauna, jakuzzi, napozó- . terasz, büfé és étterem is van. Gyógyászati szolgálta­tásokat is kínálnak. tűk a három termálmedencénk vizének gyógyvízzé minősítését is. A polgármester elégedetten számolt be arról, hogy az idén februárban átadott barcsi für­dőn és rekreációs központban eddig mintegy 80 ezer ember fordult meg. A hétvégeken jó­formán egy gombostűt sem le­het elejteni, 1500 ember vált je­gyet a barcsi strandra. ■ N. L. Panziót építenek a legdélibb fürdőhöz barcsi fejlesztés Legalább tizennyolcezer horvát fürdőzőre számítanak

Next

/
Thumbnails
Contents