Somogyi Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-31 / 177. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. JÚLIUS 31., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP 5 Petőfi-szavalatok a koltoonas rajongójáért a mikei versenyen Egy szabadon választott és egy Petőfi-verssel indulhattak a sza­valok a szombati Petőfi szavaló­versenyen Mikében. Az amatőr versmondók szá­mára meghirdetett versengés immár hagyományos a faluban. Az évek során rendszeressé vált kulturális rendezvényhez kedves, ám szomorú történet is kapcsolódik. A falu közkedvelt lakója, Böde István szervezte meg először a versenyt, aki köz­tudottan rajongva szerette a 19. század nagy magyar költőjét, még emlékparkot is készített a tiszteletére. De munkája egyik gyümölcsét, az első mikei Pető­fi szavalóversenyt sajnos már nem érhette meg, hiszen né­hány nappal az esemény előtt autóbalesetben - a feleségével és lányával - elhunyt. A karam­bolt csak unokája élte túl, sú­lyos sérülésekkel. Mindez három éve történt, s akkor a falu vezetése úgy dön­tött, hogy a szervező emlékére hagyományt teremtenek a ■ Böde István szervezőre is emlékeztek a versenyen. versmondó versennyel. Azóta minden év nyarán így emlé­keznek Böde Istvánra. A megmérettetés ezúttal is színvonalas volt. Az ország minden tájáról érkező har­mincnyolc szavaló vett részt a kulturális bemutatón, ahol négy kategóriában versengtek. Legtöbbjük már évek óta fog­lalkozik versmondással, így igazán nehéz dolga volt a zsű­rinek az értékelésnél, ahol az egyéniséghez illő versválasz­tás, a vers értése és megérteté­se, a kifinomult előadásmód és a közönségre gyakorolt hatás egyaránt számított. Az általános iskolások mező­nyében a kadarkúti Meggyes Katalin lett az első. A középis­kolások között a nagykanizsai Miksó Nóra végzett az élen. Nagykanizsáról érkezett a versenyre a felnőttek között győztes Horváth Zsófia Katalin is. A szépkorúak kategóriájá­ban a tavalyi győztes kapos­vári Németh László nyert. Ka­tegóriánként egy-egy vers­mondó teljesítményét külön- díjjal jutalmazták. ■ Csikós M. Száz kis ürgét hurkoltak természetvédők Visszatelepítik az állatkákat Belső-Somogyba A természetvédők vigyáztak az ürgékre. Csak rövid ideig tartották az állatkákat ketrecben, amíg Siófokról Somogyfajszra szállították őket Nem öntötték, hanem hu­rokkal fogták az ürgét a kiüti repülőtéren a somogy- fajszi természetvédők. Fónai Imre Az akciójuk amellett, hogy ürge­mentés, figyelemfelhívás is; Bel- ső-Somogyban lassan teljesen el­tűnik a gyeptársulás, a legelteté- ses állattartás. Száz kis ürgét fogtak hurkolá- sos módszerrel a somogyfajszi természetvédelmi szervezet ak­tivistái két nap alatt. Az állatokat a fajszi pásztorparkban enged­ték útjukra. - Megszűnt a repü­lés Kilitiben, egyre nagyobb a fű, gazosodik a terület, így romlot­tak az ürgék életfeltételei - ma­gyarázta Töfnösváry Tibor, a so­mogyfajszi egyesület vezetője. - A fajszi parkot a somogyi pász­torkultúra emlékére hoztuk lét­re. Valaha az ürge kedvelt kis ál­lata volt a pásztorembernek. A hatvanas évek elején még sok ezer példány élt, aztán egyre ke­vesebbet lehetett felfedezni, majd teljesen ki is pusztult Bel- ső-Somogyban. Mint ahogyan fo­kozatosan tűnt el az erre a tá­jékra oly jellemző gyeptársulás, erdős puszta, fás legelő is. S hol vannak ma már a pásztorok? Ahogyan az állattartás egyre visszább szorult, ezeket a lege­lőket erdősítették, felszántották. A mostani ürge-visszatelepítés ezért szimbolikus jellegű is. Ar­ra kívánjuk felhívni a figyelmet, hogy eltűnnek a pusztagyepek - nem csak Somogybán, az egész országban -, a sok száz éves ma­gyar állattartási kultúra s vele együtt a néphagyomány; a pász­torkultúra, az építészet, a fara­gás, a néptánc hagyománya. Ezer éven át élt ez így komple­xen az országban. Tömösváry Tibor azt hangsú­lyozta: az Európai Unió éppen az ilyesfajta ökológiai gazdálkodást támogatja jelentős mértékben. - A területek erdősítése helyett az ökoturizmus irányába kellene lépni, ami munkalehetőségeket is teremthet - folytatta. - így éledhetnének fel a pásztorha­gyományok. A terület élővilágának, ökoló­giai egyensúlyának a visszaállí­tása a másik célja az ürgetelepí­tésnek. Az ürge a tápláléklánc fontos része; a kerecsensólyom, a parlagi sas fő tápláléka volt korábban. A fajszi természetvé­dők mintegy száz fiatal pél­dányt fogtak most be, ezek egy év múlva már ivarérettek lesz­nek, tehát szaporodhatnak a pásztorparkban. A versből az ürgeöntés módszere ismert, de a szakemberek szerint a hurko- lás kíméletesebb. Mivel a hurok az állat derekára tekeredik, mi­nimális az esélye annak, hogy a befogott állat elpusztul. Vízön­téssel viszont megfulladhatná­nak. A somogyfajszi parkban előre lyukakat fúrtak, s ezekbe engedték bele a befogott ürgé­ket; azok aztán tovább ássák, mélyítik föld alatti üregeiket. A romák azért vadászták, hogy megegyék AZ ÜRGE VÉDETT ÁLLAT. A fajszi természetvédőknek ezért szá­mos engedélyt be kellett sze­rezni, mielőtt akcióba léptek. A régi korok embere öntéssel és hurkolással is megfogta az ürgét. Nem legenda, valóság volt: a cigányok azért vadász­tak rá, mert megették Több ragadozó madár legfőbb táp­láléka; így a parlagi sasé, mely az 1900-as évek első felé­ben még élt Somogybán, az­tán teljesen eltűnt Az ürgék kihalása BelsőSomogyban a hatvanas évek végén kezdő­dött. Az ürgelyukak egyébként még a repülést is veszélyezte­tik. A kiüti reptéren, ahol a mostani ürgebefogást is tartot­ták, korábban előfordult: be nem temetett lyukba akadt egy vitorlázógép, megrongáló­dott, több százezer forintos kár keletkezett benne. Ha majd újra lehet repülni a léte­sítmény füvéről, akkor csak egy alapos karbantartás, pél­dául az ürgelyukak eltünteté­se után képzelhető ez el. SEGÍTÜNK F. SZARKA Zebrát a kocsmához A kaposvári Kinizsi kocsma tulajdonosa nehezményezte, hogy a Bem és Kinizsi utca sarkán nincs felfestett gya­logátkelőhely. Szabó Tibor, a Magyar Közút Kht. területi igazgatója azt mondta, hogy a 67-es főközlekedési úton a zebrák a gyalogosok közle­kedési szokásait figyelembe véve lettek felfestve. Á kér­déses saroktól északi irány­ban mintegy 60 méternyire, dél felé 150 méterre van ki­jelölt gyalogosátkelő. Az északi átkelőnél még a gya­logosok által irányítható köz­lekedési lámpa is segíti az átkelést. További gyalogos­átkelőhelyeket a főközleke­dési út forgalmának akadá­lyozása miatt nem kívánnak létesíteni. Repülés gyerekkel Balatonszabadi olvasónk kétéves unokájával Horvát­országba készül. Arra volt kíváncsi, hogy milyen óvin­tézkedéseket kell tennie a repülőúton, hogy a gyer­mek komfortosan érezze magát. Kisebb gyerekeknek szá­mos légitársaság nyújt va­lamilyen alvási lehetősé­get; szétnyitható ágyat vagy kényelmesebb ülést. Fontos, hogy a gyermeket gyakran itassuk, nehogy kiszáradjon. A repülőgép levegője a légkondicionáló miatt általában szárazabb, még akkor is, ha ezt nem vesszük észre. 16-165 Közérdekű kérdéseiket a nap huszonnégy órájában rögzítjük a 82/316-165-ös te­lefonszámon. Vagy hívják hétfőtől péntekig 12-14 óra között a 82/528-129-es tele­fonszámot! Asztali örömök puliszkás rétessel és juhtúrós prószával gasztronómia Gadányban először találkoztak a kukoricás étkek kedvelői, Segesden már hagyomány a prószaparádé Gadányban először találkoztak a kukoricás étkek kedvelői és mesterszakácsai. Egyelőre a csapatok részéről nem volt ak­kora az érdeklődés, mint a kü­lönleges asztali örömök már be­vált rendezvényei iránt, de így is hat csapat vett részt az attrakci­óban. A hagyományos kukorica­kása mellett több különlegessé­get is készítettek. Ilyen volt a puliszkás rétes vagy a túrós puliszkagolyó. Legnagyobb sikere a kukorica­borítású bordának volt. A ven­dégek közül sokan e jeles alka­lommal kóstoltak először kuko­ricás ételt. A több száz látogató a kóstolás után utcabálon szó­rakozhatott. A kukorica sokak számára ismertebb, mint a belőle készült régies ételek Huszonnyolc nevező negyven­kilenc prószája versengett a segesdi prószafesztiválon szom­baton. A Különleges Asztali Örö­mök Somogybán rendezvényso­rozat állomásán ezúttal az egy­szerű, ám a különösen Dél-So- mogyban és Zalában kedvelt né­pi étel sós és édes, kelt és tejes változatainak kavalkádját sora­koztatták fel a versenyzők. A fél­száz helyben sütött prósza között spenótos, sonkás, csirkemelles, csokis, sárgadmnyés és geszte­nyés is volt, de természetesen azok sem maradtak éhesen, akik az egyszerű lekváros prószát kedvelik. A zsűri tetszését az íz­re és küllemre is megfelelő, ki­csit különlegesebb versenymű­vek nyerték meg. A résztvevők ebédre tárcsás sültet, pörköltet és palacsintát is készítettek. A fa­lunappal egybekötött rendezvé­sós KATEGÓRIÁBAN a segesdi Civitas Egyesület szíriéiben in­duló Szakái Csabáné cukkinis -sajtos finomsága nyert Máso­dik lett a szabási Gondviselés Szociális Otthon versenyzője, Tóth Józsefné hagymás-tejfölös prószájával, a harmadik he­lyet pedig a göigetegi Közéleti Nyugdíjas Klubból Varga Józsefné kapta, ő kapros juhtú­rós étket készített. Az édes ka­nyen senki nem unatkozott. Színpadi szórakoztató műsorok, vízi foci, este pedig utcabál várta a résztvevőket ■ Cs. M.-F. Sz. Á. tegóriát a Tananyért Egyesület­ből Bellái Lajos nyerte, aki gyümölcsös kelt prószát sütött A görgetegi Csekő Ferencné kukoricás prószájával máso­dik lett, a háromfai Cekkeres csapat édes-tejes bronzérmet szerzett Az abszolút győztes Szakái Csabáné lett, aki sós prószás győzelme mellett a ré­szeg banános prószával telje­sen levette lábáról a zsűrit Részeg banános prószával vette le lábáról a zsűrit

Next

/
Thumbnails
Contents