Somogyi Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-31 / 177. szám

063 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. JÚLIUS 31., HÉTFŐ GYÉKÉNYE S ­Idősb Borcsek Jánosné (balról), ifjabb Borcsek János, Borcsek Tamás és ifjabb Borcsek Jánosné játék közben. Jól érzik magukat Gyékényesen Fürdőzés helyett dolgoznak fiatalok Örökségül kapták a mezőgazdasági munka szeretetét HÍREK-.....................................* Új közúti határátkelőt szeretnének nyitni A TELEPÜLÉS VEZETÉSE régóta szeretne közúti határátkelő- helyet nyitni. Az elmúlt idő­szakban több ígéretet is kap­tak, a horvátokkal egyeztet­tek. A vasúti határátkelőhe­lyen - a nagykanizsai határ­őr-igazgatóság adatai alap­ján - jelentősen nőtt a forga­lom. Az egyenruhás-szerve­zet az egyik legjelentősebb munkaadó a környéken. Civilek, önkormányzatok, vállalkozók pályázhatnak az önkormányzat a kistérsé­gi többcélú társulás tagja­ként részese a Leader + Programnak, amely közel százmillió forintos pályázati forrást kínál a térség tizen­nyolc településének. A Ma­gyar Népmese Vidékhez kap­csolódó fejlesztéseket segítő pályázatokat ezekben a na­pokban lehet beadni. Parketta az iskolába, mosdók az óvodába az ántsz előírásainak meg­felelően hideg-meleg vizes kézmosási lehetőséget alakí­ttatott ki az önkormányzat az óvodában. Az intézmény egyébként minden évben a március 15-i, hagyományos Kossuth-vacsora bevételéből gyarapszik, így tudnak játé­kokat, új berendezéseket vá­sárolni. Az iskolában padoza­tot cserél az önkormányzat, most folynak a munkálatok. Szeptembertől megújult iskolá­ban tanulhatnak a diákok Az oldal cikkeit Varga Andrea írta Fotók: Török Anett Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Reggel kilenc órakor már lüktet a falu. Biciklis asszonyok igye­keznek haza a boltból, a polgár- mesteri hivatal előtt árusok kí­nálják a portékájukat. Meg-meg- áll egy érdeklődő, aztán tovább­siet. A legtöbb gyékényesinek nagy a kertje, málnása van, meg itt a befőzés ideje, nem érnek rá bámészkodni. Egyedül a Kotró nyújtózik még álmosan, a nyara­lóknak korán van a kilenc óra, a horgászok meg már bementek a partról. Az egyforma, apró tó menti házakban sok a nyaraló. Amikor épültek ezek a házak, a legtöbb tulajdonos nem is gon­dolt arra, hogy milyen jó befek­tetés. Az elmúlt években jelentő­sen felkúszott az áruk, s a kiadá­suk sem jelent gondot. A tiszta víz s hogy nincs zsúfoltság, óri­ási vonzerőt jelent. A budapesti Hottó család például - mint el­mondták - egy horgászmaga­zinban figyelt fel a dél-somogyi tóra, s nem csalódtak benne.- Nyugalom, szépség jellemzi a tavat és környékét - mondta Hottó Áron, a családfő. Kétéves fiukkal érkeztek, akinek hamar akadt társa is, mert a szomszéd házban is hasonló korú gyere­kek nyaralnak. A faluban lakó, egyik ágon tősgyökeres gyé- kényesi Borcsek család azonban nem sok előnyét élvezi a tónak. Ezen a nyáron még egyszer sem fürödtek benne - mondták. A nagypapa Borcsek János őster­melő. A mezőgazdasági munkát szinte örökségként kapta a csa­lád, hiszen ahogy a nagymama, Borcsek Jánosné elmondta, kicsi koruk óta ebben nőttek fel és sa­ját gyerekeik is ebbe az életfor­mába szoktak bele, így nevelőd­tek. Répát vágtak, szecskát aprí­tottak már korán. Az ifjabb Bor­csek János itthon maradt, ide­hozta zákányi feleségét, Erzsit. Kisfiúk, Tamás négyéves. A család reggel ötkor kel. A fi­a helyiek az utóbbi évekig nem nagyon fürödtek a Kotró tóban. A víz helyenként húsz méter mély, s ez távol tartotta őket. Sokáig nem érezték a fa­luhoz tartozónak, a környéké­re akkor mentek, ha muszáj atalasszony azt mondta: mosta­nában van abból negyed hat is, mert a hőség megviseli őket és nehezebb az ébredés. Anyósa az állatokhoz siet, a disznókhoz, a három tehénhez és a kisborjú- hoz. A tejet a meny viszi eladni a szomszéd községbe. Nem is bán­nák a sok munkát, ha nagyobb értelmét látnák.- ló néhány éve még 190-en vitték a tejcsarnokba a tejet, most csak három családnak van tehene és a tejcsarnok sincs meg - mondta az idősebb Borcsekné. Nem kellett gondolkodnunk, ho­va adjuk el, és ha leszerződtünk a disznóra, biztosan megvették. De most minek termeljünk, ha nincs hova eladni? A fiatalok is elmennek a faluból, mert bizony­volt. Ma a nyaralókban rejlő lehetőségeket is meglátják, bár gyerekcipőben jár még a falusi turizmus, kevés a szál­láshely. Akik nem örülnek az idegenforgalom fellendülésé­nek, a falu nyugalmát féltik. tálán a mezőgazdaság, mire ma­radjanak itt? A fölöttem járó osz­tályban még 34-en tanultak, most összesen száz iskolás sincs. A Borcsek fiatalok mégsem költöznek, most szépítgetik, újít- gatják a szülői házat. A férjnek a vasút ad munkát. Ám, mint mondta: itt sem egyszerű, hi­szen amikor 1984-ben elkezdett dolgozni, még 300 embert fog- lakoztattak, ma már csak százat. Szórakozásra nem sok idő jut, de a mesztegnyői rétesfesztivált nem hagyták ki. A fiatalasszony elárulta: nem is törekszenek el­menni, mert a férje nem tud úgy ellenni, hogy csak „tétlenkedjen”. A nagymama szokta őket biztatni, hogy menjenek bálba, mert ők annak idején mentek a párjával. A Kotró is csak elvétve program. A feleség nem tud úszni, ahogy anyósa sem. Utóbbi me­sélte, hogy gyerekkorában a szeme láttára mélyültek a bá­nyatavak, tudja, milyen irdatlan mélység van a fürdőzők lába alatt. A fia azért megtanult úszni, bár féltették a szülők a tótól, amelynek a nagymama szavaival nincs is feneke. SZÁMOKBAN Bemutatóterem készül 288 MILLIÓ 454 EZER forintos főösszeggel készült el a tele­pülés ez évi költségvetése. Negyvenmillió forint az ön- kormányzat működési hiá­nya, ezt az ÖNHIKI-támoga- tásnak köszönhetően 18,7 millió forinttal tudják csök­kenteni. Az iskola padozatá­nak a felújítására 7,5 millió forint jut, a nyílászárók idén kezdődő cseréjére 3 millió fo­rintot fordíthatnak. A teljes beruházás ára tizennyolcmil­lió forint. A Dráva-projekt ke­retében bemutatótermet és oktatótermet alakítanak ki, valamint kilátót létesítenek mintegy 35 millió forintból. Felére csökkent a lakosság 1913. május 8-án született a te­lepülés legidősebb lakosa, Ri- tuper Andrásné. A legfiatalabb gyékényesi Ivanics Boglárka, aki 2006. május 9-én látta meg a napvilágot. 1080-an élnek a faluban jelenleg. 1999-ben még 1259 lakos volt, az 1900- as évek elején pedig kétszer annyian - 2427-en - laktak itt, mint napjainkban. Vagyis a felére csökkent a lakosság szá­ma egy évszázad alatt. RECEPT Málnás gyümölcskrém tíz deka málnát átpasszíro- zunk, ezután fél liter tejszínt habbá verünk. Tíz deka por­cukorral elkeverjük, és a negyedrészét félretesszük, A többit összekeverjük a málná­val és felét elosztjuk talpas poharakba. Erre negyven deka megtisztított, jól megmosott és lecsurgatott epret osztunk el, megcukrozzuk, rátesszük a krém másik felét, elsimítjuk rajta, s a visszahagyott tejszín­habbal és néhány szem málná­val díszítjük. 10-15 percre hűtőszekrénybe tesszük és babapiskótával tálaljuk. Sajnos gyermekcipőben jár még a falusi turizmus Fellegvár lehet az épülő búvárközpont beruházások Pénz hiányában nem tudták felújítani a művelődési központot Időt és fáradságot nem kímélve kutatja a múltat A vállalt kötelezettségeinknek eleget tettünk, s a település megőrizte a működőképességét - hangsúlyozta Csordás József polgármester az elmúlt ciklust értékelve. Sajnos - akárcsak másutt - a lélekszám és a gye- reklétszám-csökkenés a jellem­ző, ami nehezíti az intézménye­ink fenntartását. A fenntartási költségek 45-50 százalékát ki kell gazdálkodnia az önkor­mányzatnak, ami a fejlesztés rovására megy. Ettől függetle­nül lehetőségünk nyílt fejleszté­sekre is, igaz, nem mindig arra lehetett pályázni, amire a leg­nagyobb szükségünk lett volna. Elkészült a ravatalozó, s - tu­risztikai szempontból lényeges, hogy - a Kotró-part környékét rendbe tették. Parkosítottak, szökőkút, ivókút készült, kultu­ráltabb a környezet. Az illegális táborozok és a szemetelők, a randalírozók azonban még mindig sok fejfájást okoznak.- A szennyvízvezeték kiépí­tésével jobb minőségű lett a tó vize, ezért különösen fontos, hogy megvalósulhatott a szenny- vízprögram - mondta a polgár- mester. - Sajnos nem kis pénz­be került az önkormányzati in­tézmények rákötése. Akadnak még problémák, ezeket azon­ban a kivitelező folyamatosan javítja. De inkább most, garan­ciális időn belül jöjjenek elő ezek, mint később. Csordás József polgármester: meg­őriztük a falu működőképességét A gondozási központban férő­helyeket bővíthették, ami na­gyon kellett, hiszen harmincán várnak elhelyezésre. A terve­zettnél kettővel kevesebb szo­bát építhettek, de így is három új szoba készült, s egynek már lakói is vannak. A másik kettő­be nyolcán költöznek. Az el­múlt időszakban megújult az iskola konyhája és sokat költöt­tek a vízmű gépház-rekonst­rukciójára. Az épülő búvár­központ pedig a búvársport egyik fellegvára lehet, ám a be­fejezéséhez még ötvenmillió forint hiányzik. A polgármester csak azt fájlalja, hogy a műve­lődési házat - forrás hiányá­ban - nem tudták felújítani. Családfáját kutatja födelmesi János. A férfi hat éve időt, sza­badságot nem kímélve kutako­dik a levéltárakban, könyvtárak­ban, böngészi a telefonkönyve­ket és felkeresi még élő rokonait. Szerencséje van, mert törekvé­sében a párja is támogatja.- Évtizedek óta érlelődött bennem, de csak 2000-ben kezdtem kutatni, amikor meg­halt az apám - mondta Födel­mesi lános. - Akkor megértet­tem ugyanis, hogy a múltamról már nincs kit kérdeznem. Kí­váncsi voltam, hiszen ritka név a Födelmesi, sokan rosszul is ír­ják le. Nem sokat tudtam az apai nagyapámról, aki Vindornyasző- lősről került Gyékényesbe 1919­ben, s tíz év múlva meg is halt. A kutatás aztán magával raga­viseltek az őse­ink, a nyelvhasználatukról is, s már nem tudtam abbahagyni. 250-300 évre visszamenőleg feltárta a családfáját, sőt, a fele­ségei őseit is, és kutatta Vin- dornyaszőlős meg Gyékényes múltját. Igazi Sherlock Holmes-i munka ez - mondta. A maga ta­pasztalata tanította meg, hogyan érdemes kutatni, s ma már ő se­gít másoknak.

Next

/
Thumbnails
Contents