Somogyi Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-25 / 172. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2006. JÚLIUS 25., KEDD 3 Kaposvár gyűlést tartottak a kaposvári MIÉP-esek a hétvégén. A tanácskozáson az országos politikai helyzet mellett az önkormányzati választásokra való felkészülésről is szó esett. Sárdi Lajos, a MIÉP megyei elnöke elmondta: pártjuknak tizenkét alapszervezete működik Somogybán és céljuk, hogy mindegyik szervezetük állítson polgármesterjelöltet, illetve önkormányzati képviselőjelöltet a választásokra, (me) Nagyberki szőgyénben futballoztak a Nagyberki Öregfiúk. A testvértelepülések évek óta felváltva látják egymást vendégül, idén a helyiek mentek Szlovákiába. Komár András polgármester elmondta: egész nap színes programokkal várták őket, amiken mosdósi családok is részt vettek, (sk) Zselickislak alkotótábort szervezett a Somogyi Paletta Művészetért Egyesület a faluban. Az egyhetes táborban készült munkákból kiállítást rendeznek az augusztus 5-i falunapon, majd ősszel a kaposvári közönség is megtekintheti az alkotásokat a Pro Arte Galériában, (me) Tab felújítási, karbantartási munkák végzése, illetve a szabadságok kiadása miatt hetekre leálltak a péksütemény és a kenyér sütésével Tabon, a Sütiker Kft. üzemében, ám a boltban a kiszolgálás változatlan. A városban elterjedt hírekkel ellentétben az üzem nem zárt be, de a tulajdonosok a sütőüzem további működtetését az árak és a piac alakulásától teszik függővé, tudtuk meg Kuczor Dezső ügyvezetőtől. (kj) Toponár somogybán a tavalyihoz hasonló mennyiséget, mintegy 69 millió liter tejet vásárolnak fel az idén - közölte a megyei földművelésügyi hivatal hétfőn. A tehénállomány csökkenésével nő az egy tehénre jutó termelés. Az FM-hivatal tájékoztatása szerint hazánkban tavaly 1,9 milliárd tejet állítottak elő. (hm) MEGYEI KÖRKÉP Árháború a gabonapiacon betakarítás A somogyi búza Olaszországba és Szlovéniába kerül A várdaí Kolozsvári László és fia, Kolozsvári Tamás learatta a búzát. A minősége jó, ám a nyomott árak miatt sokat bosszankodtak az utóbbi időben Néhány kereskedelmi társaság madárnak nézi a kistermelőket, ezt mondta több búzatermesztő. Harsányi Miklós Somogybán hétfőn 22 500-24 ezer forintot adtak a takarmány- búzáért. Az étkezési minőségűért természetesen többet ajánlottak; tonnánként huszonhat-hu- szonhétezer forintot fizetnek a kereskedők. A legkiválóbb, javító minőségűért ezer forinttal több jár a gabonatermesztőknek, feltéve, ha kereskedelmi mennyiségben állították elő a ke- nyérnekvalót. Általában 500- 600 tonnánál húzzák meg a határt a felvásárló cégek. Kolozsvári László várdai családi gazdálkodó azt mondta: a kis tételben gazdálkodókat nagyon lekezelik a piacot uraló társaságok: - Nem igen állnak velük szóba a kereskedők vagy olyan feltételeket szabnak, amelyeket az agrárgazdálkodók nem vállalhatnak. Az amúgy 250 hektáron gazdálkodó várdai vállalkozó nem kockáztatott; a húsz hektáron termesztett búzát integrátor segítségével értékesíti.- A 12 vagonnyi termést a hétvégén betakarítottuk, s már el is szállították - tette hozzá Kolozsvári László. - Partnerünkkel 22 ezer forintos tonnánkénti alapárban állapodtunk meg. Amennyiben a takarmánynál jobb lesz a termény minősége, piaci áron számolják el az árut. Ebben az esetben - tonnánként 3-4 ezer forinttal többet kereshetünk. Az ideális az volna, ha egy tonna gabonáért kereken száz eurót adnának. A nagyobb agrárvállalkozások vélhetően a hét végén befejezik az aratást. Az utóbbi másfél évtizedben csupán egyszer fordult elő, hogy júliusban véget ért a betakarítás. A 46 ezer hektár búza kétharmadát már leszabó Tamás, a Magosz megyei elnöke úgy vélte: bár idén jobbak a gabonaárak, túlzott örömre mégsincs oka a gazdáknak. A kiadások nagyobb mértékben és gyorsabban nőttek, mint a bevételek. Szabó Tamás szerint a kis- és közepes agrár- vállalkozásokat gyakran fejőstehénnek nézik a kereskedők.- Az őstermelők, az egyéni gazdálkodók minden évben a felvásárlók fejére olvassák a bűneiket, ám a kereskedők nem változtatnak a hozzáállásukon. A haszon reményében az utolsó fillérig alkudoznak. Nem törődnek azzal, hogy a veszteség következtében sok vállalkozás fejvágták, a tikkasztó hőségben a vártnál hamarabb megérett a termés. A falugazdászok hétfőn arról számoltak be: nem ritkán 9-12 százalékos a gabona nedvességtartalma. A gabonaszemek sok helyen megsültek, acélossá váltak. re áll vagy a termelők belerokkannak az adósságba. Varga Gábor, az FM-hivatal vezetője elmondta: Somogybán az 50 hektárnál nagyobb területen gazdálkodók állítják elő a gabona több mint 80 százalékát. A piaci viszonyok olyannyira kiélezettek, hogy a nagyok „gigászi küzdelméből” a kisebbek sem maradnak ki. A betakarítás befejezése előtt négy-öt nappal ismét központi téma a felvásárlási ár. Több forrásból úgy értesültünk: a malomipar egyelőre visszafogottan vásárol, az exportőrök ugyanakkor tetemes mennyiséget kötnek le. Nyolcmilliárdos üzlet A somogyi búzát elsősorban Olaszországba, Szlovéniába szállítják. Az egyik társaság görög partnernek adta el az árut. Az agrárkamara szerint idén 8-8,5 milliárd forint értékű üzletet bonyolít le az ágazat. A gazdaságok vasárnapig learatják a búzát JEGYZET Kánikula, a kutyacsillag izzad a domb, a mezőknek sárgult giz-gaza lankad, ágyából a patak tikkadtan kiszaladt - így írt a kánikuláról 1920-ban Sárközi György a Nyugat című folyóiratban. Hőségriadó, görbülnek a sínek, meghalnak a szívbetegek - ordítanak a mai szalagcímek. A földgolyóbis napról napra melegszik. Még az ima sem segít a kánikula ellen - reagált nemrég egy bulvárlap a hírre, hogy a pápa felhívta a híveket: imádkozzanak Istenhez esőért. KUTYA MELEG VAN - így szól a mondás. Ez tegnap jutott az eszembe, amikor láttam egy kis pulit a kaposvári sétálóutcában; földig lógott a nyelve, szinte tántorgott vastag bundájában. Pedig a földi ebeknek semmi közük nincs ám e régi kiszóláshoz! Még az ókori római.csillagászok vették észre, hogy a Nagy Kutya csillagkép legfényesebb csillaga a nyár közepén együtt kél a nappal. Ennek tulajdonították a hőséget. A kutya latinul canis, a Siriust pedig nevezik Kutyacsillagnak, Canikulának is. eb URA FAKÓ - ez a mondás jobban illene a mindennapokra. Mert hiába figyelmeztet az orvos arra, hogy kánikulában nem szabad megterhelő munkát végezni, s ajánlott a napi többszöri tusolás langyos vízzel. A túlnyomó többségnek dolgozni kell sápadó orcával, szédelegve is. Vigaszt csak az nyújthat: ezt a nagy meleget nem lehet kibírni a vízparton sem, a vörösre égés rém kellemetlen, a hideg sörtől pocak nő, a mo- nokinis hölgyek pedig csak idegesítik az ember fiát. Na. Szóval türelem. nyárra ősz jő egyszer, s arra fagyos tél. Akkor visszasírjuk majd a meleget. Bosszúságot, port nyel Szántód és Kőröshegy Bioáramot termelnek a nagybaráti pusztán Rossz hír a repülőknek: Kiliti mégsem nyit ki Fogytán a szántódiak és a kőröshegyiek türelme. Nem lehet napközben szellőztetni, éjszaka pihenni, mert a völgyhíd építéséről földet szállító teherjárművek dübörögnek az úton porfelhőt kavarva maguk után. Szántódi olvasónk szerint ez nyáron, az üdülési szezonban megengedhetetlen. A Kaposvárra vezető út mentén élő kőröshegyi állandó lakosok is állítják: eddig nyeltek (a port és a bosszúságot), de ha kell, aláírásokat gyűjtenek a nehéz teherjárművek ellen.- Erről a földszállításról nem volt szó; egy évig tart még az építkezés, addig így megy? Már most is homoktól sárga az út - mondta Pavlek Ferenc.- A teherautók sebességét miért nem ellenőrzik? - kérdezte egy Németországból a faluba települt polgár. Kiss Ferencné polgármester elmondta: maga is intézkedett már az ügyben. - Hétvégén és éjszaka is forgolódtak a teherautók, ezért megkerestem a főnöküket és megállapodtunk: csak napközben hordják a földet, s csak azok az autók mennek át Kőröshegyen, amelyikeknek feltétlenül muszáj - tájékoztatott a polgármester. - Megyei fenntartású út megy át a falunkon, nem korlátozhatjuk a forgalmát, hiába szeretnénk, nem tilthatjuk meg, hogy azon autók közlekedjenek. ■ Fónai I. Áramot termelő bioenergia üzem építését kezdik meg hamarosan a Nagyatád és Somogyszob közötti Nagybaráti pusztán. A szerves trágyát hasznosító létesítményt Peter Claessen, az állattartással foglalkozó belga vállalkozó építi. A biogáz üzem létesítéséhez szükséges engedélyek megvannak, néhány héten belül a jogerős építési engedély birtokában az építkezés is megkezdődik.- Sertés- és szarvasmarhatelepünk van, kézenfekvő volt, hogy a keletkező szerves trágyát hasznosítsuk - mondta Peter Claessens, a Claessens Bioenergetikai Kft. tulajdonosa. - Németországban jól működnek ezek az üzemek, a technika is egyszerű. Az itt felszabaduló bio-energiahordozó hajtja az áramtermelő motorokat. Az újrahasznosítással termelt villamosenergiát a nagyatádi trafóállomásra kötik, ezen keresztül az országos hálózatot erősíti majd. Az áramért az energiatörvényben meghatározott árat fizet az áramszolgáltató. A százmillió forintos beruházás munkahelyeket teremt: az üzem működéséhez várhatóan 20 ember munkájára lesz szükség. ■ Csikós M. Nem nyit ki már ezen a nyáron a kiliti repülőtér - jelentette be a rossz hírt Balázs Árpád siófoki polgármester, a létesítmény tulajdonosi jogát jelenleg gyakorló Kincstári Vagyoni Igazgatóságon (KVT) folytatott egyeztető tárgyalást követően. Nagyon várták a kedvező fordulatot a helyi sportrepülő egyesület vitorlázó pilótái, akik a szervezet megalakulása óta most először kénytelenek a földön maradni gépeikkel. A sportgépes hazai és külföldi turisták is szívesen használták korábban Kilitit.- Mindent elkövettünk, hogy ha a nyár közepén is, de kinyithasson a repülőtér, a jelek szerint hiába - mondta Balázs Árpád. - A két érintett önkormányzat, Siófok és Ságvár ebben az évben már nem tud ezért tenni, de aligha akad más üzemeltető, így július vége felé. Az önkormányzatok a kincstár által diktált feltételeket nem tudták elfogadni; ez évben százötvenmillió forintos veszteséget okozott volna a működtetés. Jó hír azonban, hogy a KVI kinyilvánította: az a cél, hogy a reptér önkormányzati tulajdonba kerüljön, nincs tehát szó az értékesítéséről. Megkezdődik a vagyonátadás előkészítése, s az év végén, a jövő év elején Siófok és Ságvár végre tulajdonossá válhat. ■ Fónai Imre ■ Az üzem 1,7 MegaWatt áramot termel, és tízezer lakost lát majd el.
