Somogyi Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-24 / 171. szám

SOMOGYI HlRLAP - 2006. JÚLIUS 24., HÉTFŐ 3 MEGYEI KÖRKÉP Mesztegnyő A marcali tűzol­tókat riasztották, hogy Mesztegnyő szélében szal­mabálák égnek. Amikor odaértek kiderült: a falu határába felállított kedves vendégcsalogató szalmabá­buk lángolnak. A tűz kelet­kezését vizsgálják a szakér­tők. Nem zárható ki, hogy szándékosan gyújtották fel, de az sem, hogy egy felelőt­len autós dobott ki egy csikket, ami a szárazság­ban tüzet okozott, (fe) Nagyatád szakmai fórum­mal folytatódott hét végén az immáron hagyományos országos kempingtalálkozó a nagyatádi kempingben. A rendezvényre évről évre azok a kempingezők jön­nek el, akik valamely klub tagjaként járják az orszá­got, a világot sátorral vagy lakókocsival. Ezúttal a klu- | bök es a kempingek veze­tői is Nagyatádon találkoz- J tak, ahol a turizmus fejlő­déséről, annak változásai­ról, valamint a kempingek S vonzóvá tételének lehetősé- 1 geiről is szó esett, (csm) Nagykorpád falunappal ün­nepeltek a hétvégén Nagy­korpádon. Egy parkot és a 48-as emlékművet avatták fel szombaton. A falu köz­pontjában kialakított zöld­területet Gyenesei István, a térség országgyűlési képvi­selője, a megyei közgyűlés elnöke és Szabó Zoltán pol­gármester adta át. A napot utcabál zárta, (fe) SomOgyfajSZ ÉVTIZEDES ha­gyomány, hogy a salemi gimnázium diákjai eltölte­nek egy hetet Somogybán. A Somogy Természetvé­delmi Szervezet vendége­ként hasznos munkát vé­geznek. (fe) A boronkai tavaknál dolgoztak a salemi gimnazisták Az áron elúszhat a nyaralás utazás Árfolyamváltozás miatt is emelik az áraikat az irodák Felsrófolják az árakat. Mire az álomutazásra indulna a turista, az utazási irodák akár huszonöt százalékkal is több pénzt kérnek a befizetett útra Egyre több a panaszos be­jelentés a fogyasztóvédők­nél: az utazási irodák kü­lönböző okokra hivatkoz­va megemelik az áraikat. Márkus Kata Egy kaposvári családnak például két személyre plusz csaknem 20 ezer forintot kellett befizetnie, mert az utazási iroda árfolyam- különbözetből adódó költségnö­vekedésre hivatkozva megemelte külföldi útjuk árát.- Ezt egy kormányrendelet­ben szigorúan szabályozott mó­don megteheti az iroda - mond­ta Halas Emőné, a megyei fo­gyasztóvédelmi felügyelőségé­nek igazgatója. - Ám kizárólag akkor emelhet árat, ha a közle­kedési költségek nemzetközi egyezményen alapuló díjszabási vagy hatósági ára, egyes szolgál­tatások adója, illetéke vagy a de­vizaárfolyam változik. Tehát az iroda mostanában a forint gyen­gülésére hivatkozva emelheti ára­it Erről kötelező írásban értesíte­ni a partnert legkésőbb az uta­Jár a kártérítés az utas három lehetőség kö­zül választhat, ha nem saját hibájából áll el a szerződés­től Igényt tarthat az eredeti­vel azonos vagy magasabb ér­tékű szolgáltatásra. Ha ezt az iroda nem biztosítja vagy az ajánlatot az utas nem fogadja el, kérheti a befizetett összeg visszafizetését évi 20 százalé­kos kamattal. Köteles a vál­lalkozó a partner kárát - a nem vagyonit is - megtéríteni. zást megelőző huszadik napon. Többen kifogásolták: sokszor túlzó az irodák áremelésének mértéke. Néhányan ezt már nem tudták vagy akarták vállal­ni, elálltak volna a szerződéstől. Ám néhány iroda kötbér felszá­molásával fenyegette meg az utasokat, így kényszerűségből vállalták a megterhelést. Halas Ernőné azt mondta: ha az utas nem a saját hibájából áll el az utazástól, különösen, ha 10 szá­zalékot meghaladó az áremelés, akkor visszamondhatja szerző­dését következmények nélkül. Múltidéző aratást szerveztek Tótiban történelem Megmutatták, hogyan szedték a gabonát az elődeik kézzel Hat brigád és rengeteg nézelődő gyűlt össze szombaton kora reg­gel a lengyeltóti határban. A vá­rosban a régi aratásokat elevení­tették fel, hat keresztre való bú­zát arattak a kaszások, marok­szedők és kévekötők. A múltidé­zés ötlete alig néhány nappal ko­rábból származik, a régi tótiak első szóra kaptak az alkalmon, hogy megmutathassák gyerme­keiknek, unokáiknak az egyko­ri mindennapi munkájukat. So­kan a legapróbb mozzanatokra is ügyelve, „üngben és gatyá­ban” végezték a munkát a tűző napon, míg egyes asszonyok a kötelet fonták vagy éppen a sza­lonnát és a hagymát szelték, lengyeltótiban legközelebb au­gusztusban a kenyérsütések ha­gyományát elevenítik fel. Szórakozás volt a munka Tótiban JEGYZET Pádon élők- jó reggelt! Tegye már el a fütyülőjét, nem szégyelli magát? - kocogtatta meg gumibotjával a fiatal rend­őr Siófok belvárosának kellős közepén az álmában maga alá vizelő hajlékta­lant, fényes délben. a város főterének legfor­galmasabb helyére tették a köztéri padot, nagyon he­lyesen, legyen hol megpi­henni az elfáradtaknak. A hajléktalanok azonban ki­sajátították maguknak. Ké­ső délutántól a pádon gyű­lik össze a lompos csapat, addigra kikukázták már maguknak a műanyag pa­lackos Koccintásra valót. Mire kihörpintik boraikat, az este is leszáll, s az a jobbik eset, ha nem vesz­nek egymásba vagy nem kötnek a békés járókelők­be, hanem csak úgy lehe- verednek a padra, vagy éppen alája, s békésen hortyognak másnap délig. Akkor aztán jöhet a rend­őr, vagy a közterület-fel­ügyelő, ha maguk alá piszkítanak, vagy más módon botránkoztatják meg a járókelőket. Akinek | egyébként nap, mint nap arra visz az útja, az nagy ívben kikerüli a padot. HIÁBA TESSÉKELI EL ŐKET onnan a közeg, kisvártatva újra visszatérnek. Ha vala­ki a pádon alszik, az még nem szabálytalan - világo­sított fel a közterület-fel­ügyelet vezetője. A rendőr sem sokat tehet; igazoltat­hatja őket (kíváncsi len­nék, hányuknál van bár­miféle papiros), megbök- dösheti a gumibotjával a maga alá vizelőt, de aztán ugyanazzal a mozdulattal a saját fejét is megvakar­hatja vele, hogy ezek után még mitévő legyen... a pad, az az oka minden­nek. Azt kell eltávolítani, | mint a kuplerájból a ka­napét, s máris minden gond meg van oldva. Hogy erre miért nem jött rá még senki? Leégett egy nemeskisfaludi ház és vele egy élet munkája bűncselekmény Az idős, beteg asszony már régóta fenyegetőzött, hogy gyújtogatni fog, de nem vették komolyan... Egy kerékpár és egy bőrkabát - ennyi maradt eddigi életéből annak a nemeskisfaludi férfi­nek, akit égési sérülésekkel ápolnak az atádi kórházban. Va­sárnap éjszaka égett le a háza. Felgyújtották. Vasárnap déltájban olyan a fa­lu, mintha senki nem lakna ben­ne. Üres az utca és az udvarok is. Mindenki a hűvösbe menekült, a nyár legmelegebb napja elől. Csend van, a lehúzott redőnyök mögül a déli híradó szignálja hal­latszik. A nemeskisfaludiaknak azonban ezen a vasárnapon alig­ha tudnának fontosabb hírt mon­dani, annál mint ami az éjszaka történt. Teljesen kiégett egy ház a Kis utcában. Már messziről, a templom mellett is érezni a füstöt. Á baj szaga ez, kicsin múlott, hogy nem a tragédiáé. Sokáig várako­zunk a szomszéd kapu előtt, amire előkerül az ott lakó. Nem akar mondani semmit, csak azt, hogy nagyon sajnálja és látszik is, hogy így van.- Mihez kezd ezután ez a szerencsétlen ember, mondják meg - mutat a házra, legyint és már megy is vissza a redőnyök mögé. A ház teteje szinte teljesen le­égett. A homlokzat és az ablak­keretek feketék és néhány he­lyen a falak is bedőltek. A ház­nak csák egy része épült téglá­ból, nagyobb részét döngölt agyagból készítették. Ahogy ki­néz, semmi nem menti meg a bontástól. Az udvaron két fazék és a szomszéd ház oldalának tá­masztva egy bicikli, bőrkabáttal takarták le. Ennyi maradt a bennlakók összes értékéből.- Sejtettük régóta, hogy egy­szer baj lesz - mondja remegő hangon Faggyas Ferenc, a másik szomszéd. - Én még mindig a hatása alatt vagyok. Az asszony éjfél után azzal riasztott, hogy valami igen pattog a padláson. Ahogyan felálltam, hogy meg­nézzem mi lehet, látom ám, hogy a szomszéd ház ablakai lángolnak. Olyan ideges lettem, hogy a másik szomszédot kellett felhívnom, mondja már meg a A szomszédokat is megdöbbentette a tűzeset, sajnálják a ház lakóját mentők telefonszámát, nem ju­tott eszembe, de a könyvben sem találtam ijedtemben. Addigra már a falu férfijai mind a házhoz értek, az atádi meg a marcali tűzoltók is mun­kához láttak. Kiderült: a házban lakó idős asszony okozta a tüzet. Felgyújtotta a ruháit a szekrény­ben és kiült a ház elé, hogy a tü­zet nézze. A faluban mindenki tudta, hogy nincsenek rendbe az idegei. Azt azonban még a közvetlen környezetében sem gondolták, hogy ekkora a baj.- Nem egyszer, többször is mondogatta, hogy felgyújtja a házat - folytatta a szomszéd. - Persze senki nem gondolta, hogy egyszer Uyenre lesz képes. Sze­gény fia a füstre ébredt fel, men­tett amit tudott, de annyira égett, hogy csak néhány dolgát, meg az iratait tudta kimenteni. így is megégett mindkét karja, meg az arca is. Istenem, csak az jár az eszembe, mi van, ha a gyerek előbb jön haza aztán mélyebben alszik, bent is éghetett volna - mondja, miközben le sem veszi döbbent tekintetét a házról. Közben kicsit megmozdul a levegő, meg a falu is. Három asz- szony igyekszik ünneplőben a református templomhoz. Isten- tisztelet kezdődik nemsokára. A szerencséüenül járt férfi gyógyu­lásáért is imádkozni fognak, azt mondják. - Jó dolgos ember az, megérdemli... ■ Fábos Erika

Next

/
Thumbnails
Contents