Somogyi Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-22 / 170. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2006. JÚLIUS 22., SZOMBAT MEGYEI KORKÉP 3 MEGYEI HÍREK Böhönye 1993-ban született megállapodás szerint, a magyarok és a németek közösen gondozzák az országaikban a német-magyar sírokat. Ennek keretében Böhönyén két hétig a logisztikai ezred és a német hadsereg katonái karbantartást és takarítást végeztek a hősi temetőben. Végül a német katonai temető megnyitásának 10. évfordulója alkalmából megkoszorúzták a központi emlékművet, (ve) Ecseny önhiki támogatást nyert a település. A 3,2 mü- lió forintos összeget útfelújításra szánja az önkormányzat. Máj Péter polgármester elmondta: a Kisfaludy és a lózsef Attila utcát fel szeretnék újítani, ugyanakkor az erdei utak állapotán is javítanának. (me) Mesztegnyő a honismereti Egyesület néptánctábort szervezett az egyesület fiataljainak. A táborban huszonötén vettek részt, akiket Gálber Attila pécsi koreográfus tanított új táncokra. A tanultakról zárófellépéssel adtak számot a gyerekek, (ve) Mezőcsokonya a fővárosba kirándulhat 24 gyermek az általános iskolából. A túrát a Mobilitás pályázatán nyert 180 ezer forint teszi lehetővé. A Csülebér- ci Gyermekvárosban elszállásolt diákok öt napon át barangolhatnak felkutatva Budapest nevezetességeit. (bl) Őrei tizenhat éve működik mozi a településen. Nemrég háromszázezer forintot nyertek pályázaton, így az elavult berendezéseket hamarosan kicserélik. A mozigépész Szakács József reméli, ezután még többen járnak majd a ritkaságnak számító falusi moziba, (bl) Somogysámson a nyáron is biztosított az iskolás gyerekek ebédje. Az önkormányzat egymillió kétszáznyolcvanezer forintot nyert a szociális minisztériumtól a nyári közétkeztetésre. Az összegből 120 fiatal ebédelhet naponta a tanítási szünetben is. (ve) Völgyhíd: jók a kilátások kőröshegy Éjt nappallá téve dolgoznak az építők, még egy évig Zsaluzókocsi segítségével betonoznak Kőröshegyen, a híd két vége felől egyszerre; kell még néhány hónap, mire összeér a leendő útpálya Tartani tudják az építők a módosított határidőt: bő egy év múlva elkészülhet a sztrádavölgyhíd Kőröshegynél - tájékoztatott a Nemzeti Autópálya Rt. A rekordmonstrum pilléreinek a tetejéről addig is a hídépítők gyönyörködhetnek a balatoni panorámában. Fónai Imre A túlsó partról is kiválóan látható lesz az építmény, melyről ugyan remek panoráma nyílna a Balatonra, aligha lesz lehetőségük a tájban gyönyörködni az autósoknak. A sebesség miatt sem - leállósáv meg nem épül a viadukton -, s mert amúgy is csak a híd közepéről és tiszta, páramentes időben lenne ideális a rálátás a tihanyi félszigetre. Ezt fotóriporterünk is tanúsíthatja, aki följutott a már elkészült útpályarészre, ám a völgyhíd mindkét szélén takarták előle a dombok a kilátást. A hídépítőknek sem igen jut idejük az északi parti dombok szemlélésére; éjjel-nappal dolgoznak, tapasztalhatják ezt .nemcsak a kőröshegyiek, hanem a szomszédos Szántódon is. A kőröshegyi főutca szinte sárga az egymás után elporzó teherjárművek nyomán. A kamionok a szántódi erdészet mellett kanyarodnak a műútra, hatalmas porfelhőt kavarva. A közelben élő Szabó Gyulától tudjuk: fogytán már a türelmük, nem beszélve a nyaralókról... Egyszer persze minden építkezés véget ér, állítólag még ez is, amit ugye az eredeti tervek szerint idén novemberben kellett volna befejezni. Kilenc hónapot csúszik azonban a viadukt átadása - hiába, ilyen méretű híd még nem készült hazánkban -, s addig az autósok nem vehetik birtokba a Zamárdi és Balatonszárszó közötti sztrádaszakaszt. A viadukt veszélyforrás is. Ezért nemcsak az érdeklődő csoportok számára mutatják meg kilátóról a völgyet átívelő híd építését, hanem még külföldi katasztrófa-elhárító szakembereket is elvittek oda. Hogyan történik a kárelhárítás, ha egy veszélyes anyagot szállító jármű balesetet szenved majd a kőröshegyi völgyhí- don? - erről tájékoztatták őket. Hiszen a csaknem két kiÉppen a leendő útpálya fele készült el eddig a híd két vége felől, a nyolc középső pillér még szabadon áll. Gyakran elhangzik a kérdés, hogy épül a sztráda a „levegőben”? Nos, a Nemzeti Autópálya Rt. tájékoztatása szerint több, mint 150 méter hosszú és 16 tonna súlyú szere- lőhidat gyártatott ehhez a kivitelező Hídépítő Zrt. A betonozást rövid szakaszokban úszózsaluzattal végzik. A szerelőhi- dakra függesztett zsaluzókocsikon épül az egy-egy pillérhez kapcsolódó két konzol vasbeton szerkezete. A gépezet a völgyhíd két vége felől halad középre. Az útpályát tartó pillérek alá ötezer tonnás beton alapok készültek, 18,2 méterre lefiírva. A lométer hosszú, nyolcvan méter magas építmény ebből a szempontból is kockázati tényező lehet A tizenhat pillérből kettőbe lift is kerül, a javítás és a teherellenőrzés céljára. Amiről pedig a helybéliek beszélnek, látva a roppant magasságot, s amit nem lehet megelőzni semmiféle felkészüléssel: nem kizárt, hogy a viadukt vonzza majd azokat, akik megunták az életüket... szakemberek előre számoltak vele: ezek akár 50-60 millimétert is süllyedhetnek, ehhez képest eddig 8 milliméternél tartanak, tudtuk meg Hoffmann Györgytől, a Hídépítő Zrt. létesítmény-vezetőjétől. A nem egyenes, hanem a terepviszonyok miatt folyamatosan kanyarodó, 1872 méter hosszú, 24 méter széles útpálya a csaknem két kilométer távolságú két végpont között három százaléknyit lejt Balatonszárszó irányában. Nem egyszerű tehát kiszámolni a mérnököknek, hogy középen összeérjen. Ezt és a süllyedést nemcsak a kivitelező és a műszaki ellenőr figyeli, hanem az adatokat elküldik egy német szakcégnek is. Módosított tervek HÚSZEZER KÖBMÉTER betont és több, mint 15 ezer tonna betonacélt építenek a kőröshegyi völgyhídba. A monstrum biztonságosabbá tétele miatt módosították a terveket, ezért a csúszás, a többletköltségeket a kivitelező magára vállalta. A Zamárdi és Balatonszárszó közötti 14 kilomé ternyi autópálya 74 milliárd, ebből a viadukt 40 milliárd forintba kerül. Külföldi katasztrófaelhárítók a viaduktnál JEGYZET NAGY LÁSZLÓ Dél-Somogyból vándorbottal diplomás műszaki szakembert keresett egy dél-somogyi cég. Az állásra Pest megyéből jelentkezett egy fiatalember. Tetszett neki a hely, a feladat, ám amikor megtudta, mennyi lesz a fizetése, szélesen vigyorogva vette is a kalapját. Pesten pályakezdőként ugyanazért a munkáért majdnem háromszor annyi pénzt lát, mint itt. egy térség gazdaságának állapota nem csak a béreken, főként nem azokon mérhető. Beszédes, hogy a dél-somogyi falvakból sokan naponta 100-200 kilométert utaznak, hogy hó végén a minimálbért haza- vihessék. Dél-Somogyban, Dél-Baranyában nem ritka az olyan falu, ahol jóformán csak a kocsmárosnak van helyben munkája. Szinte mindegyik kormány ígérte: megkezdi e leszakadó térségeknek a felzárkóztatását. A helyzet nem sokat változott. Belátom: nem egyszerű feladat; ez a vidék messze van az autópályáktól, s képzetlen a munkára várók tömege. azt hiszem, ezek a hátrányos helyzetű térségek olyanok, mint az a vonat, amely alól kiöregedett a vasút. Ahelyett, hogy az állam helyreállítaná a síneket, megerősítené a töltést, a féket húzza be egyre jobban. A déli határszélen mostanáig járt olyan vonat, amely a rossz sínek miatt csak óránként húsz kilométeres sebességgel haladhatott. Dél-Somogy gazdaságának fejlődési sebessége is hasonló, míg más területek intercity módjára húznak el mellette. a hússzal döcögő vonatról ma már buszokra ültetik át az utasokat. Egy térség gazdaságát sajnos nem ilyen egyszerű lendületbe hozni. Ültessék bárhová is a szereplőit. Somogybán drágább a víz, mint az országos átlag vízdíj A szakemberek szerint az egységes számítástól nem lesz olcsóbb az ivóvíz ára- A Balaton környékén érthető módon úgy épült ki a vízhálózat, hogy az idegenforgalmi csúcsszezonban is képes legyen zavartalanul ellátni a településeket - mondta Kollár József, a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. PR vezetője. - Ennek megfelelően nagy rendszerek működnek, amiket akkor is ugyanúgy fenn kell tartani, amikor sokkal kevesebb a fogyasztó mint nyáron. Ez azonban csak az egyik oka, hogy a Balatonnál drágább a vízdíj. A szolgáltatás magas minősége, a Balaton-törvény előírásai, valamint a megye földrajzi adottságai szintén közrejátszanak ebben. Kollár József szerint egyébként az, hogy egységes vízdíjszámítást vezetnek be az országban nem azt jelenti, hogy olcsóbb lesz a víz. Ányos József, a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke azt mondta: az önkormányzatok ahol tudják, politikai okokból igyekeznek mesterségesen alacsonyan tartani a vízdíjat. Ha az új törvényt elfogadják, azt is meghatározzák benne, hogy a vízdíjnak milyen költségelemeket kell tartalmaznia, így annál mint amibe kerül, nem lehet olcsóbb a víz. Ma ugyanis az is előfordul, hogy a víz és csatornadíjak még az amortizációs költségek felét sem fedezik. A legnagyobb gond az a megyében, hogy a korszerű regionális rendszerek helyett az egyedi kutas vízellátás a jellemző. Ezért több vízbázist kell karSok helyen ásványvíz somogybán mindössze 25 helyen működik ásott kút, külterületeken. Máshol vezetékből folyik a víz. A megyé ben a legtöbb településen kiváló az innivaló. A legjobb minőségű és ízű vizek Barcs térségében, Kadarkúton és Marcali környékén vannak. Marcaliba például a nyírádi karsztból érkezik a különleges tisztaságú ivóvíz. bantartani, ami jelentősen drágítja a szolgáltatást, ahogy az is, hogy a települések nagyobb részére messziről érkezik a víz. IVÓVÍZ ÁRAK ORSZÁGOS ÁTLAG 1999: ^ 124 2000: _______________ 138 20 01:_______________ 152 20 02:___________________161 20 06:_______________ 174 ___________________________Ft/m3 Gö lle:_______________________160 Berzence:____________ 161 Bar cs: 261 Kaposvár:_________________172 Llblckozma:_______________342 Kap osváron 1994-től egy koncessziós társaság működteti a közművagyont. Ift Miklós, a társaság igazgatója elmondta: hetvenezer embert szolgálnak ki és jelentősen kevesebbe kerül így a víz, mintha a regionális rendszerhez tartoznának. Éppen ezért döntött úgy a város, hogy önállóan alakít szolgáltatót. így olcsóbb a víz, a megyei jogú városok között tizenkilencből az első háromban van az ára, és így is fedezi az amortizációt. A megyében egyébként hat szolgáltató van. A legtöbb Kaposvár környékén, a legnagyobb pedig a DRV. A Zrt. 145 településen gondoskodik a vízellátásról. ■ Fábos Erika Szépül a herényi óvoda, az orvosi rendelő is megújul Két beruházásba kezd augusztus elején a balatonberényi ön- kormányzat. Először az orvosi rendelőt újítják fel, akadálymentesített vizesblokkot alakítanak ki az épületben. Ehhez kétmillió forintos támogatást nyert a település az Esélyegyenlőségi Alapítványtól, és félmillió forintos önerőt biztosít az ön- kormányzat. Tavaly ajtókat, ablakokat cseréltek az óvodában, idén augusztusban az épület álmennyezetét újítják fel, szigetelik és festik az épületet. A Területfejlesztési Tanácstól ötmillió négyszázezer forintos támogatást nyert a település, és ugyanennyi önerőt is biztosít az önkormányzat. ■ Meiszterics Eszter
