Somogyi Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-20 / 168. szám
F. SZARKA ÁGNES A kazal és asztag szavainkról örülök, hogy a lap fontosnak tatja a nyelvművelést. Mihályfalvi László július 15- én A masínálás címmel megjelent cikkében ezt írja: „A masinából jött még ki a törek, a szalmának, az üres kalászoknak a törmeléke; valamint a szalma. Az előbbi alkalmas volt az istállóban az állatok alá alomnak, az utóbbit — későbbi hasonló felhasználásra - kazalba vagy asztagba rakták”. A „kazal” és az „asztag” azonban nem szinonima! Az asztag kifejezés értelmezését számos szótár tartalmazza, én a Révai Nagy Lexikonból idézem: „Asztag alatt a kévékbe kötött, a szabad ég alatt ház alakra ösz- szerakott szalmás gabonát értik.” Ady Endre egyik legismertebb verse félelmetes szépséggel adja meg az asztag szó értelmezését: „Nyár - éjszakán a grófi szérűn/ Reccsen a deszka-palánk / S asztag-városban pirosán / Mordul az égre a láng./ Dr. Ballay Atüláné ★ * * örülök a levélnek, amely bizonyítja, hogy sokan olvassák írásaimat. A kazal- asztag problémáról: az 1972-es Magyar értelmező kéziszótár „kazal” szócikkében (661. old.) „táj” megjelöléssel 2. jelentésként az „asztag” szó található; amely azt jelenti, hogy több nyelvjárásunkban a kazal szót az asztag helyettesíti. Az 1998-as Magyar szókincstárban a következő szinonimasorok találhatók. „Asztag” szócikk: boglya, kazal, kalangya. „Kazal” szócikk: asztag, boglya, petrence. A „kazal” és az „asztag” szót tehát a nyelvjárásokban azonos jelentésben használják. A kedves költőmtől, Adytól vett idézetének pedig külön örülök. ■ Mihályfalvi László Képzést tartottak a hálózatos együttműködésért A közelmúltban zárult a TIPP Dél-Dunántúli Kistérségi Tervező Műhely tréningje, melyen a komlói akciócsoport tagjai - civilek, vállalkozók, állami szervezet képviselői - vettek részt. Még két kistérségben szervezik meg ezt a képzést. A szekszárdi akciócsoport júliusban és szeptemberben, a mohácsi akciócsoport pedig októberben vesz részt a hatnapos tréningen. A cél a három kiválasztott kistérségben a körzet értékeinek, tudásának kiaknázása a partnerség és együttműködés erősítésével, a helyi részvételen alapuló kistérségi programozás partnerségi modelljének elterjesztése. ■ Hortobágyi Éva SOMOGYI HÍRLAP - 2006. JULIUS 20., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KORKÉP A politika ne szóljon a szakmába elkötelezettség Harmincöt évet töltött a közigazgatásban a megyei főjegyző Nem lékelik már a dinnyét, mert jöhet az ellenőr Nem vágták fel a dinnyét siófoki olvasónknak a város hipermar- ketjében. Az utcai árusok is vonakodva lékelik már meg a piros be- lű finomságot, pedig ez valaha kötelező előírás volt. Most azonban arra hivatkoznak, hogy az Állami Népegészségügyi , és Tisztiorvosi Szolgálat, (ÁNTSZ) ellenőrei „leharapnák a fejüket”, ha V meglátnák a meglékelt % dinnyét. A nagyáruházi eladó is a szigorú szabályokra hivatkozott, és hozzátette: csak ott, a vásárló Nyáron nincs jobb a hűsítő dinnyénél szeme láttára nem teheti meg, hogy kettészeli a dinnyét, a raktárban viszont már igen. Helyesen cselekedtek a hipermarketben is, tájékoztatta a Somogyi Hírlapot Torondy Márta, siófoki városi tisztifőorvos. „. " ^ - Hiába kéri a vásárló, a M- ' dinnye felvágásának ifr és kikelésének csakis ott van meg a higiénés feltétele, ahol a szennyezett dinnyehéj megmosható, illetve ahol az eszközök, ez esetben a kés elmosogatására is lehetőség van - mondta a tisztifőorvos. ■ Fónai Imre Civileket is vonz a hadigép technika A nagyatádi baráti kör gondozza a parkot Rendkívüli az érdeklődés a nagyatádi haditechnikai park iránt, amely egy MÍG 21-es vadászrepülőgéppel bővült. Hortobágyi Ferenc, a 69. Harckocsi Ezred Baráti Kör vezetője elmondta: naponta 2-3 busznyi látogató érkezik hozzájuk az ország minden pontjáról és külföldről is. A közeli Horvátországból sokan jönnek. A létesítményt elsősorban egykori katonák, nyugdíjas bajtársak látogatják, de civilek is szívesen nézik meg az egyre bővülő katonai gyűjteményt. Nemrég g egy balatoni szálloda is felvette a I kapcsolatot a nagyatádiakkal, g hogy az esős napokon /de hoz- « hassák tartalmas időtöltésre vá- £ gyó vendégeiket. ■ Csikós M. Hadtörténeti múzeum. Hortobágyi Ferenc büszke a baráti kör sikereire zatokkal, szakmailag engem is, és az általam képviselt irányvonalat is elfogadták.- Mi a dolga a megyei főjegyzőnek?- A testületek, bizottságok törvényes működésének biztosítása, a döntések előkészítése a hatályos jogszabályokkal egyeztetve, ezeknek a szervezése, kontrollálása. Az érdekes, hogy a főjegyző, jegyző az ön- kormányzat alkalmazottja, de törvényességi oldalról az államnak felel. Ez egész Európában egyedi, hiszen ezt a két feladatkört nem szokták összehozni. Aztán az apparátus vezetése, ami a munkáltatói jogkört jelenti. Jelenleg 190 ember munkajogi kérdését intézem.- Ismer minden dolgozót?- Természetesen, sőt aki a harmincöt év alatt a megyei tanácsnál dolgozott azokat is, az intézményvezetőket. Ez mintegy háromezer ember. Visszatérve a munkámra, államigazgatás jellegű feladatokat is ellátok, mint az illetékhatósági ügyek, és személyesen döntök egyedi ügyekben. Egyes közoktatási, közművelődési intézmények működési engedélyét is én adom ki.- Nem igazán sportos alkat, mégis ezer szállal kötődik a sporthoz, a labdarúgáshoz?- Az igaz, hogy ma már van némi súlyfeleslegem, de aktívan fociztam ötvenéves koromig. Egyetemista korom óta részt veszek a sport irányításában is. Kaposváron először a Rákóczinál, majd a Megyei Labdarúgó Szövetségben dolgoztam, most pedig az MLSZ különböző bizottságaiban.- Azt mondják, minden sikeres férfi mögött áll egy nő. Ön hány nőnek tartozik köszönettel?- Az első feleségemnek, akivel húsz évig éltünk együtt. És a másodiknak, aki 14 éve a párom. Ő a nehezebb időszakot fogta ki, hiszen amikor egybekeltünk, akkor kerültem magasabb pozícióba, így kevesebb idő maradt a családra. Emiatt neki sokkal több mindent kellett átvállalnia. A nyugodtabb munkavégzést pedig elősegíti, hogy a gyerekek sorsa is rendezett. Vörös Tamás megyei főjegyző élete során szinte i fél országot bejárta, mire megállapodott Somogybán. Munkahelyeinek a sora nem ilyen változatos, hiszen 35 éve dolgozik a közigazgatásban. F. Szarka Ágnes- Cegléden születtem, édesapám vasutas volt, ahova őt helyezték, oda mentünk vele. Három helyen jártam általános iskolába, és kettőben gimnáziumba. Az egyetem alatt megnősültem és a feleségem révén kerültem Somogyba.- Somogyi lett?- Egyértelműen.- Mit jelent somogyinak lenni?- Elsősorban az összetartást jelenti számomra. Ha valaki azt mondja, hogy somogyi, az nekem a Balatont, a zselici erdőket jelenti. Olyan nyitottságot érzek az emberekben, amit alföldiként sehol nem tapasztaltam.- Szegeden a jogi egyetemen végzett. Mindig arról álmodott, köztisztviselőként, ebben a rendkívül bürokratikus világban fog dolgozni? A klasz- szikus jog soha nem vonzotta?- Valamikor vasutas akartam lenni, közlekedés mérnökire pályáztam. Aztán a jog mellett kötöttem ki. Az egyetem alatt megnősültem és egyből született két gyermekem. El kellett helyezkedni. Annyira nem is-, mertem a várost, hogy véletlenül a városháza helyett a megyeházán kopogtattam állásért. Meg is lepődtek, hiszen abban az időben nappalin végzett diákok nem igazán akartak a köz- igazgatásban dolgozni. Az illetékhivatalnál ajánlottak állást, így el is helyezkedtem.- Mi elégíti ki ebben a munkában?- A folyamatos találkozás az emberekkel, és a rendkívül változatos munka. A jogszabályok állandóan, egyre gyorsabban változnak. Ez tartott a pályán.- Mit nem kedvel a munkájában?- Ha egy ügyet nem tudtam Vörös Tamás: szakmailag engem is és az általam képviselt irányvonalat is elfogadták a települési önkormányzatok jól vagy meggyőzően megoldani. Az utóbbi időben pedig nem szeretem, ha a politika túlzottan beleszól a szakmába.- Miben mérhető a szakmai siker?- Egyrészt a szakmai megítélésben. Azt mondhatom, hogy a megyében, de most már országosan is, a közigazgatásban tudják, hogy létezem. Az elmúlt évtizedekben általában pozitív visszajelzést kaptam az ügyfelektől, az állampolgároktól. Végig a megyei önkormányzatnál dolgoztam, napi kapcsolatban álltam a települési önkormányvörös tamás főjegyző 1949-ben született Cegléden. 1974-ben végzett a szegedi egyetem jogtudományi karán. 1972- ben nősült először, a házasságból 1973-ban egy ikerpár született. Első munkahelye a Somogy megyei Tanács Illetékhivatalában volt, majd pécsi köztársasági megbízott, később a megyei közigazgatási hivatal vezetője, 1999- től főjegyző. 1993 óta felesége Lukács Éva. KITÜNTETÉSEI: 199&ban kapta meg a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét, 2003-ban a Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztjét, és a Somogy Labdarúgásért arany fokozatát 2004-ben a Magyar Köz- igazgatási Díjjal és a Magyar Labdarúgásért arany fokozattal tüntették ki 2006-ban Gyur- csány Ferenc miniszter elnök címzetes főjegyzői címadományozási juttatásban részesítette. 5
