Somogyi Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-16 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 28. szám

4 Túry Gábor, az MTA tudományos munkatársa „igazgatási szempontból Csehszlovákián belül min­dig a cseh nemzet volt a domináns: ha jóindulatúan fogalmazunk, akkor Szlo­vákia háttérország volt, ha kevésbé jóindulatúan, akkor »szegény rokon«”. Rock Brynner amerikai történész „Oroszországból másként néz ki a világ, mint Nyu­gatról: az oroszokat nem azok a kérdések gyötrik, mint amelyek miatt helyet­tük az amerikaiak aggód­nak. Nem találkoztam orosszal, aki ne találta vol­na Putyin elnököt kiválóan alkalmasnak feladatára.” Tölgyessy Péter politológus „FÉL ESZTENDEJE még nem hittem volna, hogy a mi­niszterelnök a kormány megalakulását követő na­pon komoly megszorítá­sokkal mer előállni.” Eörsi Mátyás elnök, Európai ügyek bizottsága „A szlovák értelmiség azon jajgat, miért nem tu­dott Dzurinda egy kicsit populistább lenni, a ma­gyar értelmiség pedig azért szórja átkait a kormány- koalícióra, hogy miért nem volt őszintébb a kampány. Mint Dzurindáé?” Kéri László politológus „attól nem hatódom meg, hogy Orbán »lement az emberek közé« és megkér­dezte, mit gondolnak. Elvá­rom, ha valaki politikus­nak áll, eleve tudja, mit gondol a nép. Aztán majd hozzárakja, amit ő akar.” SZTORIK, ESETEK 2006. JÚLIUS 16., VASÁRNAP Magyar mamutok, mi lesz veletek? pénztelenség Nem biztos, hogy ki tudják állítani a Balatonnál talált őslényeket „Kádár elvtárs is ezt szeretné” nem csupán a mostani ma­mutcsontváz kimentésére nincs elegendő pénz, az ős­lénykutatást mindig mostohán kezelték. Rudabánya például a világ egyik legjelentősebb le­lőhelye, ám 1991 óta kizáró­lag külföldi pénzből finanszí­rozzák az ottani ásatásokat „A külföldi őslénykutatók ide jönnek tanulni, óriási referen­cia Rudabányán dolgozni"- mondta Kordos László, aki szerint a pénztelenség már a rendszerváltás előtt is jel­lemző volt. Vértes László, a vértesszőlősi ősemberlelet megtalálója például már nem is pénzt kért Kádár Jánostól, hanem csak azt: hadd hivat­kozhasson rá. Az engedélyt megkapta, s ez többet ért min­den pecsétes papírnál. Ha az ásatás során valami kellett, csak elhangzott a bűvös mon­dat: „Kádár elvtárs is ezt sze­retné” - s máris volt épület, felszerelés és munkáskéz. Jórészt saját zsebből és lelkesedésből mentik geo­lógusok és őslénykutatók a nemrég talált balatoni mamutcsontvázakat. Még az sem biztos, hogy a le­letet kiállítják, ez ugyanis szintén pénzkérdés. Dián Tamás Mamutcsontból viszonylag sok van, de ép csontváz csak 30-40 évente kerül elő hazánkban. Ezért jelentős az a lelet, amelyre két hete bukkantak a 71-es főút Balatonakarattyát és Balaton- fűzfőt elkerülő szakaszának épí­tése közben. A munkásoknak először csak egy fog tűnt fel, ám miután értesítették a zirci Bako­nyi Természettudományi Mú­zeum geológusát, felszínre került az állat többi része is. Katona La­jos néhány napig úgy dolgozott, hogy egy bébiőslény maradvá­nyait kell feltárnia, ám kis idő múlva kiderült: nem egy, hanem két mamutról van szó, mivel a kisebbik csontváz közelében rá­talált egy nagyobb példányra is. A leletmentést jelenleg is végző szakembereknek gyorsan kell dolgozniuk, mivel a felszínre ke­rült csontok minőségét az időjá­rás napról napra rontja. „Sajnos elég kicsi múzeum a miénk, a költségvetésünkbe egy ekkora léptékű leletmentés nem igazán fér bele - jelentette ki a geoló­gus. - írtunk néhány beadványt különböző kormányzati szervek­nek, de az állami gépezet elég lassan mozdul, így kénytelenek vagyunk lelkesedés­sel pótolni a hiány- ■ A pécsi, az apci zó anyagiakat. A le- és a jobbágyi leteket például sok- mamutok raktá­szor saját autónkon ron vannak, szállítjuk, s a kivite­lező is rengeteget segített, ami­kor nagyobb földmunkákat kel­lett végezni, vagy faládákra volt szükségünk. Amikor pedig kide­rült, hogy az általunk használt konzerválószerek nem megfele­lőek, egyik vállalkozó ismerősöm felajánlotta, hogy az általa forgal­mazott anyagokkal a helyszínen kezeli a kritikusabb állapotban lévő csontokat. Ezek nagyon drá­ga készítmények, de mivel az il­lető az őslénykutatás megszál­lottja, nem kért pénzt értük.” A két mamutmaradvány álla­potának megóvása persze csak egy hosszú folyamat első lépése. Kasper Ágota, a zirci Bakonyi Ter­mészettudományi Múzeum igaz­gatója elmondta: szeretnék, ha a leleteket náluk állítanák ki, ám egyelőre még kérdéses, hogy er­re mikor kerül sor. „Legalább fél évet vesz igénybe az ősmaradvá­nyok kezelése - mondta. - Ez­után kerülhet sor a rekonstruk­cióra, amelynek so­rán a csontok állapo­tától függően eldől, hogy milyen megol­dással lehet kiállíta­ni a leleteket. Mind­ezek elvégzéséhez azonban anya­gi segítségre van szükségünk, mivel a múzeumi bemutatás több millió forintos nagyságrendű ki­adást jelentene. Szükség esetén ennek a fedezetét még elő kell te­remtenünk valahonnét. Egyelőre nem tudni, hogy az állam ad-e er­re pénzt, vagy az üzleti szféra szponzorációjával lehet a helyze­tet megoldani, de mi mindkét irányba nyitottak vagyunk.” Az óvatos fogalmazás érthető: az utóbbi százhúsz évben ha­zánkban eddig négy hasonló komplett mamutcsontvázat ta­láltak, ám közülük csupán a mátraderecskei leletet láthatja a közönség a gyöngyösi Mátra Múzeumban (illetve most ott fel­újítás folyik, ezért átmenetileg azt sem), a pécsi, a jobbágyi és az apci mamutok raktárakban pi­hennek. Kordos László őslény­kutató, a Magyar Állami Földta­ni Intézet Múzeumának vezető­je szerint egyetlen hazai mú­zeum sincs arra anyagilag felké­szülve, hogy a most talált csont­vázakat kiállítsa. A balatonaka­rattyai ásatásban szintén részt vevő szakember szerint egy ek­kora léptékű tárlat tető alá hozá­sa legalább 3-4 millió forint. „Ön­magában a mamutcsont nem rit­ka - mondta. - Kavicsbányák­ban, folyómedrekben gyakran lehet találni egy-egy fogat vagy egyéb »mamutalkatrészt«, néhol a munkások még kereskednek is velük:, egy fogért például há­rom-négyezer forintot kérnek. Persze az ilyesminek csak a ma­gángyűjtők számára van értéke, tudományos szempontból csak akkor értékelhető a lelet, ha tud­juk, hogy mikor, hol és milyen körülmények között találták.” A szakember szerint a mamu­tok 300 ezer évvel ezelőtt jelentek meg a Földön, és tízezer eszten­deje pusztultak ki. A most talált példányok 15-30 ezer éve élhet­tek. Mivel jégkorszak volt, akko­riban még tundrái körülmények uralták a Kárpát-medence vidé­két: hosszú telek és rövid nyarak váltakoztak. Olyan növények és állatok népesítették be a mai Ma­gyarország területét, amelyekből ma már semmi sem maradt fenn. Maga a felszín már a mai viszo­nyokat idézte: a mamutok már ihattak a Dunából, illetve a Tiszá­ból, ha éppen nem a méteres fü­vet legelték. Egy mamut napi táp­lálékigénye egy mai elefánt étvá­gyának a másfélszeresét tette ki,' többek között ez is okozta a vesz­tüket. „A mamut kipusztulása nem volt drámaian gyors jelen­ség - mondta Kordos László. - Egy faj eltűnéséhez elegendő, ha egy pár csak egy utódot hoz a vi­lágra, majd az ő leszármazottaik is csupán egyet, és így tovább.” Egy elfelejtett óceánrepülős mese kényszerleszállás A benzincsap miatt a felcsúti kukoricaföldön landoltak Felavatták a magyar óceánrepü­lő hősök emlékművét Bicskén. Ideje volt, hiszen idén hetvenöt éve történt, hogy az Atlanti­óceánt átrepülte Endresz György és Magyar Sándor. Amúgy a nagy kaland ötletét az utóbbi ál­modta meg, ráadásul nem is itt­hon, hanem választott hazájá­ban, Kanadában. A tervet a Det­roitiban létrejött American-Hun- garian Transatlantic Committee egy dollárért árusított levelező­lapok árával támogatta. Gyűlt, gyűlt a pénz, s lassacskán a fel­szállás gondolatával is eljátszo­gathatott a két, ekkor még vak­merőnek elkönyvelt pilótakettős. A start nem sikerült elsőre. A duó eredetileg egy, az igényeik­nek megfelelően átalakított, 420 lóerős Sirius 8A típusú géppel akart repülni. De a technika köz­beszólt. Mint Kelemen János, a Magyar Óceánrepülők Emlékbi­zottságának tagja elárulta: végül 1931. július 15-én jött el a nagy nap, s az óceánt a korabeli sajtó nagy örömére rekordidő alatt átre­pülték. A végzet mégis utolérte őket, ráadásul már Magyarország fe­lett. Kelemen úgy tudja, a nyolc benzincsap valamelyikét túl korán kapcsolták át egy másik tartályra, ezért a tervezettnél ha­marabb szűnt meg az üzem­anyagellátás. Más esély nem lé­vén, megcélozták a kukoricaföl­det, s 26 órányi repülés után a gép Bicske határában, Felcsút és Szár között földet ért. Három vi­lágrekordot döntöttek meg. Az Észak-Atlanti-óceánt 13 óra 50 perc alatt repülték át. Az óceán fölött Endreszék érték el a legnagyobb - óránként 250-kilo­méteres - átlagse­bességet, és Ameri­kából Európába repülve ők ju­tottak be a kontinensen a leg­messzebbre. A magyarok egyéb­ként tizenötödikekként szelték át az Atlanti-óceánt. A szép történet eleddig azon­ban feledésbe merült. Még sze­rencse, hogy a Kelemenék által jegyzett bizottság nem hagyta annyiban a dolgot. Annak idején egyébként az egész világ, hát még az „őshaza” őket és mecéná­sukat, Szalay Emilt ünnepelte. Lord Rothermere pedig öt-ötezer dollárt nyújtott át nekik. Magyar Sándor azonban kis idő múlva újra Kanadában találta magát. Csak Endresz maradt, ám nem sokáig élvezhette a dicsőséget. 1932. május 22-én Rómában rendezték meg az óceánrepülők világkongresszusát. A meghí­vást a magyar repülők is meg­kapták, ám a végzet közbeszólt: Endresz és Bitai Gyula rádiótáv- írász gépe ugyanis lezuhant. ■ Sz, Z. A. ■ Az óceánrepülő Endresz és Magyar három világrekordot is megdöntött. HIRDETÉS l CARTOUR I Íj _| I A I l I I I | l l INGYENES CSATLAKOZÁS 17 VIDÉKI VÁROSBÓL! HÉT VÉGE PRÁGÁBAN VII. 28., Vili. 12. 3 nap, busz 31690 Ft/fő BAJORORSZÁG. A KASTÉLY ORSZÁGA Vili. 8 . Vili. 29. 5 nap, busz 67 830 Ft/fő OSZTRÁK fflINIKÖRÚT Vili. 15., IX. 4. 5 nap, busz 52 900 Ft/fő TOSZKÁNA. ITÁLIA ÉKSZERDOBOZA Vili. 1.. IX. 19. 5 nap. busz 69 430 Ft/fő SALZBURGERLAND VARÁZSA VIII. 8 . IX. 4. 6 nap. busz 63 500 Ft/fő AZ ALPOK TÍZ LEGSZEBB CSÚCSA VIII. 1., Vili. 22. 8 nap. busz 110 200 Ft/fő RÓMA. AZ ŐRÜK VÁROS Vili. 6., Vili. 27. 8 nap, busz 116 500 Ft/fő A KELTA KERESZT - ÍR KÖRÚT Vili. 24. 7 nap, rep. 296 700 Ft/fő LONDON-BRÜSSZEL-AMSZTERDAM Vili. 11. 6 nap, rep. 211990 Ft/fő A TEMPLOMOS LOVAGOK KINCSE Vili. 3. 7 nap. rep. 264 900 Ft/fő IZLANO, A GŐZÖLGŐ JÉGSZIGET Vili. 8. 8 nap. rep. 419 650 Ft/fő JESOLO 8 nap, 2* hotel + FP 64 550 Ft/főtől ZADARI RIVIÉRA 8 nap, 3* villa + FP (klíma) 45 900 Ft/főtől PULA 8 nap, 3* apartman 19 900 Ft/főtől KORCDLA 8 nap, 2* hotel + FP 73 990 Ft/főtől NAPOSPART 10 nap, 2* hotel ♦ R ♦ busz 55 900 Ft/főtől P0M0RIE 8 nap, 3* hotel + R 39100 Ft/főtől REPÜLŐS ÜDÜLÉS A COSTA BRAVA-n 8 nap. 2* hotel + FP ♦ rep. 94 900 Ft/főtől REPÜLŐS ÜDÜLÉS A COTE DAZUR-ön 6 nap, 2* hotel + R + rep. 87 900 Ft/főtől BELFÖLDI UTAZÁSOKHOZ ÜDÜLÉSI CSEKKET ELFOGADUNK! 1024 Bp , Retek u. 12. Tel: 3360722 ; 1052 Bp.. Süt6 u. 2. Tel : 317-2620 1067 Bp.. Teréz krt. 21. Tel: 302-5896 ■ 1088 Bp . Rákóczi út 25. Tel : 266-0996 1137 Bp., Katona J. u. 15. Tel.: 2664744 ; 3530 Miskolc. AraryJ. u. 11-13 Tel.: 46/506-299 6000 Kecskemét, Csányi u. 1-3. Tel : 76/508-349 • 6720 Szeged. Kis M. u. 2. Tel.: 62/424-709 7400 Kaposiér, Noszbpy u. 10. Tel.: 62/512-862 : 7621 Pécs. Jókai u. 4 Tel : 72/233-914 8000 Sz.fehéivár. Rákóczi út 4 Tel : 22/506-171 • 8900 Zalaegerszeg, Ady E. u. 13. Tel.: 92/599-200 9022 Győr, Kenyér köz 2. Tel.: 96/312-732 : 4024 Debrecen, Batthyányu. 8. Tel : 52/534-027 www.cartouronlin e.hu _

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents