Somogyi Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-13 / 162. szám

Izlandról úgy tartják, hogy a világ legszebb országa. Az ember a végtelennek tűnő természetben az időn­ként mostoha időjárás ellenére is úgy érezheti, ez a föld maga a szabadság. A háromtagú magyar baráti társaság egyikőjük Skodájával nekivágott az útnak, hogy teleszívják magukat a szabadság levegőjével. lllíllil Egyes helyeken az embernek olyan az érzése, mintha jégmezőn járna. A hegyről lecsúszó jéggleccser tóba érkezik, a jégtömbök onnan sodródnak a tengerbe, útközben elolvadnak Megéltek az izlandi jégmező hátán is világjárók Itthonról vitt kolbászt ettek, szerencséjükre a vámost nem érdekelte a magyar élelmiszer Izland - azaz jégföld - neve is érzékelteti, milyen célt választ magának az utazó. Az országról mondják, hogy szikrázóan tisz­ta a levegő, méltóságteljesek a hegyek, a vízesések, csodálato­sak a gejzírek, a bugyogó forrá­sok, a jégmezők, a gleccserek. Izland magyarországnyi sziget, ahol hazánknál harmincszor kevesebben élnek. Néhány hete itt járt három magyar fiatal. Gúti Tamás egy helyi kerék­párosklub tagja. Interneten ke­resett norvégiai kerékpártúrá­jához társakat. így ismerkedett meg két várpalotai társával. En­nek három éve. Tartották a kap­csolatot interneten, a mostani izlandi út már a negyedik közös vállalkozásuk. Jártak Erdély­ben, Norvégiában, majd egy magyar-szlovák túrán. Az első három utat kerékpáron, a ne­gyediket, az izlandit - mint em­lítettük -, egy Skoda Fabiával tették meg. Mindhárman tíz éve kerék­pároznak. Majd minden ország­ban jártak már Európában. Ezúttal olyan országba szeret­tek volna menni, ahol még nem jártak. Izlandot, a jégországot különlegesnek gondolták.- A győztes technikai civili­záció végső rohama előtt még egy pillantást vethettem arra a tájra, melyben szívesen éltem volna — gondolta már visszaté­rőben Gúti Tamás. Lapunknak elmesélte, ott szabadnak érzi magát az ember, a helyiek a stresszt nem ismerik. Nincs di­vathajsza, az asszonyok gumi­csizmában, melegítőben sem restellnek boltba menni. Nin­csenek paloták, nagy házak, az emberek egyszerűen élnek. A három magyar körbeutazta az országot, mintegy négyezer kilométert tettek meg a Skodá­val. A szigeten egy aszfaltozott út vezet körbe, amúgy csak földutak vannak. Ezeken az iz­landiak terepjárókkal közleked­nek, az egzotikumra vágyó tu­ristákat is ezekkel viszik. Ami­kor a felfedezés vágyával Gú- tiék a Skodájukkal lehajtottak a főútról, sokszor órákig ásták ki a kocsit a sárból, vagy görget­ték félre a köveket. Hegyek, völ­gyek között mentek, több száz kilométeren vulkáni kő övezte útjukat. A „nagy előkészületről” Gúti Tamás elmondta, a gyakorlott utazóknál ez nem tart sokáig. Budapestre utazott vonattal, ott találkozott a fővárosban dolgozó Nyírő Zsolttal. Az ő Skoda Fa- biájával mentek Várpalotára Molnár Józsefért. Egy élelmi­szer-áruházban 50 ezer forin­tért élelmet vettek, kolbászt, saj­tot, konzervet, tojást, noha tud­ták, hogy Izlandra nem vihet­nek kaját. Ezt követően Dániába vezetett az útjuk, amit egy nap alatt tettek meg. Sietniük kel­lett, hogy elérjék a kompot. A je­gyet interneten rendelték, és a komp csak hetente egyszer megy Izlandra. A jármű 164 mé­ter hosszú, 32 méter magas, tíz­emeletes, 80 kamion és körülbe­lül 200 személyautó fér el ben­ne. A kompon uszodával, fitnesz- teremmel, szaunával, bevásárló- központtal fogadják az utazót. A vulkanikus tevékenység követ­keztében hirtelen feltörhet a gejzír Kislányok traktoron A GAZDASÁG 80 SZÁZALÉKA halászat, a mindennapi táp­lálékot a hal jelenti. Sokan él­nek a turizmusból is. Az üzle­tekben amúgy minden kapha­tó, bár bolt kevés van, a ki­sebb városokban nincs is. Itt a benzinkúton van a bolt, a hamburgeres, a videokölcsön­ző, a presszó. Az üzletekben nem lehet alkoholt, még sört sem kapni, csak a nagyváro­sokban, ott is általában egy helyen, ahol személyi igazol­ványt kérnek, így ellenőrzik az életkort. Az izlandiak több­nyire farmerben és az időjá­rás miatt gyapjúruhákban járnak, amúgy bárhol lehet­nének Európában. Majdnem mindenki halászik, a farmo­kon lovakat, birkákat tenyész­tenek. Tízéves kislányok trak­torral nyírják a füvet Ápolt ország, ahol a munka termé­szetes - mesélte Gúti Tamás. Somogyiak a világban ha KÖRNYEZETÜKBEN vagy is­merőseik körében olyan so­mogyiakról tudnak, akik nem szervezett úton vágtak neki a világnak, és hajlandók meg­osztani élményeiket az olvasó­inkkal, hívjanak bennünket a 82/528-101-es számon, vagy írjanak a szerkesztőség címé­re ( somogyihirlap@axels.hu illetve Somogyi Hírlap, 7401 Kaposvár, Pf. 31). A hajóút három napig tartott. A komp először Norvégiában kö­tött ki, aztán a Feröer-szigete- ken. Mindenütt állt fél napot, közben kipakolták a szállít­mányt és berakták az újat. Volt, amikor tízméteres hullámok do­bálták a kompot. Tamás tengeri­betegséget is kapott, az erős hul­lámzásban le és fel csúszkált az ágyán a holmijával együtt.- Három nap után kiszáll­tunk a szigeten. A vámellenőr­zésen egy lengyel autóból min­dent elvettek. Mi mondtuk, tú­rázunk, még az élelmünk is megmaradt. Amikor lehajtot­tunk a kompról, kétméteres hó fogadott bennünket. A kikötő­város, bár annak számított, né­hány házból állt. Indultunk azonnal északnak, első úti cé­lunk egy fókatelep volt, a ten­gerparton. Több ezer fókát ne­velnek ott. Itthonról vittünk úti­könyvet, aszerint kerestük fel a látnivalókat. A fehér éjszaká­kon soha nincs sötét. Amikor ott jártunk, szürkület jelezte az estét, holdat, csülagot nem láttunk. Jártunk egy tengerpar­ti bálnamúzeumban is, ahol csontvázakat állítottak ki és be­mutatták a halászás módját. Izlandon alig használnak készpénzt, általában bankkár­tyával vásárolnak az emberek. A piaci kofánál ott a bankkár­tyaleolvasó és a rendőr is így büntet, azonnal lehívja a kár­tyáról a pénzt. Tapasztalhatták, bankszámlájuk bánta, ha gyor­san hajtottak a kétsávos aszfalt- útón. Sokan lovagolnak, de sza­badidős elfoglaltságként. A magyarok végig az itthoni ennivalón éltek. A boltban csak kenyeret vettek. Fél kilóért 750 forintot fizettek, a másfél literes kóláért ezret. Benzinpénzre fe­jenként százezer forintot adtak össze. Izlandon egy liter benzin 380 forintba kerül. Uszodába, kempingbe ingyen mehettek, mivel nem kezdődött még meg a turistaszezon, ám már min­dent előkészítettek. Nem őriz­nek semmit Izlandon, az épít­kezésen is otthagyják a szerszá­mokat. Nincs biztonsági őr, nincs tolvaj. Az ottaniak hisznek a legen­dákban. Például hiszik, hogy a hegyen manók élnek, ezért nem rakják arrébb a követ, ne­hogy megharagudjanak a kis lények. A mieink találkoztak egy ott élő ötvenhatos magyar­ral is. A nyolcvanas férfi mesél­te nekik, hogy Izlandon nincs magázódás, mindenki tegez mindenkit. Minden látnivalónál, legyen az vízesés vagy hegytető, há­rom vécé van: egy női, egy férfi és egy mozgáskorlátozottaknak épített. Mindegyikben fűtés, vi­lágítás, meleg víz és patyolat­tisztaság fogadja a betérőt. Noha Izland az északi sark­körön fekszik, a Golf-áramlat melegíti, ezért télen sincs mí­nusz tíz foknál hűvösebb, és nyáron plusz 10-15 foknál mele­gebb. Az ország a hegyek, gejzí­rek, vízesések hazája; több mint ezer vízesést láttak. A szi­get széle dombság, másutt főleg hegység és jégmező. Az ország tíz százaléka jég. Akár a legek országának is nevezhetnénk Áztak-fáztak, éheztek, de sok szépet láttak a magyar világjárók Vízesés és kősivatag GÚTI tamás olyan vitorlás hajókat látott, mint amilyet az egykori tévésorozatban, Az Onedin családban mu­tattak. Ezek ma már kiállí­tási tárgyak a szárazföldön. Árbockosaruk 20 méter ma­gas, kötéllétrán lehet fel­mászni, de közben mozog az árboc. Félelmetes érzés volt - árulta el Tamás. - Izland némely tája olyan, mintha a Holdon járnék a hegyek vul­káni kőzete miatt. Sokrétű ország, egyik percben víz­esés, a másikban kősivatag fogad. Az izlandiak kedve­sek, de távolságtartóak - mondta a fiatalember. az izlandi NÉP a vikingek, az írek és a skótok keverékéből alakult ki. EURÓPA LEGNAGYOBB jégmez& je Izlandon van, 8500 négyzet- kilométer, vastagsága helyen­ként az ezer métert is eléri. A VILÁGON ELSŐKÉNT Izland la­kossága választott női állam­főt. Az izlandi parlament a legrégebbi a világon, 930- ban alapították. A legtöbb település a fjordokkal tagolt parton található. A legtöb­ben a fővárosban, Reykjavik- ban élnek, több mint százez­ren. Izland a világ 18. legna­gyobb szigete, az exportja 60 százalékban a halra épül. A szigetországban szebbnél szebb vízesésekkel találkozik az utazó NEM HAGYTA CSERBEN Sehol a kis csapatot a Skoda Fabia. A főút mellett sokszor leállítot­ták az autót és elgyalogoltak a látnivalóig, ami gyakran több tíz kilométer távolságra volt. Az egész utazás saját szerve­zésben fejenként 200 ezer fo­rintba került. Az izlandiak jellemző járműve a terepjáró AJÁNLOM MINDENKINEK, aki szereti a természetet. A mi utazásunk sok lemondással járt, mínusz 2 fokban sátraz- tunk, ugyanakkor bárhol letá­borozhattunk. Sokszor alud­tunk kempingben és mene­dékházban. Szó szerint áz­tunk, fáztunk, éheztünk - mesélte Tamás. Meghatároz­ták a fejadagot, hogy kitart­son az élelem. SEHOL NEM FÉLTEK, Csak attól tartottak, hogy nem érik el a heti kompjáratot, mert az éle­lem, a pénz addigra elfogyott. ötven éve Izlandon még lovon jártak az emberek, azóta épült ki jelenlegi állapotára az ország. Az internettől a leg­jobb autókig ma már minden van, csak drága. Az izlandiak nem szegények, lemérhető ez autóikból, a boltok áraiból.

Next

/
Thumbnails
Contents