Somogyi Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-02 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 26. szám
2006. JÚLIUS 2., VASÁRNAP 5 A HÉT TÉMÁJA wmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm&MmmmmrnmmmmmmmmmmmMmm tandíj Jövő ősztől tandíjas lesz a felsőoktatás. Még nem teljesen világos, milyen szempontok szerint választják ki a tandíjmentesek körét. Az első évesek nem fizetnek, és ingyen talnulhatnak a legjobb eredményt elérő egyetemisták is. FF F F „CSAK PÉNZÉRT, NANA, MAID INGYENT’ Rövid távon sem a költségvetés, sem az egyetemek nem profitálnak a kormány által bejelentett új tandíjból, a kabinet ennek ellenére nem enged. Szakács Árpád „Önöknek a felsőoktatásról állandóan a tandíj jut eszükbe. Azt szeretném elmondani itt is, most is, hogy nem lesz tandíj, nem lesz általános tandíj”. Mindezt Arató Gergely, az oktatási minisztérium régi-új államtitkára mondta nem is olyan régen az egyik parlamenti felszólalásában egyik ellenzéki társának. Szocialista és liberális politikusoktól az idei választási kampányból egész csokorra való hasonló idézetet gyűjthetnék. A fizetős felsőoktatás körüli vitákat viszont már a naprakész újságíróknak is komoly kihívás követni. Miközben a közelmúltban mindenki azt találgatta, hogy a három hete bejelentett utólagos képzési hozzájárulás bevezetése kit hogyan érint majd a jövőben, addig Hiller István oktatási miniszter váratlanul újabb ötlettel rukkolt elő a héten. Ezek szerint 2007-től úgynevezett fejlesztési hozzájárulást (fér) vezetnek be az egyetemeken. Vagyis az utólagos törlesztést átveszi az azonnali fizetés. Igaz, a jövőre életbe lépő ren■ A most egyetemre járók és az idén szeptemberben tanulmányaikat kezdők tehát még megússzák. delkezés csak 2008-tól jár majd fizetéssel, vagyis az akkori másodéveseknek kellene először fizetniük, aztán az utánuk következő évfolyamoknak. A most egyetemre járók és az idén szeptemberben tanulmányaikat kezdők tehát még megússzák a fizetést. Az elsősöknek soha nem kell majd fizetniük. Meg kell várni ugyanis, hogy legyen tanulmányi eredményük, ami alapján eldől, fizetnek vagy sem. Tehát az igazán jól tanulók megúszhatják az átlagos havi nyolcezres tandíjat (a mesterképzésben lévők 12 ezret). Pontosabban a jól teljesítők első 15 százaléka. Hogy ki számít jó tanulónak, azt az egyetemek döntik el. Magyarán megállapítanak egy átlagot, és az lesz a mérce. A diákok legrosszabbul teljesítő 15 százalékát és azokat, akik nem végzik A diákok által fizetett tandíj teljes egészében az egyetemnél marad. A kormány szabad kezet ad a tandíjmentesség megítélésében. el az évi 30 kreditet, áthelyeznék a költségtérítéses képzésre. Itt az évi 105-150 ezer forintos fér helyett a képzés piaci árát kell majd megfizetni. Ez félévente 100-300 ezer forint is lehet. Az intézkedés igazságosabbá teszi a felsőoktatás rendszerét, növeli az egyetemek szabadságát, és jutalmazza a teljesítményt. így jellemezte az állítása szerint saját maga által kreált új rendszert Hiller István kulturális miniszter. Az igazságosságról viszont - úgy tűnik - az ügyben érdekelt feleknek teljesen eltérő fogalmuk van. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) eleve elhibázott ötletnek tartja a tervezetet. „Nem érdemes tandíjat bevezetni, amíg az egyetemek gazdálkodása ezer sebből vérzik és nem működik hatékonyan” - mondta Ekler Gergely, a HÖOK elnöke. Szerinte ma az állam olyan szakokat is támogat, amelyekre semmi szükség nincs a munkaerőpiacon. „A tandíj így nem jelentene megoldást, csak újabb vizet öntenénk ugyanabba a lyukas vödörbe” - fogalmazott Ekler. Közben az ellenzék aligha meglepő módon a korábbi vállalásaira emlékezteti az MSZP-t. Az igazságosságról biztos lesz véleménye annak is, akit családja nem támogat és az egyetem mellett munkát kell vállalnia, nem lesz elég ideje a tanulásra, és emiatt csúszik át a fizetős szakra. De szintén érdemes meghallgatni azokat is, akik azzal érvelnek, hogy a diplomások magasabb keresetükkel és szakértelmükkel nemcsak maguknak, hanem az államnak is hasznot hoznak. FEKETE ÁDÁM, 21 ÉVES:- Egyetértek azzal, hogy a társadalmi felelősséget növelni kell. Persze nem örülök a tandíjnak, mert elképzelhető, hogy a nappali szak mellett munkát is kell vállalnom ahhoz, hogy ne terheljem meg nagyon a családi kasszát. TURZÁN ANITA, 21 ÉVES:- Azért jöttem az államilag finanszírozott képzésre, mert csak nagyon nehezen tudnánk kifizetni ezt az összeget Nem tudom mi lesz, ráadásul hárman vagyunk testvérek: a bátyám szintén egyetemista, a húgom két ev múlva lesz az. JÁNOSY CSABA, 22 ÉVES:- Költségtérítéses képzésre járok, de szerettem volna átjelentkezni államilag finanszírozottra. Most viszont ki kell számolnom, hosszabb távon melyik megoldással járnék jobban. Illetve melyikkel járok kevésbé rosszul. TÖRÖK LÁSZLÓ, 20 ÉVES:- Egyetértek azzal, hogy a túlképzést csökkenteni kell, ez is egy megoldás erre a problémára. Szerencsére én nem vagyok abban a helyzetben, hogy a tandíj komoly problémát jelentsen, de azt hiszem, ezzel nagyon sokan máshogy vannak. KURUCZ MÁTÉ, 22 ÉVES:- Nem tudom, mennyire van szükség a tandíj bevezetésére a felsőoktatásban. Ha valóban fontos, és ezzel meg lehetne emelni a tanítás és a képzés színvonalát, akkor azt mondom, hajlandó vagyok erre a célra áldozni. Tandíjszámtan többféle variációval az alapképzésben 105 ezer, a mesterképzésben 150 ezer forintot kell a diákoknak évente fizetniük. Ez havonta az alapképzésben tanulóknak 8750 forintos, a mesterképzésben részt vevőknek pedig 12 500 forintos terhet jelent majd. Mivel azonban az intézmények plusz-mínusz ötven százalékkal eltérhetnek a kormány által megállapított mértéktől, így az alapképzésben ez az összeg havonta a minimális 4375 és a maximális 13125 forint között mozoghat. A mesterképzésben pedig 18750 forint lesz a felső plafon. A DIÁKOK ÁLTAL FIZETETT tandíj teljes egészében az egyetemnél marad. Ebből legkorábban 2008-ban részesednek az intézmények. Előzetes kalkulációk szerint 13 milliárdos bevétellel számolnak. Ebből fejlesztésre 8-9 milliárd marad egy évben. Tandíjtörténelem 1993-tól 2007-ig MAGYARORSZÁSON először a tandíj bevezetését 1993-ban a hatpárti konszenzussal elfogadott felsőoktatási törvény mondta ki. A tényleges bevezetés viszont többször is csúszott, végül a Hom-kormány - a Bokros-csomag részeként - ültette a gyakorlatba 1995 szeptemberében. A hallgatóknak a tanulmányi eredményük alapján kellettfizetniük, minimum 2 ezer forintot havonta. Az intézmények kiegészítő tandíjat is szedhettek, de ezzel nem éltek. Az 1998-as választások előtt az első diploma ingyenességének ígéretével kampányoló Orbán- kormány tandíjmentességet adott az államilag finanszírozott első alapképzésben, az első kiegészítő alapképzésben, valamint az első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú képzésben részt vevőknek. Európa: mindenki másképp csinálja a tandíj Európában sem ismeretlen, igaz, az országok meglehetősen különböző módon dolgozták ki a részleteket. Angliában ugyanazt a felsőoktatási hozzájárulási rendszert vezetik be idén ősztől, mint amelyet utólagos finanszírozásként akartak alkalmazni hazánkban is Hiller bejelentése előtt. Az Ausztráliából származó modell lényege, hogy az államilag támogatott felsőoktatásban tanulóknak hozzá kell járulniuk az oktatás költségéhez, ha a jövedelmük azt lehetővé teszi A szomszédos Csehországban annak kell fizetnie, aki a szükséges időnél tovább koptatja az iskolapadot. Szlovákiában csekély összegű úgynevezett regisztrációs díjat fizetnek a diákok, míg Finnországban a diákszervezetek működéséhez kell minimális összeggel hozzájárulni. Dániában pedig egyáltalán nincs tandíj.
