Somogyi Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-02 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 26. szám

2006. JÚLIUS 2., VASÁRNAP 5 A HÉT TÉMÁJA wmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm&MmmmmrnmmmmmmmmmmmMmm tandíj Jövő ősztől tandíjas lesz a felsőoktatás. Még nem teljesen világos, milyen szempontok szerint választják ki a tandíjmentesek körét. Az első évesek nem fizetnek, és ingyen talnulhatnak a legjobb eredményt elérő egyetemisták is. FF F F „CSAK PÉNZÉRT, NANA, MAID INGYENT’ Rövid távon sem a költ­ségvetés, sem az egyete­mek nem profitálnak a kormány által bejelentett új tandíjból, a kabinet en­nek ellenére nem enged. Szakács Árpád „Önöknek a felsőoktatásról ál­landóan a tandíj jut eszükbe. Azt szeretném elmondani itt is, most is, hogy nem lesz tandíj, nem lesz általános tandíj”. Mindezt Arató Gergely, az oktatási mi­nisztérium régi-új államtitkára mondta nem is olyan régen az egyik parlamenti felszólalásá­ban egyik ellenzéki társának. Szocialista és liberális politiku­soktól az idei választási kam­pányból egész csokorra való ha­sonló idézetet gyűjthetnék. A fizetős felsőoktatás körüli vitákat viszont már a naprakész újságíróknak is komoly kihívás követni. Miközben a közelmúlt­ban mindenki azt találgatta, hogy a három hete bejelentett utólagos képzési hozzájárulás bevezetése kit hogyan érint majd a jövőben, addig Hiller Ist­ván oktatási miniszter váratla­nul újabb ötlettel rukkolt elő a héten. Ezek szerint 2007-től úgy­nevezett fejlesztési hozzájáru­lást (fér) vezetnek be az egyete­meken. Vagyis az utólagos tör­lesztést átveszi az azonnali fize­tés. Igaz, a jövőre életbe lépő ren­■ A most egyetemre járók és az idén szeptember­ben tanulmányaikat kezdők tehát még meg­ússzák. delkezés csak 2008-tól jár majd fizetéssel, vagyis az akkori má­sodéveseknek kellene először fi­zetniük, aztán az utánuk követ­kező évfolyamoknak. A most egyetemre járók és az idén szep­temberben tanulmányaikat kez­dők tehát még megússzák a fize­tést. Az elsősöknek soha nem kell majd fizetniük. Meg kell vár­ni ugyanis, hogy legyen tanul­mányi eredményük, ami alapján eldől, fizetnek vagy sem. Tehát az igazán jól tanulók megúszhat­ják az átlagos havi nyolcezres tandíjat (a mesterképzésben lé­vők 12 ezret). Pontosabban a jól teljesítők első 15 százaléka. Hogy ki számít jó tanulónak, azt az egyetemek döntik el. Magya­rán megállapítanak egy átlagot, és az lesz a mérce. A diákok legrosszabbul teljesítő 15 száza­lékát és azokat, akik nem végzik A diákok által fizetett tandíj teljes egészében az egyetemnél marad. A kormány szabad kezet ad a tandíjmentesség megítélésében. el az évi 30 kreditet, áthelyez­nék a költségtérítéses képzésre. Itt az évi 105-150 ezer forintos fér helyett a képzés piaci árát kell majd megfizetni. Ez féléven­te 100-300 ezer forint is lehet. Az intézkedés igazságosabbá teszi a felsőoktatás rendszerét, növeli az egyetemek szabadsá­gát, és jutalmazza a teljesít­ményt. így jellemezte az állítása szerint saját maga által kreált új rendszert Hiller István kulturá­lis miniszter. Az igazságosság­ról viszont - úgy tűnik - az ügy­ben érdekelt feleknek teljesen eltérő fogalmuk van. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Kon­ferenciája (HÖOK) eleve elhibá­zott ötletnek tartja a tervezetet. „Nem érdemes tandíjat bevezet­ni, amíg az egyetemek gazdálko­dása ezer sebből vérzik és nem működik hatékonyan” - mondta Ekler Gergely, a HÖOK elnöke. Szerinte ma az állam olyan sza­kokat is támogat, amelyekre semmi szükség nincs a munka­erőpiacon. „A tandíj így nem je­lentene megoldást, csak újabb vizet öntenénk ugyanabba a lyu­kas vödörbe” - fogalmazott Ekler. Közben az ellenzék aligha meglepő módon a korábbi válla­lásaira emlékezteti az MSZP-t. Az igazságosságról biztos lesz véleménye annak is, akit család­ja nem támogat és az egyetem mellett munkát kell vállalnia, nem lesz elég ideje a tanulásra, és emiatt csúszik át a fizetős szakra. De szintén érdemes meghallgatni azokat is, akik az­zal érvelnek, hogy a diplomások magasabb keresetükkel és szak­értelmükkel nemcsak maguk­nak, hanem az államnak is hasz­not hoznak. FEKETE ÁDÁM, 21 ÉVES:- Egyetértek azzal, hogy a tár­sadalmi felelősséget növelni kell. Persze nem örülök a tan­díjnak, mert elképzelhető, hogy a nappali szak mellett munkát is kell vállalnom ah­hoz, hogy ne terheljem meg nagyon a családi kasszát. TURZÁN ANITA, 21 ÉVES:- Azért jöttem az államilag fi­nanszírozott képzésre, mert csak nagyon nehezen tudnánk kifizetni ezt az összeget Nem tudom mi lesz, ráadásul hár­man vagyunk testvérek: a bá­tyám szintén egyetemista, a hú­gom két ev múlva lesz az. JÁNOSY CSABA, 22 ÉVES:- Költségtérítéses képzésre já­rok, de szerettem volna átje­lentkezni államilag finanszíro­zottra. Most viszont ki kell szá­molnom, hosszabb távon me­lyik megoldással járnék job­ban. Illetve melyikkel járok kevésbé rosszul. TÖRÖK LÁSZLÓ, 20 ÉVES:- Egyetértek azzal, hogy a túl­képzést csökkenteni kell, ez is egy megoldás erre a problémá­ra. Szerencsére én nem vagyok abban a helyzetben, hogy a tandíj komoly problémát jelent­sen, de azt hiszem, ezzel na­gyon sokan máshogy vannak. KURUCZ MÁTÉ, 22 ÉVES:- Nem tudom, mennyire van szükség a tandíj bevezetésére a felsőoktatásban. Ha valóban fontos, és ezzel meg lehetne emelni a tanítás és a képzés színvonalát, akkor azt mon­dom, hajlandó vagyok erre a célra áldozni. Tandíjszámtan többféle variációval az alapképzésben 105 ezer, a mesterképzésben 150 ezer fo­rintot kell a diákoknak évente fizetniük. Ez havonta az alap­képzésben tanulóknak 8750 forintos, a mesterképzésben részt vevőknek pedig 12 500 forintos terhet jelent majd. Mi­vel azonban az intézmények plusz-mínusz ötven százalék­kal eltérhetnek a kormány ál­tal megállapított mértéktől, így az alapképzésben ez az összeg havonta a minimális 4375 és a maximális 13125 forint kö­zött mozoghat. A mesterkép­zésben pedig 18750 forint lesz a felső plafon. A DIÁKOK ÁLTAL FIZETETT tandíj teljes egészében az egyetemnél marad. Ebből legkorábban 2008-ban részesednek az intéz­mények. Előzetes kalkulációk szerint 13 milliárdos bevétellel számolnak. Ebből fejlesztésre 8-9 milliárd marad egy évben. Tandíjtörténelem 1993-tól 2007-ig MAGYARORSZÁSON először a tandíj bevezetését 1993-ban a hatpárti konszenzussal elfo­gadott felsőoktatási törvény mondta ki. A tényleges beveze­tés viszont többször is csúszott, végül a Hom-kormány - a Bok­ros-csomag részeként - ültette a gyakorlatba 1995 szeptembe­rében. A hallgatóknak a tanul­mányi eredményük alapján kel­lettfizetniük, minimum 2 ezer forintot havonta. Az intézmé­nyek kiegészítő tandíjat is szed­hettek, de ezzel nem éltek. Az 1998-as választások előtt az el­ső diploma ingyenességének ígéretével kampányoló Orbán- kormány tandíjmentességet adott az államilag finanszíro­zott első alapképzésben, az első kiegészítő alapképzésben, vala­mint az első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú képzésben részt vevőknek. Európa: mindenki másképp csinálja a tandíj Európában sem isme­retlen, igaz, az országok megle­hetősen különböző módon dol­gozták ki a részleteket. Angliá­ban ugyanazt a felsőoktatási hozzájárulási rendszert vezetik be idén ősztől, mint amelyet utólagos finanszírozásként akartak alkalmazni hazánk­ban is Hiller bejelentése előtt. Az Ausztráliából származó mo­dell lényege, hogy az államilag támogatott felsőoktatásban ta­nulóknak hozzá kell járulniuk az oktatás költségéhez, ha a jö­vedelmük azt lehetővé teszi A szomszédos Csehországban annak kell fizetnie, aki a szük­séges időnél tovább koptatja az iskolapadot. Szlovákiában csekély összegű úgynevezett re­gisztrációs díjat fizetnek a diá­kok, míg Finnországban a diákszervezetek működéséhez kell minimális összeggel hozzá­járulni. Dániában pedig egyál­talán nincs tandíj.

Next

/
Thumbnails
Contents