Somogyi Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-13 / 162. szám

KETHELY 102 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. JÚLIUS 13., CSÜTÖRTÖK A Bajnok család ragaszkodik Kéthelyhez. Bajnok István, akárcsak a család többi tagja, rendszeresen segít fiának. Bajnok Attilának a motorkereskedésben Közös kéthelyi gyökerek ragaszkodás Nem költöznének el semmi pénzért a kis faluból SZAMOKBAN Ötvennel kevesebb férfi a 96 éves süte károly a leg­idősebb kéthelyi. A legfiata­labb pedig a júniusi születé­sű Ősz Kristóf. Az elmúlt év­ben egyébként huszonkét kisbaba született és harminc- ketten haltak meg. Most ket­tőezernégyszázötvenen lak­nak a faluban, közülük ezer­kétszáz a férfiak, ezerkettő­százötven a nők száma. Hat­van év felett ötszáznégyen élnek a településen, tizen­nyolc év alatt négyszáztizen­öt fiatalt számoltak. Stabilan gazdálkodnak az önkormányzat mintegy négyszázmillió forintból gaz­dálkodik. A működési költség ebből háromszázkétmillió fo­rintot visz el. Az idei fejlesz­tésekre hatvanmillió forint megy el, aminek zömét a pá­lyázatokhoz szükséges ön­rész teszi ki. Az önkormány­zat stabil lábakon áll, s miu­tán a szennyvízcsatorna-há­lózat építésének utolsó ötmil­lió forintos kamatmentes köl­csönrészletét is kifizeti, hite­le sem lesz. RECEPT Tejfölös csirkemell EGY KILOGRAMM krumplit meghámoznak és nyersen ka­rikára szelik. Vegetával meg­szórják és egy kicsit állni hagyják. Egy hosszúkás jénai tálat bacon-szalonnával kibé­lelnek, úgy, hogy a szalonna fele kilógjon. Erre ráteszik a karikára szelt krumplit, ami­nek tetejére négy szép, kissé laposra nyomkodott, ízlés sze­rint sóval, borssal fűszerezett, lisztbe forgatott csirkemellet raknak. Meglocsolják tejföllel és ráhajtogatják a tálból kiló­gó bacon-szalonnákat. Sütő­ben addig sütik, míg a sza­lonna ropogós lesz. Amolyan kis települési lépték­kel fejlődik Kéthely. Ez látszik a tereken, az utcákon, az épülete­ken. Még magukon viselik a fa­lusias báj jegyét, bár a főúton már nem lehet nyugodtan átsé­tálni, a forgalom inkább városias jelleget tükröz. Ez azonban leg­főképpen az M7-es autópályá­nak köszönhető. - A falu nagy­ságához képest minden a ren­delkezésre áll - mondta a 65 éves Bajnok István. - Ami pedig nincs, azért menni kell, de sze­rintem a nagyobb településeken sincs ez másképpen. Bajnokék tősgyökeres kéthe- lyiek. István büszkén mesélte, hogy a templomi születési doku­mentációk alapján 1700-ig visz- sza tudják vezetni a családfát. - A gyerekkoromra emlékezve, bi­zony kézzelfogható változáson ment keresztül a falu - tette hoz­zá. - Minden közművet kiépítet­tek, az utakat rendbe tették, a közintézmények megújultak. Fokozatosan egyre több házat húztak fel, ami ma már nem iga­zán jellemző. Például a hetvenes években három év alatt felépült az Ifjúság utca összes háza. Sze­rintem azonban a változások ára az volt, hogy Kéthely kezdi el­veszteni falusias jellegét. Ezt el­sősorban abban látom, hogy az emberek között már nincs olyan bensőséges hangulat. A Bajnok család ragaszkodik Kéthelyhez, számításaikat is a faluban találták meg. - Mi már legyökereztünk a településen - kezdte a beszélgetést a 39 éves Bajnok Attila. - A feleségem is kéthelyi lány, pedagógus az isko­lában. - Bizony még a szüleim, nagyszüleim is kéthelyiek vol­tak - vette át a szót Bajnok Attiláné Lukács Éva. - Itt jártam iskolába is és odamentem vissza tanárként is. 1993 óta biológiát és testnevelést tanítok. Lányunk, a tízéves Eszter szintén ebben az a településen igazi össze­fogással rendezik meg évről évre a falunapot Idén július 22-én lesz az egész napos szórakozást kínáló falunap. Ilyenkora kéthelyiek legalább fele kilátogat a rendezvényre. iskolában tanul és a most még ötéves Bálint fiunkat is ide írat­juk majd be. Olyan természete­sen nincs, hogy tökéletes legyen egy intézmény, de a kéthelyi is­kola jól felszerelt és rengeteg le­hetőséget kínál a gyerekeknek. Erős szálak kötnek bennünket a faluhoz és szerintem jó helyen lakunk, minden elérhető, példá­ul az autópálya miatt csak más­fél óra Budapest. Bajnok Attila vállalkozóként dolgozik. 1994 óta motorokkal foglalkozik. - Ha valaki motor­szalont akar nyitni, akkor felte­hetőleg nem egy kis települést választ - mosolyodon el. - Én ki­vétel vagyok. Önerőből, kemény munkával jutottunk el odáig, hogy bővíteni tudtunk. Zalaeger­Híven az elnevezéshez, ez a nap teljesen a falué. Nem hív­nak ismert művészeket sem, a helyiek adják a műsorokat. Bemutatót tartanak például az önkéntes tűzoltók, a sportegye­sület és az énekkar is fellép. szegen is nyitottunk egy motor­kereskedést. Az itteni telephely természetesen marad, a helyiek és a környékbeliek igényeit telje­sen kielégíti. Vállalkozásfejlesz­tési terveinket pályázatokkal szeretnénk elősegíteni. A vállalkozás sorsát az egész család a szívén viseli. Mindenki besegít, ahol csak tud. A nagypa­pa részt vesz a dokumentációs munkákban, csekkeket ad fel és rendezi az üzlet udvarát, hogy még jobban csábítsák a vásárló­kat. A nagymama pedig a vállal­kozás könyvelője. - Míg nyug­díjba nem mentem, a termelő- szövetkezetben voltam főköny­velő - mondta a 62 éves Bajnok Istvánná, Anna. - Azt gondol­tam, ha majd nyugdíjas leszek, ráérek mindenre és majdnem többet dolgozom, mint a nyug­díj előtt - nevette el magát. - Természetesen szívesen vég­zem a vállalt munkákat, és az unokáimmal is nagyon szere­tek foglalkozni. A kertben is teszek-veszek, rendezem az apróállatokat. Szinte mindent megtermelünk, ami a konyha- asztalra kell. Öt éve tart a kapcsolat Kéthely és Tibod között amolyan testvértelepülési kapcsolata alakult ki Két- helynek az erdélyi száznyolc­van lakosú Tiboddal. 2001- ben a Somogyi Hírlapban ol­vasták a tibodi panzió hirde­tését és úgy döntöttek, hogy a képviselő-testülettel elláto­gatnak a faluba. Most már családok is vendégül látják egymást. Legutóbb új tanesz­közöket is ajándékoztak a tibodi iskolának. Féltőn óvják a faluban a védett gesztenyefákat az ady endre utcában mint­egy 100 fából álló vadgeszte­nyesor áll. A több évtizedes fákat az önkormányzat négy éve helyi védettség alá vette. A gesztenyefákat féltőn óvják és figyelik a kártevők miatt is. Évente kétszer permete­zést kérnek a megyei növény- és talajvédelmi szolgálattól, amiért alkalmanként 150 e- zer forintot fizetnek. Tizenhatmillió forintos beruházás a központban A Balaton fejlesztési Ta­nácstól két pályázatot is nyert az önkormányzat a fa­lu központjának szépítésére. 12 millió forintot költöttek az egykori iskola épületének fel­újítására, és négymillió forint volt a park rendbetétele. Új járdákat, térkőburkolatot, nö­vényzetet és padbkat kapott. A beruházásokhoz 50 száza­lékos támogatást kaptak. Szökőkutat is szeretnének a falu központi parkjába Az oldal cikkeit írta Vigmond Erika Fotó: Kovács Tibor Az oldal elkészítését az önkormányzat támogatta Önkéntes tíízoltóbemutató a falunapon Harmonikusan fejlődik a település fejlesztések Nem csak az anyagiakon múlik, hogy élhető legyen a falu Németh Lajos polgármester ar­ra a legbüszkébb, hogy az el­múlt évek alatt harmonikus volt a település fejlődése. Nem­csak anyagilag, hanem élhető­ségében is. Egyesületek és más közösségek találták meg számí­tásaikat, a településkép is egy­re csak szépül. Elérték, hogy ne nélkülözzön egyetlenegy alap­vető szolgáltatást sem a falu. Biztosított például az oktatás, az egészségügy, az infrastruk­túra.- Nagy terveink nincsenek, in­kább kisejjb fejlesztésekben gondolkodunk, melyek minősé­gi változásokat hozhatnak - mondta a falu első embere. - A pályázatokban szerencsésnek mondhatjuk magunkat. Az el­múlt négy évben például csak­nem annyit nyertünk összesen a pályázatokon, mint most az éves költségvetésünk. Németh Lajos a legnagyobb fejlesztések között említette azt a hetvenmillió forintos beruhá­zást, amiből tíz szociális bérla­kást tudtak építeni a Széchenyi terv támogatásával. Kiemelte a belterületi utak felújítását is, ami már elkerülte a százmillió forintot, de még nem ért véget. Addig folytatják, amíg minden út rendben nem lesz. Külön szólt az oktatási intézmények biztos helyzetéről. Az óvodában három csoport van és hatvan gyerekre vigyáznak. Az általá­Németh Lajos polgármester: szerencsések a pályázataink nos iskolában kétszáz diák ta­nul a somogyszentpáli tanulók­kal együtt. - Bár a munkalehe­tőségek szűkösek, azért a mun­kavállalás nem reménytelen, aki akar, talál magának - tette hozzá a polgármester. - A tele­pülés mellett húzódik az autó­pálya, de nagy csodákat nem várunk tőle. Bízunk benne, hogy megerősödik a jelenlegi vállalkozói réteg, fellendül a gazdaság. Egyelőre még csak azt érezzük, hogy nagyobb lett a forgalom a 68-as úton. Egyre jobban esedékessé válik a fel­újítása és annak a régi terv­nek a megvalósítása, miszerint Kéthelytől Mesztegnyő felé egy kerékpárút épülne. Amatőr és profi szinten is sportosak a falubeliek Kéthelyen sportos emberek lak­nak. Az iskolában sem csak a testnevelésórán mozognak a gyerekek, a különböző rendez­vényeken is rendszeres a sport- program, és amatőr szinten is összejönnek a sportolni vágyók. Ezek után nem meglepő, hogy a falu legrégebbi egyesülete is a sportegyesület, ami 1929 óta fo­lyamatosan működik.- Azért már nem úgy van, mint régen - mondta nikula And­rás, a sportegyesület elnöke. - Akkor még a helyiek alkották például a focicsapat zömét. Most már nagy részük jobbára vidéki. Nikula András Idén február­tól vállalta el az egyesület veze­tését. Előtte 1997-ig ifiedző volt, 1997-től 2006-ig pedig szakosz­tályvezető. Szerinte mindig van mit javitani egy- egy csapat telje­sítményén, de azért büszke az elért eredmé­nyekre. Persze nem csupán az elért helyezésekre. - Hétéves kortól minden korosztályból van csapatunk - tette hozzá. - A női kéziseink a hetedik helyen vé­geztek a megyei bajnokságban, a focicsapat pedig a tizedik he­lyen van. Az ificsapatnál előrelé­pés volt, a nyolcadik helyen áll­nak. Nagyon jól működik az utánpótlás nevelése, három ed­zőnk is az ifjakkal foglalkozik.

Next

/
Thumbnails
Contents